Mert hiába küldjük lassan téli pihenőre a fűnyírót, a kertekben közel sem áll le az élet, hacsak a hetes esők idejére nem. Az október vége a legideálisabb arra, hogy ráncba szedjük és felfrissítsük kertünket: gyümölcsfákkal, cserjékkel, ezernyi színű tavaszi hagymás virágokkal népesítsük be. A tél beköszönte előtt tényleg ez az utolsó pillanat arra, hogy még színt csempésszünk a kertünkbe.
Tettünk hát egy sétát a szombathelyi Örökzöld Kertészetben, ahol a kereskedelmi vezető, Horváthné Kocsis Henrietta ajánlott pár most ültethető növényt, és ellátott bennünket jó tanácsokkal:
1. Mire való az ültetőkosár?
Ahhoz, hogy tavasszal virágzó sziklakertünk legyen, nárciszokban, krókuszban, íriszekben, tulipánokban vagy jácintban gyönyörködhessünk, ahhoz ezeket a növényeket, vagyis a hagymáikat, most kell kiültetni a szabadba.
Az ültetésre sok szót nem is pazarolunk, ha valaki kiválaszt egy virághagymát, és megfordítja a tasakot, azon elolvashatja a legfontosabb információkat. Érdemes figyelni, hány cm mélyre kell ásnunk, milyen magasra nő, és a két hagyma között milyen ültetési távolságot kell hagyni.
Sokan panaszkodnak arra, hogy a vakond és egyéb kis rágcsálók, mielőtt kihajtana a virágunk, már elfogyasztják a földbe letett hagymákat. Erre találták ki az ültetőkosarat, amelybe csak bele kell tenni a hagymákat, és ezzel együtt leásni. Praktikus, mert levirágzás után könnyen kiemelhető a földből, kosarastul. Bármikor odébb lehet helyezni, de ami a fő előnye: a kisállatok nem tudják elfogyasztani tőle a hagymákat.
2. Téli takarófóliák – dézsákra is
Vannak impozáns kerti növények, amelyek kisebb korban még nem télállóak, viszont megfelelő takarással kibírják a kemény fagyokat is. Lehet otthoni barkácsmegoldásokkal is kísérletezni, viszont figyeljünk arra, hogy a nejlon nem jó, mert nem légáteresztő, befülledhet, bepenészesedhet alatta a növény. Ezért is remek találmány a vékony légáteresztő takarófólia, amivel meg tudjuk oldani a fagyra érzékeny növények védelmét. Többféle színben lehet kapni, de akár télapóssal vagy mókás alakzatú fóliákkal is feldobhatjuk kényes egzotikus kertlakóinkat.
A dézsás növényeknél is remekül alkalmazható, sokszor elég csak betakarni vele a dézsákat, így nem fagy el a gyökere, a növényt magát szabadon is hagyhatjuk.
3. Van élet az árvácskákon túl
Halottak napja környékén sokan rendbe teszik a sírkerteket, és a kertészeteket is felkeresik, tanácsot kérnek, mit érdemes a sírokra ültetni. Az árvácskákon túl szépen mutatnak a törpeveronika-cserjék, ebből többféle levélzettel és virágzattal találunk.
A lassú növekedésű, törpe örökzöldek is üde színfoltjai lehetnek a temetőknek. Aki túl akar lépni az árvácskákon, és valami elegánsabb megjelenésűt, szokatlanabbat szeretne, az ezernyi fajtából és annak variánsaiból kedvére választhat. Sziklakertekben is tökéletes, balkonládába is kiültethető, mutatós növények.
A másik növény, ami egyre népszerűbb a temetőkben, sziklakertekben és balkonládákban is jól mutat, az a kagylóciprus. Csak pár centit nő évente, új hajtása kagylóformákat képez.
4. Most ültessük a szabadgyökerűeket: gyümölcsfákat, rózsákat, szőlőoltványokat
Október második felétől egészen addig szabad szabadgyökeres növényeket a kertben ültetni, amíg az ásó lemegy a földbe, és nem fagy át teljesen a talaj. Itt az ideje hát a rózsacserjék és a szőlő ültetésének is. A kertészetben találunk most számos szabadgyökerű fajtát, rózsából és szőlőből egyaránt (borszőlőt, csemegeszőlőt, de mag nélküli különlegességek közt is kedvünkre válogathatunk).
A gyümölcsfák és cserjék a napokban már lombjukat vesztették, így élettanilag elérkeztek abba az állapotba, hogy ki lehet őket termelni, illetve el lehet őket ültetni. A kertészetben egy laza ültetőközegben vannak, amelyből könnyedén kihúzza a kertész a kiválasztott fát. Ezek szintén szabadgyökerűek, konténeres társaikkal szemben csak ilyentájt, ősszel, illetve tavasszal ültethetők, viszont jóval olcsóbbak.
5. Így ültessünk otthon!
Az otthoni ültetésnél, legyen szó szőlőről, gyümölcsfáról vagy cserjéről, figyeljünk arra, hogy jó nagy gödröt ássunk nekik. Vas megyében kötöttebb a talaj, ezért is célszerűbb legalább 80X80 cm oldalhosszúságú és mélységű lyukat ásni, hogy a későbbiekben is meglegyen a gyökér fejlődéséhez szükséges hely.
Amit mindenképpen ajánlanak még, az a szárított-porított marhatrágya, ezt tegyünk a gyökérzethez földdel keverve, segíti a kezdeti gyökérnövekedést. Aztán jól be kell iszapolni, és meg kell tömöríteni a fa körül a földet. Ez az ültetési eljárás nemcsak a gyümölcsfákra, hanem a rózsákra és a szőlőkre is érvényes.
Az őszi időszakra műtrágyát már nem szoktak javasolni, inkább a szerves trágyát preferálják a kertészek.
6. A tayberryről hallottak? Az is most ültethető
A szabadgyökerű bogyósoknak is most van az ültetési szezonja, a málnának, egresnek, szedernek is, ezekből is lehet konténeres változatokat kapni, ami egész évben kiültethető, de a szabadgyökerű olcsóbb - és most van az ideje. Ahogy a tayberrynek, ennek az újfajta keresztezésnek is, amit szedermálnának is hívnak. Skóciában a Kertészeti Kutató Intézetben állították elő az Auróra szeder és tetraploid málna keresztezésével. Korai érésű, június közepe - július közepe között érik. Nagy, hosszan megnyúlt kúp alakú bogyója 6 grammos. Éretten sötétvörös, kiváló zamatú, jól szállítható és bőven terem.
A kertészetekben a naspolya és a fügefa is nagyon keresett ilyenkor ősszel. Az utóbbi növényeket általában Olaszországból hozzák, és konténerben értékesítik.
7. Érdemes szelídgesztenyefát ültetni: megmarad.
Bár van néhány tipikus betegsége a szelídgesztenyének, amely komoly pusztításokat okozott a hazai állományban, kapható már olyan fajta, egy francia szelekció, ami ellenáll az aknázó molynak és a kéregráknak is. Ráadásul ez a francia fajta, termését nézve a legnagyobb szemű szelídgesztenye, ami létezik.
Hasonlóképpen kell ültetni, mint a gyümölcsfákat, 80X80 cm-es ültetőgödröt ásni, szarvasmarhatrágyával gazdagítani a talajt, (magas a káliumigénye) iszapolás, aztán temetés, majd végül tömörítés. Ezek a szelídgesztenyefák konténeresek, így egész évben ültethetők. Ez a francia fajta a magyar fajtákkal ellentétben önporzó, így nem kell mellé társ.
Lehet kapni magyar gesztenyefajtákat is, de ezek kb. 200 méteres körzetében kell, hogy legyen porzópár, és ezt nem bízhatjuk a véletlenre. Két fát kell, hogy ültessünk!
8. Miért ment tönkre a bukszusunk?
Sokan panaszkodnak arra, hogy nyáron elpusztult az értékes, örökzöld bukszusuk. Kifakult, eltűntek a levelei, és elszáradt. A bajt a selyemfényű puszpángmoly okozza, amely 4 éve jelent meg Magyarországon. Nappal rejtőzködik, csak késő este zseblámpával látjuk meg ennek a hernyóit, amelyek lerágják a növényt.
Mit tehetünk ellene?
Le lehet permetezni, mezőgazdasági boltokban kapható speciális vegyszerrel. Akinek tarra ment, az is megpróbálhatja megmenteni, le kell vágni. A nagyobb levelű változat gyorsabban, az apróbb levelű lassabban nő vissza, ezért érdemesebb néha új növényt ültetni, azt pedig permetszerrel óvni.
9. Miből építsünk élő zöld falat?
Azt, hogy egész évben szép zöldkerítésünk legyen, el lehet érni tujákkal is, de ha izgalmasabbra vágyunk, találunk érdekesebb hatású növényeket is. Jó ötlet lehet a tiszafa, aminek az a pozitívuma, hogy talajban nem válogat, a környezeti hatásokkal szemben ellenálló, és őshonos fafaj. Sok változata van, lehet karcsú, sövénynek alkalmas, szélesebb, teltebb is. Amit viszont tudni kell róla, hogy minden része erősen mérgező, kivéve termésének piros köpenye. Léteznek hímivarú tiszafák is, melyeken nem lesz termés.
Amiért viszont mégis érdemes választani: hosszú életű, igénytelen növény, árnyékos helyen is szép sövényt alakíthatunk ki belőle, több ezer éves példányokat is számon tartanak. Ápolása is igen egyszerű, nem igényel növényvédelmet és metszést sem, ugyanakkor tetszőleges formára alakíthatjuk.
A másik mutatós kedvencünk lehet, ha sövényt szeretnénk, a babérmeggy. Szép, amikor tavasszal virágzik, vagy amikor bordós-fekete meggyszerű termés hoz, jelentős a díszítő értéke, télen, nyáron zöld. Nem is kényes, szép tömött növényzetet ad. Metszés nélkül – fajtától függően – 1-6 méter magasra nő. Sok fajtája van: alacsony növekedésű, keskenylevelű, kerekded levelű, nagy levelű, magasra növő stb.
10. Miért barnul a tujánk?
Végezetül erre a kérdésre is választ kaptunk az Örökzöld Kertészetben. Legtöbbször, ha belülről indul barnulásnak a tujánk, annak oka feltételezhetően nem külső kórokozó, hanem a szoros ültetés miatt van, amitől a növények nem kapnak elég fényt. Gombafertőzésre akkor gyanakodhatunk, ha a barnulás kívülről befelé halad. Ilyenkor réztartalmú növényvédőszerrel permetezzünk!
A szomszédos Ausztriában nagy divat a tujákat szorosan egymás mellé ültetni, ezt a mintát sokan ellesték már nálunk is. Egy ilyen szorosra ültetett tujasor kezdetben jól néz ki, de idővel ránőnek egymásra a növények, elszívják egymás elől a tápanyagot, eltakarják egymás elől a fényt. Mihelyst eléri a tujasor a 6-8 métert, már nem lesz elég helye a növénynek továbbfejlődni.
Érdemes kicsit türelmesebbnek lenni, és betartani a 70-80 cm-es ültetési távolságot.
Ha pedig barnulást tapasztalunk a lomb belsejében, meg kell tisztogatni a növénysort, és tavasszal érdemes hosszú hatású, komplex műtrágyát is adni örökzöldjeinknek. A műtrágya alkalmazása jótékony hatással van az üdeségéből vesztett, vashiányos növényekre is.
Több ezer növény várja Önt több ezer négyzetméteren, a régió egyik legszebb, legnagyobb kertészetében Szombathelyen, az Örökzöld Kertészet kis- és nagykereskedésben!
