Mondhatni idei mumusa ellen lépett pályára a Szolnoki Olaj KK, mert idén már háromszor is kikapott az Egis Körmend csapatától. Kétszer az alapszakasz során, ami viszont még fájóbb volt, az a Magyar Kupa döntőjében elszenvedett vereség. Nem lehetett más a célja a hazaiaknak, hogy ezt a rossz sorozatukat megszakítsák, míg a vendégek ismét egy bravúr reményében utaztak el a Tiszaligeti Sportcsarnokba. Az Olajban a legutóbbi mérkőzéshez hasonlóan Jarrod Jones volt az, aki nem kapott szerepet a légiósok közül, mert korábbi sérülése még nem jött rendbe.
Nem igazán sikerült jól céloznia a csapatoknak a mérkőzés első szakaszában. A Körmend első kosarára több, mint három percet kellett várni, de a Szolnok neve mellett is csak hat pont állt még ekkor. Sok volt a pontatlanság, kihagyott helyzet mind a két oldalon. A vasiaknak azonban mégis sikerült egy pontra megközelíteniük a házigazdát McKinney-Jones közelije után. Az egyenlítés és a fordítás mégsem jött össze, mert az Olaj szempontjából Vrbanc a legjobbkor talált be. Ez volt azonban a kisebbik gondja Teo Cizmicnek. A nagyobbikat Parrish Petty jelentette, aki az első tíz percben négy személyi hibát begyűjtött (18-12).
A második negyed is lassan indult be, de Milosevics és Vrbanc jóvoltából meglépett 24-14-re a Szolnok. Duinker pontjaival zárkózott a Körmend, de előbb még Teo Cizmic merészet húzott, és visszaküldte a négy hibás Petty-t. Hiába próbált vigyázni magára az amerikai, a 15. percben egy ütközés után ráfújták az ötödiket is, így első számú irányítójától meg kellett válnia a vendégeknek. Az utolsó percekben már jobban ment a pontszerzés mindkét félnek. A vasiak részéről McKinney-Jones két triplát is elsüllyesztett, de ezután Vojvodának is beesett az első. 39-33-nál a vendégeké volt az utolsó támadás lehetősége, de eladták a labdát, Boriszov passzából pedig Wittmann hárompontosa a dudaszóra beesett, így tekintélyes különbség alakult ki a félidőre (42-33).
Három perc elég volt ahhoz, hogy nagy gondban legyen a vasi együttes. A szolnokiak 9-2-es sorozattal indították a harmadik etapot, és már tizenhat volt a különbség a felek között. Hiába kért időt ekkor Teo Cizmic, csapata dobásai kimaradtak, a különbség pedig csak nőtt. Wittmann hármasa után 58-35 állt az eredményjelzőn. Hat és fél percet kellett várni arra, hogy Channels a még negyed elején szerzett kosara után újra körmendi pont szülessen. A negyedből hátralévő időben már nem változott semmi, magabiztosan vezetett az Ivkovics-legénység (65-41).
A záró etap, ahogy arra számítani lehetett, már nem tartogatott nagy meglepetéseket. Noha korábban már többször is fordított meg mérkőzést nagy hátrányból a Körmend, az érezhető volt, hogy ezen a meccsen ez nincs benne a játékukban. Főleg, hogy négy perccel a vége előtt Milosevics közelije után már harmincra hízott a különbség. A végén már a körmendi kulcsemberek a padon pihentek, a szolnoki játékosok pedig a közönséget is kiszolgálták. A lényegi kérdések már korábban eldőltek, így idei negyedik találkozójuk alkalmából először tudta legyőzni a Szolnok a mumus Körmendet (83-53).
Sztojan Ivkovics, a Szolnok vezetőedzője: Tartom továbbra is, hogy furcsa bajnokság a jelenlegi, sok a váratlan eredmény, bármelyik csapatnál bármikor jöhet egy hullámvölgy. Most azonban jó ritmusban kosárlabdáztunk, és nagy különbséggel győztünk. Biztos segített minket az a tény is, hogy az ellenfél irányítója hamar kipontozódott.
Teo Cizmic, az Egis Körmend vezetőedzője: Gratulálok a Szolnoknak, remekül játszott, sokkal több energiával, mint mi. A mérkőzés korai szakaszában fault-problémákkal küszködtünk, sajnos Parrish Petty hamar kivált közülünk, de nem ez volt a fő oka vereségünknek. Nem koncentráltunk eléggé, hamar föladtuk a rangadót.