Tíz éve téma már a szombathelyi Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK), az egyébként jól működő intézmény. Az ok: túl sokba kerül. Hol racionalizálást, hol átalakításokat terveztek, aztán minden maradt a régiben. Egészen mostanáig
Kevesebb pénz, kevesebb ember
A közelmúltban a két tulajdonos, a megye és a város a költségmegtakarítás mellett döntött. Négy évre szóló együttműködési megállapodást kötöttek, és a múlt héten az intézmény alapító okiratát is módosították. Igaz, az MMIK már januártól szűkebb költségvetésből gazdálkodik, a tavalyinál húszmillió forinttal kevesebbet költhet. Következő lépésként jönnek az elbocsátások. Az Ady téri intézménynek április végéig meg kell válnia alkalmazottai felétől. Az, hogy eztán huszonkét és fél emberrel kevesebb közalkalmazott dolgozik majd itt, minden bizonnyal gazdaságos intézkedés lesz. "Azonban a racionalizálás valós következményeit nehéz most megítélni." - vallja az intézmény vezetője, Horváth György, aki elképzelni sem tudja, miként tud majd működni a megcsonkított intézmény.
Majdnem színház lett
Igaz, volt már szó az épület teljes kiürítésről is. Két évvel ezelőtt a polgármester megbízására Fekete Péter (a Wales College of Music and Drama munkatársa) egy tanulmányt készített, melyben az önálló szombathelyi színház létrehozásának feltételeit vizsgálta. A munkában részt vettek építészek, továbbá szcenikus és műszaki szakemberek is. Az elkészült tanulmányok alapján a színház elhelyezésével kapcsolatban három közművelődési intézmény (MMIK, OMK, MSH, és a Savaria Mozi) épületét vizsgálták és nyerőnek az MMIK-t kiáltották ki.
Sokan gondolták úgy, hogy az MMIK-t lehetett volna a legkisebb ráfordítással színházzá alakítani. "A kezdeti lelkesedés után, nagyrész pénzügyi okok miatt, meghiúsult az elképzelés." - véli Hovárth György, majd hozzáteszi, a huszonkét éve épített intézmény átszervezése és átprofilozása nem is lett volna olyan könnyű feladat. Az igazgató még az eredeti statikus véleményére alapozva állítja: mivel az épület monolit szerkezetű, bármilyen szerkezeti változtatás esetén kártyavárként omolhatna össze.
Dr. Németh Györgyi, város kulturális bizottságának elnöke szerint azonban az MMIK a színházi tervek közül nem gazdasági okok miatt került ki, hanem azért, mert egyrészt a megye tulajdonában lévő, közös fenntartású intézményről van szó, másrészt rengeteg funkciót kellett volna onnan kitelepíteni. Jobb megoldásnak tűnt tehát tisztán saját, város által fenntartott épületet keresni. Mostanában a színház ügye újra terítéken van, de már az Művelődési és Sportház az új kiszemelt. A tanácsnok szerint az MSH "kitisztítása", átcsoportosítása könnyebben megoldható feladat lesz.
Ésszerűség és racionalizálás
Az intézmény tehát megmarad eredeti funkciójában, erről a megye és a város négy évre szóló szerződést írt alá. "Az átalakítást azonban nem kerülhettük el" - véli a Vas Megyei Közgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke, Majtényi László. Állítása szerint Magyarországon 1998-ig minden kulturális és művelődési létesítményt racionalizáltak. Sajnálatosnak tartja, ez Szombathelyen elmaradt. Bár 1995-ben és 96-ban is készült egy koncepció, az előző testületek nem merték felvállalni ezt a nehéz politikai döntést.
A városnak nem létkérdés
Az MMIK-nak jutó pénz már januártól alacsonyabb, a tavalyi hetvenöt-millió ötvenre apadt. Az indokok között a racionalizáláson túl az is szerepelt, hogy más vidéki városban sincs ilyen óriási költségvetéssel működő intézmény. Bár hatezer négyzetméter üzemeltetése - ha csak az állagmegóvásra gondolunk - sok pénzt emészt fel.
A két fenntartó az intézmény dolgozóinak létszámát harminc és fél főben jelölte meg. Az MMIK már eddig is csökkentette a létszámát, tavaly hatvan fővel, az idén már csak 53-mal működik. Ezt kell újra csökkenteni.
Németh Györgyi szerint az önkormányzatnak nem létkérdés az MMIK fenntartása, hiszen a törvényben előírt feladatait saját intézményeiben is el tudja látni. A megye azonban nem. Miután megállapították, hogy ők hány emberrel, és mennyiből tudják ellátni kötelező feladataikat, a város egy gesztust gyakorolt azzal, hogy fele-fele arányban beszállt a költségvetésébe. Úgy véli azonban ezekkel a kényszerű intézkedésekkel a költségmegtakarítás csak minimális lesz.
Elbocsátó szép üzenet
A forgatókönyv szerint április végén ki kell jelölni az elbocsátandókat, utána jön majd a felmondási idő, aztán az új felállás várhatóan szeptembertől fog élni. A fenntartók természetesen gondoskodnak majd a végkielégítésről.
Az MMIK igazgatója nincs könnyű helyzetben, de mint mondja: "A döntés megvan, és ezt fegyelmezett köztisztviselőként végre kell hajtanom. Eddig próbáltam mindent elkövetni, hogy ez ne következzen be. Bár gondolkodtam azon, hogy lemondok, de úgy érzem kötelességem végigcsinálni, menteni azt, ami még menthető. Ide hozzánk naponta kétezer ember jön be, ebben a házban százötven közösség működik, harminc körül van azoknak a civil szervezeteknek a száma, akik ide jelentkeztek be. Értük is felelősséggel tartozunk."
Az igazgató még nem tudja, kit bocsásson el, hiszen a működéshez minden jelenlegi dolgozóra szükség van. Számára kérdéses az is, hogy a leépítés után miként tudják megőrizni a szakmaiságot. Arra biztos nem lesz pénzük, - mondja - , hogy a jelenleg közalkalmazotti státuszban lévő dolgozók munkáját vállalkozásoknak adják ki. "Egy biztos, a takarító személyzet marad, hiszen bérbe sem lehet kiadni a helyeket, ha nem tartják rendben őket."
Akkor most mi lesz?
A nemrég módosított alapító okiratban a város és a megye is rögzítette milyen kötelezően teljesítendő, és kiegészítő tevékenységet kell ellátnia az MMIK-nak. Ez a régi okiratban szereplő feladatokhoz képest - Horváth György szerint - nem kevesebb, hanem több lett. A korábbiban ugyanis nem szerepelt a megye szolgáltató-feladatainak ellátása. Ez a módosítás az intézmény életébe sok változást azonban nem fog jelenti, hiszen ezt a munkát eddig is elvégezték.
Az új okiratból egy feladat került ki, a közéletiséget segítő tevékenység. Horváth György megjegyzi: "Úgy látszik, a közéletiségből fenntartóinknak elege lett."
Az még kérdéses, miként tudja majd az MMIK csökkentett létszámmal ugyanazokat a feladatokat ellátni. "A baj az, - véli Horváth György - hogy én és művelődésszervező kollégáim még el tudnánk végezni a szakmai munkát, azonban ha kevés a műszaki ember, akkor rendezvényszervezésekből nem tudunk elég saját bevételhez jutni. Fűteni, világítani kell, különben ki se nyithatunk. Lehet, hogy csak az a megoldás marad, hogy a termeket tartósan ki kell adnunk másoknak."
Majtényi László azonban nem fél attól, hogy a leépítések miatt működés zavarok jelentkezhetnek, hiszen az ország összes művelődési háza átvészelte a leépítéseket, és túljutott már ezeken az átmeneti nehézségeken. Sőt, a megye szeretne céltámogatást szerezni, hogy felújítsák, és tetőtéllel bővítsék az épületet.
Horváth György, aki a közgyűlés szocialista frakciójának tagja, az MMIK körüli hercehurcában személye ellen irányuló támadást lát. És valóban hallani olyan véleményeket is, hogy "az MMIK-nál még nem történt meg a rendszerváltás"(Ezt a feltételezést azonban Németh Györgyi és Majtényi László is visszautasította) Tény viszont, hogy az MMIK hazai viszonylatban eddig egy jól működő kulturális intézménynek számít, és ezt sem a megye, sem a város nem kérdőjelezi meg.
pasi
