Kemény, hosszú-hosszú órákig tartó vitát folytatott a szombathelyi képviselőtestület a színházalapításról. Aztán úgy este tíz után a zárt ülésen szépen visszavonták a teátrumalapítás előkészítéséről hozott összes döntésüket!...
Eredetileg 17 előterjesztés szerepelt a szombathelyi önkormányzat áprilisi közgyűlésének napirendjén. Ebből három pont ugyan már az elején le is került onnan, de a zárt ülés napirendjére felkerült ugyanennyi. Ha figyelembe vesszük, hogy 9 óra helyett csak negyed 11-kor kezdődött a szokásos ereszd-el-a-hajamat, valamint azt, hogy a költségvetéssel kapcsolatban 6 "alpontot" kellett megvitatni (azokban sem volt semmi örvendetes), plusz ehhez jött még a tervezett Plaza-beruházás miatt szükséges részletes szabályozási tervről szóló előterjesztés vitája, meg az önkormányzati cégek tavalyi gazdálkodásáról készült mérlegbeszámolók - nos, akkor igazán dicséretes, hogy délután 1 órakor már ebédszünetet lehetett elrendelni.
De hogy a következő napirendi pont, a színházalapítással kapcsolatos önkormányzati döntés meghozatalára csak kerek hét órával a (persze, csúszással kezdődött) délutáni műszak megkezdése után került sor, az akkor is abszurdum, ha ebből két órát a (tavaly ilyenkor még napirend előtt szereplő) tisztségviselői beszámolókra és jegyzői tájékoztatókra áldozott a testület. (A nyilvános ülés napirendjén szereplő további 6 előterjesztéssel aztán sikerült negyed óra alatt végezniük.) És akkor még nem is tudhattuk, hogy a zárt ülésen aztán szépen visszavonták a színházalapítás előkészítéséről hozott összes döntésüket!...
Hogy' is állunk pénz dolgában?
A költségvetéssel kapcsolatos napirendi pontok vitájából kiderült: ekkora slamasztikában még nem volt a város az elmúlt 11 évben. Legalábbis az ellenzéki képviselők szerint.
A működési jellegű költségekről szólva Németh Kálmán a "negatív pénzmaradvány" fogalmával ismertette meg a hallgatóságot, ami elviszi a megtakarításokat, és további folyószámlahitel felvételére kényszerítheti a várost - holott jövőre 500, 2003-ban több mint 650 millió forintos részletfizetési kötelezettsége lesz amúgy is az önkormányzatnak... Az intézményi gazdálkodás érdekében javasolta, hogy június helyett már májusban módosítsa a testület költségvetési rendeletét. Csatlakozott hozzá Csermelyi András és Wagner András is, ám a pénzügyi bizottság elnöke, Horváth Zsolt szerint azon a két héten már nem múlik semmi - a júniusi közgyűlést ugyanis a nyári szabadságolások miatt előrehozzák. Vargha Károly felvetette, hogy legyen egy gazdasági kérdésekhez értő alpolgármestere a városnak, hiszen a három-tanácsnokos rendszertől hiába várták, hogy hatékonyabb legyen a város gazdálkodása.
Ki mikor miért nem?
Az ellenzéki képviselőknek az intézmények érdekében elmondott érveire gyorsan jött persze a riposzt ("mér' nem akkor szántak rá, amikor ők voltak hatalmon?" "mi megkezdtük a felújítást, de aztán az utód leállította", sat), ezzel is ment az idő. Talán az volt a legaranyosabb, amikor a könyvvizsgálói jelentés egy mondatát félreértve a polgármesteri hivatalban kiosztott jutalmak nagyságát tette szóvá Balogh József, a szociális bizottság elnöke, aki egyúttal sérelmezte, hogy a szociális ágazat költségvetéséből egyeztetés nélkül kivettek 50 millió forintot. Mint kiderült, a hivatalban kiosztott jutalmak nagysága még nominál értékben sem éri el a '97-es évi szintet.
A félreértés oka az volt, hogy tavaly a közgyűlés ugyan határozatot hozott a hivatalnokok 14. havi javadalmazásának kifizetéséről, ám a költségvetésből már kifeledték az ennek fedezetéül szolgáló összeget, ezért a pénzmaradványból kellett kifizetni a 13 havival együtt.
Ja! Szerencsére az is kiderült, hogy a szociális szférára szánt pénz sem lett kevesebb, csak más címszó alatt szerepel a kátévében... Alighanem ezért jelentette ki a lokálpatrióta Szabolcs Károly: minthogy a költségvetési beszámolóknak semmi közük a valósághoz, ő a továbbiakban sem hozzászólni, sem szavazni nem kíván ez ügyben.
Szombathelyen sosem lesz színház, avagy Az elátkozott város
A polgármester széles konszenzuson nyugvó közgyűlési döntést várt színház-ügyben, hiszen ötven év alatt nem sikerült Szombathelyen "tetőt ácsolni Thália papjainak feje fölé". (Copyright by Szabó Gábor.)
S bár szinte minden megszólaló képviselő méltatta a szombathelyi színházról Fekete Péter rendező által elkészített megvalósíthatósági tanulmányt, többségük - főleg az ellenzékiek - fenntartásaikat sem rejtették véka alá. Két nekifutással öt órán keresztül elemezte a testület, miért nem szeretnék elhamarkodni a döntést, amit kedvezőbb körülmények között boldogan felvállalnának. A bizottságok többsége azt javasolta, hogy egyelőre csak az előkészítéssel megbízott közhasznú társaság álljon fel (székhely: Kossuth Lajos u. 1-3; törzstőke 3 millió, működési költség 12 millió forint), a Művelődési és Sportház cirka 600 milliót kóstáló átalakításának pedig majd akkor veselkedjenek neki, ha már garancia van arra, hogy a 200 milliós önrészhez megkapja a város az állami támogatást. Elsősorban a tanulmány építés-szakmai és pénzügyi-szakmai megalapozottságával nem voltak elégedettek a képviselők - ami érthető is, ha visszalapozunk a költségvetési vitában elhangzott számadatokra...
Nehéz egy színházra nemet mondani...
Csakhogy nem könnyű ám kimondani, hogy ez a beruházás most nem aktuális, ha a Fidesz választási ígéreteiben ez volt az egyik legnagyobb! És ellenzékben is nehéz felvállalni, hogy esetleg kultúrára érzéketlen tahónak nézik az embert... Viszont annak sem volt könnyű dolga, aki mindenáron színházat szeretne, ám nem tudja megindokolni, honnan a bánatból is lehetne összekalapozni azt az összességében cirka kétmilliárd (alsótagozatosoknak: kétezerszer egymillió) forintot, amibe a színház kerülne.
Fekete Péter sem könnyítette meg az elszánt színházalapítók dolgát. Tanulmányában 117 milkóra becsülte a közadakozásból várható forintocskák összegét, ami azért is érdekes, mert a Szentháromság-szobor visszaállításától a Savaria Karnevál megrendezéséig még eddig minden esetben az derült ki, hogy városunkban viszonylag kevés Maecenas szaladgál. Amikor arról faggatták a rendezőt, hogy van-e garancia ennek az összegnek a befolyására, tiszteletre méltó egyenességgel azt felelte: amennyiben úgy akarják, és áldoznak is rá, akkor lesz. (Őmaga kétmillió forintnyi műszaki berendezést helyben megajánlott a nemes célra.)
Amikor már végképp meddő pengevillogtatássá fajult a vita, frakcióegyeztetéssel próbáltak megoldást találni. Csakhogy valami hiba csúszhatott az egyeztetésbe, mert a következő háromnegyed órában 8, azaz nyolc szavazásra került sor... Este tíz órakor a kht. megalakításáról szavaztak a képviselők (20 igen, 3 nem, 5 tartózkodás). Még szebb arányban szavazták meg (24-2-2) azt a javaslatot, hogy a város ajánlást fogalmazzon meg Vas megye települési, illetőleg megyei önkormányzataihoz, amelyben színházalapítási törekvéseink támogatására kérik őket. Ekkor azonban aligha meg nem bicsaklott a polgármester figyelme: kérte, szavazzák meg az MSH "profiltisztítását" célzó vizsgálatot. Az ellenzék felháborodott, mondván, nem erről volt szó, hanem a közművelődési irodának a teljes intézményrendszerre kiterjedő, hasonló célzatú vizsgálatáról. Ezt végre megszavazták.
Sok szavazás, sok indulat, semmi változás
Vígh Gábor ezután javasolta, hogy a májusi közgyűlésre szövegezzenek meg egy tervpályázatot, amelynek értelmében két ütemben alapítanák meg a színházat, és az első ütem nem kerülhet többe 600 milliónál. (12-14-2) Németh Györgyinél ekkor betelt a pohár. Úgy érzékelte, hogy az önkormányzatnak nem kell a színház, akkor viszont felesleges a kht. is, javasolta tehát, hogy szüntessék meg. Tíz koalíciós képviselő támogatta is ezt a javaslatot. (Ketten ellenezték, tizenhárman tartózkodtak.) Böröcz Miklós kétségbeesett javaslatát - szavazzanak arról, hogy egyáltalán nem kell a városnak színház - maga az előterjesztő sem szavazta meg. Már fokozhatatlannak látszott a botrány, amikor a polgármesternek eszébe jutott, hogy 16 képviselő név szerinti szavazást kért színház-ügyben, ezért elölről akarta kezdeni a szavazást. Még jó, hogy az ügyrendi és jogi bizottság elnökének sikerült jobb belátásra bírnia...
Eztán elvitatkoztak kicsit arról, hogy az alapító okiratnak mér' csak a személyi kérdéseit lehet zárt ülésen, majd gyorsan lezavarták a nyilvános ülésen tárgyalandó 6 további előterjesztést.
A zárt ülésen aztán sikerült a testületnek feltenni a pontot az i-re. A kht. vezetésére felkért Fekete Péter közölte: csak akkor hajlandó elvállalni az újabb feladatot, ha számíthat az önkormányzat egységes támogatására. Majd akkor hívjanak, ha ez megvan - mondta, és wales-iesen távozott. Németh Györgyi tanácsnok szintén - és szintúgy jogosan - úgy érezte, hogy cserbenhagyták képviselőtársai, ezért javasolta: vonják vissza a kht-ről hozott határozatot. Megtették. Ezután persze okafogyottá vált a többi önkormányzatok támogatásának kérése is, úgyhogy az összes színház-ügyben hozott döntést visszavonták szépen.
Ami nagyjából annyit jelent, hogy ebben a ciklusban sem lesz színház Szombathelyen. Nem baj ám: Salgótarjánban sincs. De miért kellett órákat fecsérelni arra, hogy minden maradjon a régiben?
- cziprián -
Vonatkozó cikkek:
Színházi szappanopera
Álom volt a színházalapítás?
