Napjainkban már csak a fekete - fehér filmek, vagy nagyapáink mesélnek arról, hogy valaha elismerést jelentett, ha valakiből pedagógus TANÍTÓ lehetett. A presztízsét vesztett pályán már csak az infantilis, begyepesedett, sehová sem való vagy épp ellenkezőleg a tanítói hivatás elkötelezett, kitartó hívei maradnak meg és tűrik tovább "a hivatalnak packázásait" - valljuk be ez utóbbival találkozunk ritkábban.
Mégis mit tehet az ember lánya - vagy kivételes esetben fia -, ha ízig-vérig pedagógusnak született. Hát mondjuk, felakaszthatja magát, De tételezzünk fel egy idilli állapotot: van állása, még nem halt éhen, nem fásult el, marad ideje és energiája: a mindennapi teendőin túl is tenni akar - pályázatokat ír. Egyrészt, hogy kiegészíthesse intézménye költségvetését, vagy saját fizetését, másrészt pedig, hogy megoszthassa az érdeklődőkkel eddigi tapasztalatait, gondolatait, kipróbált új módszerek eredményeit.
Immár hagyománnyá vált, hogy a Vas Megyei Pedagógiai Intézet is - a TIT Vas Megyei Egyesületének és a Szombathelyi Pedagógusok Szakmai Szervezetének - támogatásával évről évre meghirdeti megyei pedagógiai pályázatait. Ezen munkához csatlakozott az elmúlt hetekben a ReMeK is.
A pályázat célja: az oktatás, képzés gyakorlatában jelentkező új feladatok elemzése, a nevelést megújító javaslatok, tapasztalatok közkinccsé tétele. A feladat nem kicsi, a megye közművelődési, oktatási - nevelési intézményei azonban igyekeznek versenyben maradni: a jelentkezők száma évről - évre nő. Az idei pályaművek többsége óvodai vagy gyógypedagógiai témakörben született.
A lektori vélemények és a meghirdetőkből álló kuratórium döntése alapján azonban a júniusi ünnepélyes díjátadó gálán a szervezők nem hirdettek első helyezettet. Varga Zoltánné, (répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola) "Első próbálkozás" jeligéjű munkájáért II. díjat kapott. A pályamű tulajdon képen egy esettanulmány, egy olyan tanuló sorsáról szól, akinek súlyos olvasási - írási nehézségei voltak. Az általában hatásos pedagógiai módszerek nála, hatástalannak bizonyultak. Nem rossz ő, nem is mondható betegnek, esetleg más - nak (mégis olyan rossz ízű ez a szó), nevezzük inkább csak gyereknek, egy olyan gyereknek, akinek más fajta segítségre van szüksége. Ennek nehézségeivel, egyes lépéseivel ismerkedhetünk meg a laikusok számára is élvezetes dolgozatban. A megosztott második hely másik várományosa "A remény és a közösség ereje csodákra képes" jeligéjű munkájáért Kovács Gáborné lett (szombathelyi Benczúr utcai Óvoda). A dolgozat az óvodai integrációs munka esélyeit latolgatja egy konkrét példa bemutatásának kapcsán. Tudatosítja az olvasóban, hogy az a gyermek, amelyik érzi, hogy akkor is szeretik őt, ha nem teljesít olyan jól, mint társai, sokkal könnyebben fogja legyőzni az akadályokat, mint azon gyerek, aki szorongva, segítség nélkül próbálja leküzdeni hátrányait. A pályaművet a lektori vélemények publikálásra is javasolják.
Az említett dolgozatokon kívül még számos figyelemfelkeltő alkotás született. Akik nem tudják kivárni, hogy a 2002-ben megjelenő Pedagógiai írásokban olvashassák ezeket, azok ellátogathatnak a Vas Megyei Pedagógiai Intézet (Szombathely, Petőfi S. u. 8.) könyvtárába, ahol kikölcsönözhetőek a tanulmányok és az értekezések egyaránt.
K.E.
