A szombathelyiek olyanok, mint a csigák. Napközben behúzódnak a házaikba, de este előbújnak és kirajzanak a szabadba. Több éves megfigyelés eredménye ez, amire az idei rendezvények sem cáfoltak rá. A délelőtti, kora délutáni programokat "mérsékelt" érdeklődés kísérte, azonban szembetűnő változásnak is szemtanúi lehettünk. Mint azt már többször megírtuk a helyi lakosok nagy része látványorientált, azaz kiszalad egy rendezvény kezdetére, majd három perccel annak vége után már el is porzott valamerre. Örömmel tapasztaltuk, hogy lassul ez a szédült tempó, és egyre többen gondolják úgy, hogy ez nincs teljesen rendben. A Csónakázó tó környékén a parkokban és zöldterületeken megjelentek a pléd-szigetek, amelyeken baráti társaságok telepedtek le és két műsorszám között beszélgetéssel, sörözéssel múlatták az időt. A környék padjai sem árválkodtak üresen, ami az előző évekhez képest dicséretes fejlődés.
A szombathelyiek egyben rendszerető emberek is. Hiába volt lezárva a Bartók körút a gépjárműforgalom elől, a gyalogosok szinte kizárólag a járdát használták.
A Szent Iván éjjele köré szervezett programok négy fő helyszínen zajlottak. Két színpad állt a tó két oldalán, egy a szigeten és - dicsérve a szervezők előrelátását- a TV2 Roadshow-ja lekerült a Kondics utcai focipálya "völgyébe", ahol egyrészt nagyobb helye volt, mint tavaly a Claudius szálloda előtt, másrészt nem zavarták egymást a színpadok. (Tavaly hangcsatát vívtak a fellépők, ki tudja jobban elnyomni a másikat?) Az idén sem maradhattak el a falusi búcsúk hangulatát idéző árusok és mutatványosok. A Roadshow köré települt céllövöldék és ügyességi játékok nyereményválasztéka teljesen lecserélődött. Míg tavaly is túlsúlyban voltak a búcsúkon megszokott műanyag géppisztolyok, Gizie-babák és egyéb giccsek, addig az idén a választék 80 százalékát már Pikachu és a többi Pokémon szörny, valamint Teletubbie-ék tették ki a legváltozatosabb formában. Lufi-, világító-, fejre akasztható-, kulcstartó-, plüss-, "beszélő" Pikachu volt a sláger. (Érdekes, hogy a Pokémon sorozat a konkurens tévécsatorna műsorán látható, mégis jól megvolt a TV2 környékén is.) Egy-egy világító zsebszörny 1000-1200 Forintot kóstált...
Szombaton délután hat órakor kezdett élénkülni a forgalom a tó környékén. A Boszorkány-szigeten immár hagyományosan gyerekműsorok és kézműves foglalkozások kaptak helyet, ahol szülők és palántáik hasznos ötleteket szerezhettek, mi mindent lehet még csinálni a már előbb említett Pokémon rémségek bámulása helyett.
A Fedett uszodával szemben felállított színpadon az Ando Drom nevű roma zenekar kezdett és pergő ritmusaikkal sikerült azonnal feltüzelniük egyre szaporodó közönségüket. A hangulat fokozásában a nézők között szép számmal jelen lévő romák is nagy szerepet kaptak, akik felszabadultan táncoltak, énekeltek az együttessel, magukkal ragadva néhány fűben heverésző ifjút is. Közben a TV2 színpadán már javában folyt lefelé a sör a versenyzők gigáján. A sörivó verseny zsűrije a közönség sorából közfelkiáltással megszavazott "házisárkányokból", azaz házsártos menyecskékből állt, akik árgus tekintettel figyelték a férfiemberek duhajkodásait, majd a döntőbe jutottakat még kürtöskaláccsal is megetették. Ahogy sötétedett az ég a színpadok körül úgy szaporodott a tömeg. És bár a Kerozin zenekar még valahol a 8-as úton vesztegelt fellépésük időpontjában a szervezők nem jöttek zavarba, és villámgyorsan táncversenyt rendeztek külön kicsiknek és nagyoknak. Vállalkozó kedvűekből ezúttal nem volt hiány, inkább túl sokan szerettek volna feljutni a színpadra. A romák ezúttal sem tagadhatták volna le, hogy a vérükben van a zene, táncukat heves taps és öntős helyezések jutalmazták.
A szigeten közben nekikezdett a Westend Blues is.
Anya, nem süllyed el a sziget ennyi embertől?
- tette fel aggódva a kérdést egy csöppség, de szerencsére erre nem került sor. Ki fának támaszkodva, ki a földön ülve, mások lábat vízbe lógatva élvezték a dallamokat.22 óra körül már megjelentek a tapasztalt helyvadászok is, akik letáboroztak a tópart azon részein, ahonnan a legjobban élvezhető a tűzijáték, így a Tóvendéglő melletti nagyszínpadot már nehezen lehetett megközelíteni. Pedig sokan próbálták, hogy le ne maradjanak Somló Tamás koncertjéről. A régi számok felelevenítésével nosztalgiázó Somló pontosan fejezte be a műsorát és a kikövetelt ráadással is csupán három percet csúszott a várva-várt rakétaparádé. Évek óta először változott a tűzijátékot aláfestő zene is. Öt perc szikraeső után aztán elhallgattak a hangfalak és kihunytak a fények a tó felett, csak a rakéták füstjét világította meg néhány reflektor. A parton álló tízezres tömeg megtapsolta a produkciót. A sietősebbek már éppen elkezdtek utat törni maguknak, amikor óriási intenzitással újra elkezdték lőni a rakétákat. A hatásszünet meghozta az eredményt, óriási ováció fogadta a folytatást, ami messze felülmúlta a "bemelegítést".
Az idő ezúttal végig kegyes volt a szórakozni vágyókkal. Igazi nyári idő csalogatta és kényeztette az embereket. A tömegben sok ismert közéleti szereplő is felbukkant, ezúttal azonban nem öltönyben, mappát szorongatva, hanem laza nyári viseletben, családdal, vagy éppen baráti körben. Találkoztunk Szombathely polgármesterével Somló koncerten, városi képviselőkkel a körhintánál, élsportolókkal a pattogatott kukorica árusnál. A tóparton felbukkant Király Gábor, a Hertha kapujának őrzője is, akit legalább egy válogatottnyi barát vett körül. Az éjszakát utcabál búcsúztatta.
A tavalyi, 2000-es Szentivánéjt itt találja.
