Metaxás üveg a placc közepén, égett matracok, konténernyi szemét, szénfekete kilós kenyerek és konzervmaradványok mindenütt, fröccsöntött üvegek szilánkjai alól pornólapok macái kandikálnak kifelé. Nemrégiben hajléktalanok laktak itt, a koszos vetetlen matracon, Napisten szentélyének elárvult pénztárában, és a környező bódésoron. Egészen február végéig, ameddig a tűz nem ütött ki Szombathely egyik legértékesebb területén járunk, a belváros egy kőhajításnyira, szemben a város egyik menő jampi-vendéglője, a kerítésen túl pedig Izisz szentélye, már ami látható belőle. A hatvanas években emelt Iseum mára életveszélyessé vált, a beton törve, oszlopai földre zúzva, mocskolva.
Ki a felelős ezért? A múzeum? A képtár? A város? Mi lesz veled Iseum?
Alkalmi nyomozásunk a Városházán indult, jó helyen keresgéltünk, az Iseumnak a
területi szomszédságon túl sok köze nincs a Képtárhoz, a lerozzant bódésorral
együtt Szombathely tulajdona. 2003. januárja óta, ugyanis előtte a megye vagyonát
képezte és a Savaria Múzeum kezelésében állt. A Rákóczi utcával párhuzamos
üzleteket pedig jó pár éve az akkori fenntartó, a Múzeum egy belvárosi
butiktulajdonosnak bérbe is adta. A tervek szerint egy cukrászda nyílt volna itt.
Láthatólag azonban minden maradt a régiben, a helyet a hajléktalanokon túl senki sem
látogatja. Míg él a bérbeadási szerződés (ismerjük a mesét, ha máshonnan nem,
hát a Belsikátor lerokkantosításának történetéből) az üresen álló üzletekhez
a város nem nyúlhat, egyszóval addig mindenki tehetetlen. Igaz,
Szombathely a megyétől egy éve épp azért vette saját kezelésbe az Iseumot, hogy az
áldatlan állapotokat végre megszüntesse, hogy az egyedülálló szentély végre ne a
város szégyenére, hanem előnyére váljon
Mostanában a rekonstrukció szakvéleményezésére várnak
A műemlék-együttes ásatása még az előző városvezetés idején megindult,
akkoriban a kőemlékeket is restaurálták. Mivel a szentély egykori
helyreállításának néhány mozzanata ma már szakmailag vitatható, új
rekonstrukciós tanulmányterv is készült, melyet Mezős Tamás és Sosztarits Ottó
dolgozott ki. Mostanában közölte Feiszt György, a város kulturális ügyeiért
felelős alpolgármestere a rekonstrukció szakvéleményezésére várnak. A régész
szakma ezt egy március első hetére tervezett Iseum-konferencián szerette volna
megvitatni, amely sajnálatos módon elmaradt. A tervek szerint azonban rövidesen
összeülnek, és ha rábólintanak a rekonstrukciós tervre, akkor az a Műemlékvédelmi
Hivatal asztalára kerül. Ott még engedélyeztetni kell. Ha ez is sikerül,
megkezdődhetnek a munkálatok
Napisten múzeuma és kertjét ilyenre tervezték
Az elképzelések szerint a jelenlegi, csupán jelzésszerű homlokzat helyett a szentély
egésze felépülne. Az Iseum belsejében múzeum is nyílna, ahol bemutatásra
kerülhetnének a homlokzaton másolatokkal pótolt szoborfaragványok, és a
Pannóniában előkerült egyiptomi kultuszemlékek is. Az Iseumot övező területre
pedig régészeti parkot terveznek, amelynek bejárata a Rákóczi Ferenc utca
felőli jelenlegi helyéről, a Thököly Imre utca sarkáról az Isis-szentély
tengelyébe kerülne. A tervek között még egy jegypénztár, egy múzeumi
műtárgymásolat-árusító hely, és egy múzeum-kávézó is szerepel.
Mi lesz a történelmi sétaúttal, és a Trójai Falóval?
Az előző városvezetés négyéves ciklusának legutolsó időszakában egy
nagyszabású tervvel is előállt, egy történelmi sétaút elképzelésével, amelynek
a fentiekben részletezett Iseum-féle rekonstrukció is része volt. A munkálatok
azonban a látványterv elkészítésénél (ámbár az ötletet a mostani városvezetés
is pártolja) abbamaradtak.
A város most egy pályázatban, az Orfeuszban bízik, ha megkapná a kért közel félmilliárdos támogatást, abból elkezdődhetnének a tényleges munkálatok, a történelmi sétaút kiépítése. Ez pedig bizonyára sokat lendítene az Iseum rekonstrukcióján is reménykedik Feiszt György. (Eredményhirdetés március végén várható )
