Nem olyan nemzetközi, nem olyan nagy, de vásár

Bár a Haladás Sportcsarnokhoz ragyogó napsütésben érkezünk, a Savaria Expo mennyiségi és minőségi mutatói láttán kedvünk hamar lelohad. A kopott betonkomplexum köré egy kisebb szakkiállításra való sátor-tábor épült, búcsús-piacos körítés. A hír, miszerint április 15-étől három napon át a Haladás Sportcsarnokban a „régió legjelentősebb szakvására” vár, sokunkhoz eljuthatott. Hiszen a csütörtök délelőttben, a Zetor-traktorok és a gumi-ugrabugrák, a távol-keleti zoknik és a bőrgarnitúrák árnyékában meglepően sokan nézelődünk. Főként nyugdíjasok, ők csoportosulnak mindenütt, a hagymadaraboló szett előtt, és ők falatozzák a zalaiak krumplis pogácsáját.

A vásár elsőszámú protokoll eseménye, a megnyitás kevés szót érdemel
Azon túl, hogy Simon József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára valamint a megye politikai elitje is a sörsátor színpadán prezentálja magát, más fontos nem történik. A regionális jellegnek politikai szintem sincs nyoma. Simon József a változó világról, benne a regionális vásárok esélyeiről értekezik. Okosan, nem ködösít, konzekvensen lokális vásárokról beszél (bizton körbenézett), amelyek mostanság nehezen találják helyüket. Az államtitkár még megjegyezte, reméli, hogy a Savaria Expo nemzetközi jelzőjét hosszabb távon sikerül majd igazi tartalommal kitölteni.

Ezt követően a legjobb standok Vásár Oszkárt érdemelnek. (Díjazzák a Magyar Villamos Műveket, valami alsószölnöki kovácsoltvas kapuk és a Szombathelyi Erdészeti RT kirakatát.) Aztán, míg Simon József a nemzeti vidékfejlesztésről tart fórumot, mi járunk egyet.

Mielőtt alaposan körbeszemléznénk hasznos információkat gyűjtünk be
A Szombathelyi Vásárcentrum Kft ügyvezető igazgatóját röptében, két stand között stoppoljuk le. Dr. Kiss Jánostól megtudjuk, a Savaria Expo tulajdonképpen három szakkiállítás, az Agra Savaria, a Present és A Ház vásár házasságából született. Idén 156 kereskedő vert tanyát. A kiállítók 11 százaléka helybéli, a többiek a szomszédos megyékből és az ország különböző végeiből jöttek. (Árulkodó tény, hogy ez az arány más városok hasonló kiállításain pont fordított.) A legkevesebben az agrár-szférából érkeztek, a legtöbben az építőiparból nyomulnak. Az ajándékosok és ruhások helyezkednek el középen.

A számunkra legizgalmasabb helyszínek
A nagy múltra visszatekintő Agra Savaria Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakvásár a fedett pálya legszélén, az építőipari és lakberendezési részleg tövében kuporog. Néhány stand jelzi a közel tízéves hagyományt. Pincészetek és méhészetek előtt időzünk, majd a kecskesajt-árusnál lecövekelünk. Kóstolgatni jó, főként, ha a kínálat ritka és minőségi. Hozzá a szomszédos asztalkáról búza-, retek-, lucerna- és brokkoli-csírát csipegetünk. Kedvesek az elárusítók.

A mézes boros standot két nyugdíjas néni állja körbe, saját bevallásuk szerint már enyhén kapatosan, viccelődnek a középkorú úriember-eladókkal, közösen egy tesztet töltögetnek. Ízlelgetjük a mézeket. Cseresznyés, gyógynövényes. Fenséges. Vásárolni belőlük nem lehet, annyira nehéz előállítani őket, viszont az eladók meg tudják mondani, ha ilyen ízekre vágyunk, az országban hol és melyik őstermelőt kell keresni.

Hol vannak a kisvállalkozók?
A vásár további szegletei számunkra, mivel sem gördülő kisautóra, sem automata seprűre (?) vagy terepmintás vászongatyára, sem úszómedencére nem áhítozunk, már kevésbé izgalmasak. Az átható popcorn szagban azért szorgalmasan körözünk. Külön sátorban, fedett szín alatt egy-egy motor- és autó- márkaképviselet hozza az éppen aktuális kínálatát. Oldalt mixelő-készleteket ajnározó performance-standok, ahol a kisnyugdíjasok bámulatára pillanatok alatt kész a majonéz. A Szombathelyi Televízió önálló pavilont kapott. A reggeli adás sistereg a képernyőn, a pultról a Savaria Fórum vihető.

Miközben egy házi pogácsát gyömöszölünk magunkba, kifelé menet azon tépelődünk, vajon mitől érezzük mégis úgy, hogy ez így, ebben a tálalásban olyan nagyon vidéki. Persze megbocsátjuk, hogy nemzetközi jelzőnek, sőt a regionálisnak nyoma sincs. Hiányoznak azonban a sokat emlegetett kisvállalkozók, a helyiek, többnyire itt is a multicégek nyomulnak másutt is könnyen elérhető termékeikkel. Kár, hogy a sikeres kistérségi forgatagban bemutatkozókat senki sem hívta. És kár, hogy a magára oly büszke Nyugat királynője saját vásárán amúgy alig van jelen, és a szórakoztatást egy ilyen rendezvényen, ahol nap mint nap magas színvonalú szakmai beszélgetések zajlanak, a kultúrát egyes-egyedül Szandiban és a Barátok közt-ben mérik. Akadnak azonban kedvezőbb jelek is, például a kecskesajt, a mézesbor és a búzacsíra...
Tán egy igényesebb helyszínen, a mércét magasabban meghúzva?

Nyitva tartás: 10. 00 – 18. 00
Belépőjegyek: Felnőtt/diák: 300 Ft / 150 Ft