- Évről-évre egyre többet hallani a "Ne vásárolj semmit nap"-ról, amelyet világszerte ilyen tájban, a karácsonyi fogyasztási dömping startjában tartanak. Nálunk milyen volt a visszhangja?
- Á, ez egyelőre pusztába kiáltott szó. Idő kell, míg az emberek maguktól észreveszik: átverték őket. Mire rájönnek arra, ez már nem egy fogyasztói, hanem egy vásárlói társadalom.
- Azzal hogy vásárlok, egyben feltételezhetőleg fogyasztok is. Hol itt a különbség?
- Az, hogy a terméket hazaviszed és elfogyasztod, önmagában már nem okoz nagy örömet. Hiszen az áruk egyre inkább hasonlítanak egymáshoz: egyre rosszabb a minőségük, több csomagolást és több szimbolikus értéket veszel hozzá. A termékeket azzal teszik eladhatóvá, hogy közöttük egyre apróbb, mikroszkopikus méretű különbségeket tesznek, amitől a tavalyi ruhát, az öt évvel ezelőtti autót már elavultnak érezed. Nem a termék, hanem a vásárlás az igazi élvezet: e köré szervezed az életed.
- A cél, hogy ne annyit, inkább tartalmasabban vásárolj?
- Érvényesítsd saját autonómiádat, amikor vásárolsz, lépj fel legalább fogyasztóként, és ne vásárlóként! A megszerzett termékből a bevásárlás aktusán túl akarj még otthon is élvezni valamit.
- Szeptember 11-e óta mintha jobban odafigyelnénk a "vásárlói" társadalom buktatóira?
- Az ökológiai válság jelenvalósága olyan hullámokban tör ránk, ahogy a közbeszédet irányító és ellenőrző tömegtájékoztatás belső természete ezt lehetővé teszi. Már pedig ez egy szenzációközpontú intézményrendszer. A terrortámadás most világszerte ráirányította a figyelmet arra, hogy mérhetetlen és elviselhetetlen az a feszültség, ami ebben a világban van. Láthatjuk, a szegény és a gazdag földrészek közötti ellentét nem enyhül, hanem súlyosbodik. Most a nagypolitika látszatmegoldásokat gyárt: visszacsapás, majd esetleg elengedik adósságállományuk egy részét, aztán kiegyengetik a fogyasztói demokrácia felé vezető útjukat. Pedig nem biztos, hogy ez az út egyáltalán létezik, és az sem, hogy járható. Ebben is inkább a sokféleséget javasolhatom.
- Van számunkra a globalizáción túl egyéb lehetőség?
- Magyarország számára sem perspektíva, hogy a fogyasztása növelésével egyszer majd olyan jóléti helyzetbe jut, mint a tőlünk nyugatra lévő országok. Mert soha nem jutunk oda, hiszen az egyéni jólét növeléséért ma már olyan társadalmi, környezeti, morális és közbiztonsági árat kell megfizetnünk, hogy a végén, ha mérleget készítenénk, kiderülne: ez mindenkinek csak veszteség. A társadalom töredékének nyereség, de azok is nagyon megszenvedik, hogy nincs a környezetükben beszívható levegő.
- Van járható út?
- Igen, a demokráciának egy olyan útja, amely a helyi autonómiákat és a társadalmi önrendelkezést erősíti. Olyan piacgazdaság, ami valóban védi a piacot, ami a helyi erőforrásokkal való takarékos, számító használatot részesíti előnyben a nemzetközi tőke, a külföldi technológiák és a világgazdasági függésen alapuló fejlődési modellel szemben. A magyar politika azonban több száz éve sodródik, és utána kullog az eseményeknek. Pont most változtatna?
- A zöldeket gyakran azonosítják a szélsőséges politikai pártokba tömörült globalizáció-ellenes mozgalmakkal. A civil létből ezért nem szerveződnek párttá?
- Pártpolitikában soha sincs esélye olyan eszméknek, amelyek alapvetően különbözik a bevett elvektől. Az emberek többsége szükségesen konformista. Ha nem így lenne, a rendszer összeomlana. Ez törvényszerűen be is fog következni, addig politikai pártot nem érdemes alapítani, csak annak, aki a hatalomban akar részesedni, és a zöld jelszavakkal szeretne bejutni a parlamentbe. Akinek ez nem fontos, az nem alakít pártot - így mi sem. A ma létező zöld pártok nem zöldek, vannak köztük szélsőjobbosok és balra húzók is. Jellemző módon a zöldeket a jobboldali sajtó lekommunistázza, a baloldali pedig le-MIÉP-esezi. Annyi baj legyen.
- A Védegylet számára marad a demonstráció és a tüntetés?
- Ez időről időre hozzátartozik a dolog népszerűsítéséhez. - de nem ezt tartom a fontosabbnak, hanem a rendszeres munkát, ami a legkellemetlenebb. Sok környezetvédelmi ügyben végzünk terepmunkát. Ennek fedőszerve a Jövő Nemzedékek Képviselete, amit akkor alapítottuk meg, amikor kiderült, hogy törvényjavaslatunkat a politikai erők nem szavazták meg.
- Miről szólt volna a javaslat?
- Arról, hogy hozzuk létre a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, aki mindazon ügyekben eljár a jövő nemzedékek helyett, akiknek nem áll módjukban tiltakozni. Vegyék figyelembe az ő érdekeiket is, amely érdekek a rövidtávú politikai-hatalmi érdekekkel szemben törvényszerűen sérülnek. Gondoltuk, milyen szép lenne, ha Magyarország ezt a hatalmas előrelépést a környezeti válság elleni világ-koalícióban megtenné. Ebből persze semmi sem lett, oké, akkor ezt társadalmi munkában kezdtük el csinálni. Minden évben öt-tíz precedens ügyet kiválasztunk, feltárunk, kielemezzük és a megfelelő lépéseket is megtesszük. Idén december 6-án jelenik meg a második jelentésünk.
- Öko-falu vagy kompromisszum? Mélyökológia vagy sekély-ökológia?
- Egyik út sem igazán járható. A civilizáció teljes tagadása, kivonulás a természetbe lehet elméletileg megalapozott, gyakorlatilag viszont csak elszigetelt, mini-megoldásokat tesz lehetővé. Az ökofalu csekély enyhülést hozhat a világ problémáira. A másik út: javítgatni, alkudozni a fennálló világ keretei között, ez általában bedarálódással jár. Azt gondolom, egy olyan radikalizmus elkerülhetetlen, ami az életvitel megváltoztatását sürgeti. Ennek érdekében kell munkálkodni, amit csak lépésről-lépésre lehet abban a közegben, ahol élünk. A mi felfogásunkat inkább magas-ökológiának hívom.
- Film- és tv-rendező a tanult szakmája. Nem lett volna járható út, ha a tényleges tanítás helyett alkotásokon keresztül szól a környezettudatos gondolkodásról?
- Á ez nem így történik, nem voltam elég jó filmrendező. Imádtam a filmeket, de hamar rájöttem arra, hogy én mások moziját szeretem. Ez egy keserű tanulság volt, mert ráment a fél életem. Az ilyen felnőttkori pályamódosítás hatalmas áldozatokkal jár. Elölről kezdtem az életem, no nem az ökológia kedvéért, a filmezést amúgy is otthagytam volna. Egy időben irodalommal kezdtem foglakozni: regényem, novelláskötetem jelent meg. Aztán a katedra felé vettem az irányt, ezért szereztem filozófiai fokozatot, hála Vajda Mihály jóindulatú közreműködésének.
- Hogyan keveredetett...
- A zöld-ségekbe? Ezt a vízlépcsőnek köszönhetem, amely tönkretette az életemet. 1988-ban bekapcsolódtam a vízlépcső építése elleni mozgalomba. Ez látszólag egyszerű dolognak tűnt: ronda, utálatos, nem kell megépíteni. Ezekben a vitákban a legkülönbözőbb tudományágak (a politikától a hidrogeológiáig) érvkészletével kellett megküzdenünk, és egy csomó ellenérv zavarba hozott. Ekkor jöttem rá, hogy mi mindent kell ahhoz végiggondolni, hogy hatásosan harcoljunk. Például újra kellett gondolnom az európai civilizáció alapvető értékeit is: mint autonómia, önrendelkezés, és az ettől elválaszthatatlan szolidaritás. Így jutottam el az emberi jogok tágabb felfogásához, amely szerint már nem csak az tartozik hozzám, amit a bőröm határai mögé be tudok vonszolni. A külvilágot nem zsákmánynak tekintem, beleértve a másik embert is. "Úgy vigyázz rá, mint a szemed világára": az én lényemnek nemcsak a szemem a része, hanem a világ is, amit látok, és erre is vigyázni kell. Leegyszerűsítve ezt nevezem én környezetvédelemnek, de ez rossz szó, nem szeretem.
- ?
- A környezet szó első ránézésre azt jelenti, hogy nem én, hanem a külvilág. Tehát az első én vagyok, az ember. Ez egy rossz oppozíció: éppen azt kéne felismerni, hogy az is én vagyok, a világ az én életlehetőségem. Magamat fosztom meg azzal, ha ezt elhasználható erőforrásnak tekintem. Ez a zöld-filozófia alapja.
- Ez megtanulható?
- Az ELTE Szociológiai Intézetében és a pécsi egyetem Szociológia Tanszékén, a humánökológia, és a környezetszociológia néven nevezett szakirányokon ezzel kísérletezünk. Távlati tervek között már szerepel egy önálló szak elindítása is, településtudomány vagy humánökológiai néven.
- Településtudomány?
- Ennek az egész "zöldségnek" nagyon sok köze van a lokalitáshoz. Ha helyben, az általam személyesen átlátható, megtapasztalható élettérről van szó, egyből mindenki ökologikusan kezd gondolkodni. Nem kell magyaráznom, mi közöd van ahhoz a fához, ami a házad előtt hullajtja a lombjait, ha azt a nagyapád ültette. - A brazíliai esőerdőket azonban elvben kiirthatják, csak azt a fát ne bántsák, a házam előtt! - Idáig majd mindenki eljut. A globális gondolkodást csak kicsiben, lokálisan lehet megoldani.
- Nem túl késő? A Védegylet is tényként kezeli, hogy az ökológiai katasztrófa nem utópia, hanem már benne élünk. Nem inkább globális összefogásra lenne szükség?
- Sok tanítás, az evangéliumtól a taoizmusig arra tanít, hogy igazán átható ereje a kicsinynek van. Dávid mindig legyőzte Góliátot. Mindig a kicsinyből és gyengéből lett az új. Ha sürgősen tenni kell valamit, azt helyben kell megtenni. A világ gazdasági rendjének megváltoztatásához én nem tudom, hogyan fogjak hozzá, de azt tudom, miképpen akadályozhatom meg azt, hogy egy fasort kivágjanak. Úgy változhat meg a világ, ha sok ember sok helyen kezd el tevékenykedni a maga elemi érdekeinek a védelmében. Ez az egyetlen reménység.
- Optimista?
- Nem vagyok optimista, se pesszimista. Nem a futurológiai tanszéken tanítok. Inkább kötelességérzetből, meggyőződésből, vagy felháborodásból cselekszem, és ez teljesen független attól, hogy ennek a tevékenységnek mennyi sikert jósolok. Azt gondolom, az én életemben látványos eredmények már nem lesznek. A munkám legfeljebb hozzájárul egy hosszabb folyamathoz, ami sajnos versenyt fut az ökológiai katasztrófával. Itt már csak az a kérdés, hogy a mai civilizáció összeomlását egy globális katasztrófa kényszeríti ki, vagy pedig a bölcs és előrelátó homo sapiens képes lesz egy önkorrekcióra. Mi ezt az önkorrekciót próbáljuk segíteni.
Amikor vásárolsz, legalább fogyasztóként lépj fel, ne csak vásárlóként! A megszerzett termékből a bevásárlás aktusán túl otthon is akarj élvezni valamit! - tanácsolja interjúnk alanya Lányi András filmrendező és humán-ökológus. Zöldség?
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu