A Nyugat azt próbálta kideríteni, miről is van szó. Nem volt könnyű dolgunk.
A nyomozás elindult
A Vas Megyei Főügyészség sajtószóvivője, dr. Fejes Péter a megvádolt oktató kilétének említése nélkül számolt be lapunknak a hozzájuk érkezett két beadványról, amelyek szerint a BDF egyik oktatója a leckekönyv aláírásához szükséges igazolás szignózásáért kért pénzt. Az egyik levél maga a feljelentés, a másik a főiskola vezetésétől érkezett, és állásfoglalásra kéri fel a hatóságot. Az ügyészség a feljelentés kiegészítését, majd állami szerv dolgozója által elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el.
"Vagy fizet a klub, vagy vége a főiskolás éveknek"
A beadványt aláírók közül egyetlen fiatal vállalta a beszélgetést - de csak név nélkül. Mint mondta, aláírásával azt szeretné elérni, hogy a tehetséges főiskolás focistáknak ne kelljen ugyanazt a tortúrát végigélniük, mint neki, ne lehessen őket sarokba szorítani puszta tanári tekintéllyel és hatalommal. Verziója szerint sok focista szeretett volna más hazai és ausztriai csapatban pénzt keresni, de ez csak Sákovics Péter közreműködésével volt lehetséges. A segítséget azonban nem ingyen mérte. Az oktató és a hallgatók között mindig akkor kezdődtek a problémák, amikor a pénzre terelődött a szó. A klubok többnyire nem voltak hajlandóak fizetni az átigazolásért, s ekkor Sákovics Péter választás elé állította diákjait: vagy fizet a klub vagy vége a főiskolás éveknek, mert nem kerül aláírás az indexbe - idézte fel a történteket a beadványt aláíró hallgató.
Hol van a pénz?
A főiskolán ez napi téma és nyílt titok volt a hallgatók között.
A legnagyobb probléma mégsem a pénz követelése, illetve kifizetése - állítja. A kérdés az, hogy hova tűntek ezek az összegek. A főiskola csapata abból mezt, jutalmat vagy költségtérítést ritkán látott, viszont Sákovics Péternek futotta belőle sítúrára, új autóra - erre sokan megesküdnének. Félévente legalább öt hallgató után kapott, nem ritkán százezres nagyságrendet elérő összeget az oktató. Van olyan diák, aki után összesen egy millió forint került a kasszába, a kérdés, hogy kiébe? - kérdezi.
A focisták számára a hiedelmekkel ellentétben nem élmény Ausztriában játszani, csak a keresetért teszik. Szívesen szereznének hírnevet, sikereket a főiskolának, de miután a jó játékosokat eladják, az ebből befolyt pénzt pedig nem arra fordítják, hogy fellendítsék a csapatot, a főiskolás foci sorsát megpecsételtnek látják.
"... jó tanár, de nem kellene a zsebére dolgoznia"
"A legnagyobb lejáratás az, amikor Sákovics Péter sörpocakos haverjai a főiskola mezében rúgják a labdát. A testnevelés szakosok úgy gondolták, ennél rosszabb már nem lehet." Ekkor született meg a már jól ismert beadvány. A hallgatókat az új főigazgató beiktatása is felbátorította. Dr. Gadányi Károly a Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi tagja is, így többszörösen érintett az ügyben. A beadványt aláírók remélték, hogy ő majd mögéjük áll. Most már attól félnek, hogy Gadányi professzor is tart Sákovics Péter támadhatatlanságától és a kapcsolataiból fakadó védettségétől. (Mint dr. Gadányi Károly a Nyugatnak elmondta, ő azt szeretné, ha minél előbb kiderülne az igazság, és pont kerülne az ügy végére.) - Senki sem akarja, hogy a főiskola nevére sár kerüljön, valakinek mégis lépnie kellett. Sákovics Péter jó szakember, jó tanár, de nem kellene a zsebére dolgoznia - foglalta össze mondandóját az anonimitást kérő focista.
Már több éve tudtak a dologról
A BDF hallgatói érdekvédelmi szervezete, a Hallgatói
Önkormányzat (HÖK) a beadványt aláírók mellett foglal
állást. A HÖK vezetője, Győrvári Péter úgy tudja, hogy október első hetében indult meg az aláírásgyűjtés, de csak a hónap végére sikerült összeszedni azt a hét embert, akik a nevüket is vállalva írták le a vádakat. - Az ügy sokkal több hallgatót érint, de mindenki fél - mondta a HÖK elnöke, akit két főiskolás keresett meg a már elkészült beadvánnyal.
Így hát Győrvári a főigazgató elé vitte a problémát - s jelenleg is képviseli társait. Ráadásul testnevelés szakos hallgatóként több éve tud az ügyletekről, akárcsak a többi tesi szakos. Mint mondta, egy titokban készített magnófelvétel is az aláírók birtokában van, ezen egyértelműen elhangzik Sákovics Péter szájából a: "fizetsz vagy nincs aláírás" felszólítás.
A tisztázatlan pénzáramlást a főiskolától független dologként tartja számon a HÖK, ám mivel ezt Sákovics Péter tanulmányi üggyel hozta összefüggésbe, már nem határolhatták el magukat tőle. - Bármilyen ügyet felvállalnak, ami a hallgatók érdekeit sérti; és igazságérzetük is azt diktálja, hogy ezt nem szabad tétlenül nézni. A mi feladatunk megvédeni a hallgatókat, és kérésükre anonimitást biztosítani nekik - összegezte mondanivalóját Győrvári Péter.
A szakmai gyakorlat és az átigazolás rejtelmei
Dr. Gál László a Testnevelési és Sporttudományi Intézet
volt vezetője, a korábbi főigazgató szerint a hallgatók összemossák a szakmai gyakorlatot az átigazolásokból fakadó problémákkal. A testnevelés szakos főiskolások számára előírt tanulmányi kötelezettség a sport szakmai gyakorlat, azaz versenyezni és edzeni kell. Az intézetben az intézetigazgató az, aki az indexben aláírásával igazolhatja a sportgyakorlatot. elfogadhatja. Ehhez minden hallgatónak van igazolólapja, amelyet az a szakosztály, illetve edző ír alá, akinél a gyakorlatot teljesíti.
Egészen más ügy az átigazolás. A szabály úgy szól, hogy a hallgatónak a sportgyakorlatot a főiskola sportegyesületének szakosztályaiban, ennek hiányában pedig sportegyesületekben kell végrehajtani. Azok a versenyzők, akik meghaladják a főiskolai csapat szintjét, számukra megfelelő erősségű csapatnál teljesíthetik a gyakorlatot.
Nem az aláírásért, hanem az átigazolásért...
A főiskola sportegyesület egy önálló jogi személy, s ezen belül a labdarúgó szakosztály is önállóan működik. A főiskola egyfajta névadó csupán és jogi képviseletet lát el. A főiskolai szakosztály működtetése is óriási költségekkel jár, és nyílt titok, hogy itt furcsa pénzek folydogálnak, mondta Gál László.
A főiskolán 52 focista tanul, közülük legfeljebb 15-nek
tudnak helyet biztosítani a tanárképző csapatában. A többiek máshol játszanak. A kiadatást mindig a labdarúgó, vagy az őt megszerezni kívánó egyesület kezdeményezte, és eddig még minden esetben engedélyt kaptak az átigazolásra.
Gál László szerint mivel a labdarúgásban rengeteg pénz van, sok főiskolás úgy gondolja, hogy a magasabb szintű csapatokban jól kereshet. Így aztán működik a sportegyesületi átigazolási, vagy kölcsönadási üzlet. Pénzt tehát sohasem az oktató kért az igazolás aláírásáért, hanem a szakosztály az átigazolásért, ahogy az a sporttörvénynek és az eddigi gyakorlatnak megfelel.
A korábbi vizsgálatok még mindig mindent rendben találtak a sportegyesület megállapodásai körül, pénz csak a szerződések megkötése után folyt be a sportegyesület kasszájába. Ezeket a pénzeket mindig visszaforgatták, játékvezetőket, pályabért, felszerelés-mosatást fizettek belőle, de soha nem fordították személyi költségekre, edzői díjakra, prémiumokra.
Felülvizsgálják az eddigi gyakorlatot
Gál László egy kollégájától kapta a jelzést, hogy hallgatók panaszt tettek a HÖK-nél. Azonnal összehívták a sportkör kibővített elnökségi ülését, ahol a fő napirendi pont a labdarúgó szakosztály munkájának áttekintése volt. Sákovics Péter beszámolt a munkájukról, szóba került mind a szakmai gyakorlat, mind az átigazolások ügye. Az elnökségben szereplő két hallgatót kérték, hogy képviseljék társaikat, mondják el problémáikat, de sem panaszok, sem dokumentumok, beadványok nem kerültek elő. Gál László úgy hitte, hogy ezzel a téma le van zárva. A következő jelzés már a főigazgató-helyettestől érkezett, ekkor értesült arról, hogy a főigazgatót levélben keresték meg a hallgatók.
Gál László szerint a szakmai gyakorlat pontosan van szabályozva, a most kialakult káosz mégis arra kényszeríti őket, hogy felülbírálják egyes pontjait.
Megszüntetik a labdarugó szakosztályt?
Gál már régóta fontolgatja, hogy a labdarúgó szakosztályt megszünteti, pontosabban a nevet leveszi róla.
- A csapat most is Szentkirályon működik, mert nincs saját
pályája. Nem látom értelmét annak, hogy hosszú távon ezt a kuszaságot vállaljuk - mondta, és kilátásba helyezte a szakosztály december végi megszűnését.
Gál László azt sérelmezi, hogy a hallgatók nem hozzá fordulnak a gondjaikkal, hanem az intézetet megkerülik, holott minden különösebb humbug nélkül is lehetne megoldásokat találni. Az, hogy ez évek óta probléma, egyszerűen nem igaz, jelentette ki az intézetvezető. - Ha így lenne, akkor tudnánk róla, s én sem vagyok olyan, hogy piszkos dolgokat takargassak - mondta végül.
"Nincs mitől tartanom"
Sákovics Péter az őt ért vádakat aljas rágalomnak nevezi.
Úgy véli, az a gond, hogy a hallgatók nem ismerik az átigazolási szabályokat. Emlékei szerint a Gál László által is említett sportegyesületi elnökségi ülésen a hallgatók épp csak elnézést nem kértek azért, mert nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal. Ekkor úgy látta, hogy lezárult a vita.
Szerinte az elmúlt nyolc évben még soha nem merült fel hasonló probléma. Senkit nem kényszeríttettek arra, hogy máshol játsszon, azt pedig előírja a szabályzat, hogy a fogadó egyesületnek a szövetség által előírt összeget kell fizetnie az átigazolásért.
- Volt, aki engedély nélkül játszott más csapatban, egy hallgatónak pedig nem fizetett a klubja. Hát persze, hogy fél évig piszkáltam őket - mondta.
A szakosztályvezető sejti, hogy kiktől származik a beadvány. Számukra a Haladás is megadta a lehetőséget, hogy első osztályú játékosokká váljanak, ösztöndíjat is kaptak, de kiderült, hogy alkalmatlanok, így visszakerültek a főiskola csapatába. "Most ez a hála?"
A főiskola oktatója szerint igenis fejlődik a főiskola focicsapata, de a költségvetésük csak arra elég, hogy kifizessék a nevezési díjakat és az utazási költségeket.
- Nyugodtan vizsgálódhatnak, minden fillér könyvelve van, nincs mitől tartanom - mondta Sákovics Péter.