Sokszor lehet hallani: Szombathelyen nem születtek, nem éltek igazán híres emberek. Ezért is kell különösen megbecsülni azt a néhányat, aki a vasi megyeszékhelyről származik. Ilyen volt Horváth Boldizsár, országgyűlési képviselő, a Deák kormány igazságügy minisztere, akinek nevéhez több jelentős jogi szakkönyv és cikk fűződik, és aki szoros barátságba került Mikszáth Kálmánnal is.
Az egykori miniszter családjának Szombathelyről való elindulása és felemelkedés különleges karriertörténet. Édesapja, Horváth József csizmadia legényként érkezett Sopronból Szombathelyre. Rövid idő múlva feleségül vette egy magas közhivatalt betöltött, jómódban élő hivatalnok nála vagy tíz évvel idősebb özvegyét. Így sikerült neki magának is elindulni a társadalmi felemelkedés utján, s biztosítani gyermekeinek a jó neveltetését. Az 1922-ben született Boldizsár 1945 és 48 között már Szombathely főjegyzője volt, s az ő nevéhez fűződik a híres, 1848-ban született szombathelyi 16 pont. A forradalmi időkben országgyűlési képviselővé is választották, majd a bukás után ő is megbüntették hivatásától.
Az 1850-es években ismeretségbe, majd mind szorosabb kapcsolatba került Deák Ferenccel, s valószínűleg ennek köszönhető, hogy 1865-ben igazságügy miniszterérré választják a kiváló jogi felkészültségű Horváth Boldizsárt. Bár a minisztersége négy évig tartott, hosszú évekig volt országgyűlési képviselő, és az akadémia is a tagjává választotta. Az egykori szombathelyi főjegyző a budapesti polgári élet egyik közismert figurája lett, A "Bódi"-nak becézett Boldizsár korának sok neves emberével kötött barátságot. 77 évesen, 1898-ban hunyt el, s sírja most is a Kerepesi úti temetőben található.
Ami pedig a családfa érdekességeit illeti, Horváth Boldizsár húgának. a leánya Márkus Emília, a Szombathelyen született színésznő, akit Jászai Mari mellett a századforduló legnevesebb drámai tragikájaként tartották számon. Fia, Márkus József pedig 1897-1906-ig Budapest főpolgármesteri tisztségét töltötte be.
Horváth Boldizsár három lánya is mind híres emberhez ment feleségül: Gizella báró Eötvös Lórándhoz, Emília Láng Lajos egyetemi tanárhoz. a képviselőház alelnökéhez, Irma pedig Radics Jenőhöz, az Országos Iparművészeti Múzeum igazgatójához.
A különleges család tehát megérdemli az emlékezést az "ősi fészekben", Szombathelyen is. Ezért is jelent meg nemrég egy kritizáló levél a megyei napilap hasábjain a Vasi Honismereti Egyesület képviselőjének a tollából: bár az egykori főjegyző Szombathelyen felállított szobránál rendszeres a megemlékezés, budapesti sírja rendkívül elhanyagolt állapotban van.
Az írás hatásra fogott össze Tilcsik György, a Vas megyei Levéltár igazgatója és Hankó Faragó Miklós, országgyűlési képviselő, aki "civilben" ügyvéd.
Elsőként - hogy a sír rendbetételéhez az engedélyt megszerezze - a képviselő felvette a kapcsolatot Horvát Boldizsár Amerikában élő leszármazottjaival. Megegyeztek abban, hogy a jogtudós születésnek 180 évfordulójára, amely most januárban lesz, rendbeteszik a sír környékét és megtisztítják a síremléket. (A költségeket - más forrás nemlévén, Hankó Faragó állja. Tisztelegve a nagy kolléga emléke előtt.) Január 2-ára pedig nagy közös koszorúzásra hívják az emlékezőket.
A mostani sírkő azonban nem időtálló anyagú, így szeretnék, ha adományokból, és a leszármazottak hozzájárulásból új síremlék készülne Horváth Boldizsárnak. No és a Savaria múzeum előtti parkban álló szombathelyi szoborra is ráférne némi restaurálás...
A rokonokkal való kapcsolatfelvétel nyomán valószínűleg újabb érdekes családi iratok is előkerülnek. Ez adta az ötletet Tilcsik Györgynek ahhoz, hogy felhívással forduljon mindazokhoz, akik olyan iratokat, emlékeket őriznek, amelyek hozzájárulnának Horvárth Boldizsár életútjának jobb megismeréshez: jelentkezzenek a Vas megyei Levéltárban!