Miután november óta kicsit megmelegedett tisztségében, a Nyugat is diktafonvégre kaphatta...
- Hogyan ért a kinevezésed?
- Teljesen váratlanul, nem készültem rá. Voltak elképzeléseink, hogy amennyiben egy bizonyos személy bekerül a választmányba, úgy ő lesz a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke. Amikor aztán a hallgatói küldöttgyűlésen (HKGY) nem úgy alakultak az események, ahogyan gondolatban elterveztük - váratlanul felállt öt hallgató, hogy jelöltesse magát -, akkor éreztük, hogy baj lesz. Többen is mondták utána, hogy meg kell lépnem a HÖK elnökséget.
- Hogyan lehet valakiből HÖK-elnök?
- Két forduló van. Az elsőben, a HKGY-n hallgatói választmányi tagnak választanak meg, aztán az új választmány a HÖK elnököt, tanulmányi alelnököt, gazdasági alelnököt szavazza meg. Egyik pillanatról a másikra tehát nem lehet senkiből elnök, bizonyos mértékű HÖK-ös tapasztalattal rendelkeznie kell.
Mire jó a HÖK?
- Egyesek még mindig összekeverik a HÖK-öt a hallgatói választmánnyal. Mi a különbség a kettő között?
- Ahogyan a hallgatói választmány a kormányra, úgy a HKGY a parlamentre hasonlít. A hallgatói választmány azonban nem egyenlő a Hallgatói Önkormányzattal: a HÖK-nek tagja minden, a felsőoktatásban tanuló hallgató. Legyen az akár nappali tagozatos, levelezős vagy esti tagozatos, a lényeg, hogy hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen - ezért is mosolygok akkor, amikor a HÖköt szidja egy hallgató, hiszen valójában saját magát becsmérli.
A választmány ezzel szemben egy választott testület, ami a teljes hallgatóságot képviseli: mi visszük az alapügyeket, hozzánk kell bejönni, ha valami problémád van a szociális támogatással, kérdésed merül fel a tanulmányi előmenetellel, vagy egyáltalán bármivel kapcsolatban.
Ezen a főiskolánkon egyébként egyedülálló módon mi döntünk a hallgatói normatíváról, ami éves szinten 130-170 millió forint. Ez annyit tesz, hogy mi állapítjuk meg, hány százalékot utalunk szoctámra, és mennyit a hallgatói ösztöndíjra. Mindez a Hallgatói Juttatások és Fizethető Díjak Szabályzatában van rögzítve, melyet a félévente összehívott Hallgatói Küldöttgyűlés módosíthat. Ha jól tudom, jelenleg 55 százalék a tanulmányi ösztöndíj és 20 százalék a szociális támogatásra jutó keret, a maradék pedig egyéb szolgáltatásokra van elkülönítve.
"...nem nyúljuk le a pénzt..."
- A Nyugat fórumain elég komoly vádak merültek fel a HÖK ellen az ősszel...
- Nem méltányos szidni a választmányt, egyszerűen csak utána kellene nézni, hogy mit teszünk. El kell, hogy higgyék az olvasók, mi nem lébecolunk és internetezgetünk munkaidőnkben - és főleg nem nyúljuk le a pénzt, mert NEM IS LEHET.
Másrészt pedig úgy érzem, emberileg sem vagyunk ilyenek, nálunk csak és kizárólag fegyelmezett emberek kerülhetnek be a választmányba. Egyébként minden számlával van igazolva, és akármilyen számlát nem vihetünk át a gazdasági igazgatóhoz. Ő egy markáns és kemény ember, nem hiszem, hogy ilyen könnyedén át lehetne verni. Ráadásul egy ilyen próbálkozás büntetőjogi következménnyel, egyúttal pedig a diplomaszerzés lehetőségének elvesztésével járna.
Mit csinál a HÖK elnök?
- Hogyan lehetne definiálni a HÖK elnök munkakörét?
- Egy személyben testesíti meg az összhallgatóságot. Mindennel foglalkozom, ami a hallgatókkal kapcsolatos, egyszersmind pedig nyomon követem a jogszabályok alakulását, hogy mindig és mindenkor naprakész lehessek. Ha valahol felmerül, hogy belső szabályaink nem követik az érvényes jogszabályokat, akkor azt is orvosolni kell. Elsősorban tehát a törvényesség felügyeletét emelném ki, illetve gazdaságilag is felelnem kell a HÖK megfelelő működéséért. Mivel tanulmányi vonalról jöttem, ez a másik terület, amit szintén fontosnak tartok. Az én fejemben ugyanis az a képzet él, hogy a hallgató elsősorban nem bulizni jön a főiskolára, hanem diplomáért. Ezzel még kevesen vagyunk így, de szeretném ha ez, illetve a minőségi oktatás lenne az elsődleges cél.
- Sokak számára még mindig homályos a kreditrendszer mibenléte. Összefoglalnád a lényegét?
- Először is, a kredit nem tévesztendő össze az elektronikus ügyvitellel, amikor számítógép segítségével veszed fel az óráidat - egyelőre még sokan összekeverik e két fogalmat. A kredit az elvégzett teljesítmény mértékegysége, tanulmányi egység. Azt jelenti, hogy mérik a hallgató teljesítményét, és ha ez elér egy bizonyos szintet, akkor pontszámokkal ismerik el az itt végzett munkáját. Meghatározták, hogy főiskolás diplomához 240, egyetemihez 300 kreditpontot kell elérni, bár ez a törvény még nagyon képlékeny, így bármikor változhatnak az arányok. Ha nincs meg ez a kreditérték, akkor nem kaphatsz diplomát. Egészen addig kell különböző kurzusokat sikeresen elvégezned, amíg el nem éred ezt a szintet.
A kreditrendszer előnyös tulajdonságai közé tartozik az átjárhatóság: eszerint főiskoláról főiskolára, illetve egyetemről egyetemre lehetséges lesz az átjelentkezés. Sajnos azonban a különbözeti vizsgákat még így sem lehet elkerülni, ez egy szükséges rossz, ami együtt jár ezzel a rendszerrel. Ahhoz, hogy ez működőképes legyen, közelíteni kellene egymáshoz az azonos tanszékek filozófiáját és tanrendjét. A másik alapelve, amit szeretnek kihasználni a hallgatók, hogy nem lehet megbukni. Ez ebben a formában igaz ugyan, viszont magából a rendszerből ki lehet bukni. Adott tárgyat tehát bukás után újra fel lehet venni, de bizonyos számú bukás után már újra kell felvételizni, ami nem egy kellemes dolog.
- Aktuális téma a nyelvvizsga kérdése is. Pontosan milyen papírral kell rendelkezniük a diploma előtt álló hallgatóknak?
- Jelenleg épp a tanulmányi bizottság előtt van a kérdés. Egyszer már volt erről tárgyalás, de döntés nem született. Tudni kell, hogy főiskolánkon érvényben van egy tanácsi rendelet, melynek értelmében az államvizsgáig középfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie minden hallgatónak - kivéve azokat a szakokat, ahol a képesítési követelmény ezt külön meghatározza. A Tanulmányi Bizottság és a Főiskolai Tanácsok véleményére vár még a kérdés, hiszen kezdeményeztük, hogy egységesen tekintse át a két érintett bizottság a kérdést és foglaljon állást.
"Csillivilli" kollégium kéne ingyen nettel
- Tegyük fel, hogy karácsonyi ajándék gyanánt a főiskola ölébe hullana egy rakás pénz. Mi lenne az a három dolog, amire te ezt az összeget fordítanád?
- Főiskolai Tanácson már felszólaltunk a kollégiumi férőhelyek növelése érdekében, azt hiszem, ez lenne az első, amin változtatnék. Egy "csillivilli" kollégiumot építenénk, internetes hozzáférést biztosító számítógépekkel minden szobában. Másodsorban egy nagyon komoly könyvtárat kellene építeni a főiskolán, harmadikként a számítógépes ellátottságot és kapacitást növelnénk meg óriási mértékben. Persze ez utóbbihoz új tantermek is szükségeltetnek, ezek kiépítéséhez felvásárolnám akár a szomszédos házakat is. Egy gyönyörű főiskolát aztán majd előbb-utóbb egyetemmé lehetne fejleszteni - ez már csak idő, türelem, és kemény szakmai munka kérdése...
