Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) novemberi vizsgálata alapján a kiszabható legmagasabb kötbér kifizetésére kötelezte a Pannon Rádiót. A vizsgálat szerint szélsőséges ideológiát közvetít, műsoraira az antiszemitizmus jellemző. Ráadásul a médiatörvényt sértő módon, szinte kizárólagosan a MIÉP nézeteit sugározza.
Ezután nem sokkal, február 1-én látott napvilágot a hír, amely szerint hat zenekar letiltotta szerzeményeinek sugárzását a Pannon Rádióban. A Kispál és a Borz, a Másfél, a Nyers, a Pál Utcai Fiúk és a Kimnowak mellett a bojkottot hirdetők között találjuk a szombathelyi Anima Sound System nevét is. A történtekkel kapcsolatban Prieger Zsoltot kérdeztük.
- A dalok letiltása egyértelmű elhatárolódás a Pannon Rádió politikai szellemiségétől. Mi a közös e hat zenekar szemléletében, ami lehetővé tette az egységes fellépést?
- Barátok vagyunk, közös elvek alapján gondolkodunk, de közös fellépéseink során soha nem esik szó politikáról. Ha éppen úgy gondoljuk, hogy többekkel kell megosztanunk a véleményünket, akkor megtesszük, mint ahogy most is megtettük. Röviden arról van szó, hogy nem szeretjük, ha egy gyűlölködő kontextusban hangzanak el a dalaink. Ez nem jogi lépés, ez "csak" egy emberi gesztus.
- Vállaltan eklektikus zenétekben kezdettől fogva a tolerancia, a legkülönbözőbb értelemben vett másság iránti nyitottság teremt kohéziót. Csatlakozásotok a bojkotthoz azonban egyértelmű túllépés a zene világán, ha úgy tetszik nyílt politikai szerepvállalás.
- Politikai szerepvállalás, de még véletlenül sem aktuálpolitikai. Szociológiai kutatások szerint jobb- és baloldalon egyaránt megtalálhatók a szélsőséges nézetetekkel kokettálók. Ki gondolná, hogy például a MIÉP szavazóbázisa után az MSZP-é a legkirekesztőbb? Úgyhogy itt nem pártpolitikáról van szó, hiszen mindegyik pártnak komoly adósságai vannak e téren. Egyértelmű, hogy ma Magyarországon a szélsőjobbnak van a legnagyobb hangja, de ez nem jelenti azt, hogy a szélsőbalos ideológiákkal szemben megbocsátóbbak lennénk. Ma ez a helyzet, ez ellen kell tiltakozni, a kádári gesztusok visszatértekor meg majd más ellen fogunk. Nem tervezünk előre, ha valami idegesít bennünket, akkor megszólalunk. Nincs szó semmiféle egységfrontról, egyeztetésről, összeesküvésről.
- Bánlaki József, az ORTT MIÉP által delegált tagja a Testület elmarasztaló döntésével kapcsolatban az ötvenes évek koncepciós pereit emlegeti. Milyen lehetséges érveket említenél a szólásszabadságnak a gyűlöletbeszédre történő kiterjesztése ellen?
- Ez legyen a jogászok és politikusok dolga. A gesztusunk kizárólag arról szól, hogy nem szeretjük, ha buziznak, cigányoznak, zsidóznak, s ha mindehhez a mi dalainkat használják fel közvetítő közegnek. Úgy vélem, hogy egy itt élő embernek kizárólag az lehet a fokmérője, hogy mi az, amit alkot, és semmiképpen sem az, hogy milyen a bőre színe, a származása, a párthovatartozása.
- A bojkott meghirdetésével megtettetek mindent, amit zenészként megtehettetek. Ám lehet-e a lelkiismeret megnyugtatásán túl bármilyen hatása egy ilyen akciónak akkor, amikor az említett gyűlöletbeszéd már nyíltan jelen van a Parlamentben is, és mindezt sokan elintézhetőnek vélik annyival, hogy az nem parlamenti hozzászólás keretei között hangzik el?
- Annyiban lehet, hogy talán hatással lehetünk azokra, akiknek szólnak a dalaink. Ennél nem jelent többet, de szerintem egy olyan országban, ahol mindenki kussol, nem meri elmondani a véleményét, mert retorzióktól tart, vagy csak egyszerűen lusta, ez sem kevés. Mi próbálunk úgy beszélni és élni, mintha ez egy demokratikus ország volna. És szerintem papíron az is. Az pedig, hogy ezt miképp töltjük meg tartalommal, mindannyiunkon múlik.
