Börtönlátogatás, mint fakultatív iskolai program?
A tinédzser-nevelés eszközeként bevetett sokk-terápia már az átkosban is divat volt. A tantestület fáradhatatlan munkája révén kisiskolás korban mi is szorgalmasan látogattuk a munkásosztály fészkeit, hűtőházak, tejüzemek mélyét. A gyármunkás léttől a csarnokok zaja, a tejgyárban keringő bűz, és a monoton munka látványa már idejekorán elriasztotta a Farkasbercinek és Blazsejdoktornak készülő kisdobosokat.
A tavalyi évtől újra divatba jött a nevelési célzatú ijesztgetés, az üzemlátogatás műfaja. A középiskolások előtt most először kitárult a fegyintézetek ajtaja. A cél nemes: bűnmegelőzés elrettentéssel. Eddig a szombathelyi börtönbe közel húsz csoport látogatott el.
A börtön ablakából kihajolni veszélyes
Ady tér, délelőtt: a vasajtó kitárul, a sötétített üvegfal mögött egy beazonosíthatatlan személy az igazolványt kéri. Motozás nincs, egyedül a mobilt kell leadni. A szakmunkás-képzősök csapata betódul a szűk folyosóra, poénok-poénok hátán. A tárgy: kit miért nem fognak kiengedni. Ahány gyerek annyi mobil, szekrény meg kevés. A szabad helyekért röpke dulakodás támad, egy készülék a padlón landol, szolid anyázás.
A szögesdrótokkal szegélyezett betonkerítések között, a szabad levegőn rövid séta, aztán falak közé érkezünk. Valószínűleg a BV állományának székhelyére. Idegenvezetőnk egy fiatal, kedves arcú, határozott fellépésű hölgy. Hamar elbizonytalanodunk, ablakokon, folyosók végén mindenütt rácsok. A falakon műanyag lambéria, kopottas berendezés, a hetvenes évek dizánja. Egy tárgyalóba vezet az utunk.
Feszült csend, a gyerekek moccanni sem mernek
Az idegenvezető kedvesen, először csak szóban a börtön birodalmába vezet, magyaráz, alapfogalmakat taglal. Mi most a Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben vagyunk, ami jellegét tekintve előzetes ház. A lakók többnyire a megyéből érkeznek, vannak előzetesek, akiket az ítélet után tovább szállítanak, és vannak jogerősek. Ők olyan kis ítéletesek, akik rövidre szabott szabadságvesztésüket ülik le itt. A rabok többnyire két-három évet töltenek itt. Régebben volt női elhelyezés is, a gyengébbik nemet azonban ma már csak kivételes esetben fogadják be.
A börtön személyzetének egy része is a jogerős elítéltekből áll: például a szakácsok és a fodrászok. A szabadságvesztés egyébként, a büntetés fokához mérten történhet fogházban, börtönben és fegyházban. A szombathelyi intézet jellege szerint börtön, ide fajsúlyosabb bűnözők tehát nem kerülhetnek.
Rabruhát csak jogerős elítéltek kapnak
A frissen érkezett fogolyról természetesen fotó is készül, adatait eztán számítógépes rendszerbe táplálják. Elsőször a befogadó-helyiségbe viszik, itt alapos egészségügyi vizsgálatnak vetik alá, holmiját átválogatják. Rabruhát csak a jogerős elítéltek kapnak, az előzetesek civilben mozoghatnak. A börtönben, a fegyházzal ellentétben a jogerősök ajtóit nem kell zárni. Engedélyezett időpontban szabadon átmehetnek a másik cellába, ott beszélgethetnek. A körlet folyosóin, a cellák előtt azonban sem dohányozni, sem megállni nem szabad. Az előzeteseknek rosszabb a soruk, mivel őket a jogerősöktől el kell különíteni, zárt ajtók mögött várják bírósági ítéletüket. Ők a többiekkel ellentétben nem az ebédlőben, hanem saját cellájukban étkeznek.
Mindenki szigorú napirend szerint él
Egy órát tölthetnek szabad levegőn, van klubszobájuk, könyvtáruk, csöppnyi kondi-termük.
A jogerős elitélteket havonta egyszer lehet látogatni, levelezni szabad, a mobil tilos, kártyás telefonon természetesen bárkit hívhatnak, persze a beszélgetéseket ellenőrizhetik. Televízió majd minden cellában van. Az előzetes letartóztatásban lévők hozzátartozóikkal csak plexifalon keresztül beszélgethetnek, ügyvédjükkel korlátlanul, hozzátartozójukkal csak felügyelet mellett telefonálhatnak. Csomagot bárki kaphat, igaz ellenőrzik azt is. Az otthoni ízeket azonban el kell felejteni, a szalmonella- veszély miatt csak konzerveket, tartós élelmiszereket lehet küldeni.
A börtönvilágtól tíz perc után kiver a veríték
A kedvünkért most körletzárást rendeltek el, a fogva-tartottakat, hogy személyiségi jogaikat óvják, elzárták előlünk. A körletbéli kirándulás a legszínvonalasabb lakóhelyiségnek aposztrofált részlegben kezdődik. Itt a legveszélytelenebb elítéltek élhetnek. Napközben kijárhatnak dolgozni, nagyritkán még haza is látogathatnak. A sok-ágyas szobát jelenleg négyen lakják. Itt, - hívja fel rá figyelmünket az idegenvezető - külön helyiségben van a WC és a fürdő, az ágyak, székek, szekrények nem vasból készültek. A szoba patent, tisztaság mindenütt. A berendezés lepusztult: a műbőr-puffok, és a forgácslap-bútorok fölött jócskán eljárt az idő. Azt ágyak csupaszok, ágynemű ki tudja merre, rajtuk a matracok összetekerve. A szobához kis étkező is társul: ócska hűtővel, villanymelegítővel. Az elszeparált kollégiumi részleg valóban istenes helynek számít, erre később, a többi cella megtekintése után jövünk rá.
Ha az Ady-téri buszmegállóból a börtönre nézünk,
fent a magasban egy hatalmas rózsaablakot láthatunk, e mögött húzódik meg a körlet. Három emelet, körfolyosók, a szintek között drótháló feszül. A vasajtók egymás mellett sorakoznak, rajtuk kukucskálók, mint a filmeken. Először a harmadik emeleten, az elítéltek szobáiban nézelődhetünk. A parányi helyiségben beton aljzat, emeletes vaságyak, vasszekrények, függöny nélküli rácsos ablakok. A bejáratnál oldalt a budi, mellette a mosdó. Agyonhasznált ezeréves berendezések. Egy helyütt majd egy tucat emeletes ágy, a falnál megannyi lakatra zárt vasszekrény, középen a betonon egy durva, fából ácsolt asztal, két paddal. A gyerekek közül többen elfehérednek, megjegyzik: itt még a mindennapi szükségleteid sem végezheted egyedül. Egy kislány összerázkódik, tériszonyra hivatkozva a folyosó szélére menekül.
Ki bírná a gumiszobát?
Fent a cellákba legalább besütött a nap, kiláthattál az ablakon, a földszinten a fogdában viszont a kinti világtól több réteg vasháló, rács és mocskos-szürke üveg választ el. Mint a legalsó szinten mindenütt, vizesednek a falak, omlik a vakolat. Az ágy a betonhoz rögzített, a berendezéshez egy csöpögő vízcsap és egy WC kagyló tartozik.
Az egészségügyi szoba sem szívderítő, de igazán a sötétzárka látványa riaszt meg. A "gumiszoba" falai nem gumiból vannak, alul puha anyaggal kitömött műanyag padló, oldalt katonai ponyvára hajazó anyag, szintén valami puhával kibélelve. Ebben a szűk, mindentől elszigetelt kamrában józan ember egy percet sem bír ki. Egyébként ide maximum hat órára, szigorú orvosi felügyelet és nyomós indok mellett lehet bekerülni.
Az elrettentő börtön-show sikeres
A gyerekek sem maradnak érzéketlenek, nagyon szabadulnának már. Az idegenvezető búcsúzóul még válaszol néhány kérdésre, majd elmagyarázza: a börtön nem a rabokért, hanem értünk, a társadalomért van. A rabok problémáit úgyse tudják megoldani, nem is lehet ez a céljuk, csak arra vállalkozhatnak, hogy a civil lakosságot megóvják a bűnözőktől. Ne csodálkozzunk hát, hogy az elítéltekre szintenként egy nevelő jut. Velük, mint a lelkésszel is, a rabok csak külön írásbeli engedéllyel beszélgethetnek. Az intézetnek egyébként jelenleg pszichológusa sincs, keresnek, de a közalkalmazotti bérért eddig még senkit sem találtak.
| Egy kis háttér A hazai büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak, majd 160 százalékos telítettséggel működnek. Az országban, harmincegy intézetben közel 17 és félezer fogva-tartott él. Emellett maguk az épületek és a biztonsági berendezéseik is igen rossz állapotban vannak. A túlzsúfoltság ellenére a szombathelyi börtönben húsz éve nem volt olyan nyugodt év, mint tavaly. Nem került sor fegyverhasználatra, senki sem kísérelt meg szökést, lázadás sem tört ki. Ráadásul itt jóval az országos átlag felett foglalkoztatják az elítélteket. (Mindez dr. Bökönyi István, a BV. országos parancsnoka közölte január közepén, a szombathelyi intézetben tartott állományértekezleten.) |
Vonatkozó Fórumunk:
Lásd, és rettenj meg! - magyarországi börtönviszonyok
