Választani lehet is, meg nem is
A szombathelyi oktatási bizottság nemrég határozatot hozott az elsőosztályosok beiratkozási rendjének módosításáról. Ezentúl a szülők a jelentkezési napon választhatnak ugyan nekik tetsző iskolát gyermekeiknek, de első körben felvételt csak az iskola körzetéből érkezők nyerhetnek. A körzeten kívüli jelentkezők "végleges elosztása" a 13 iskolaigazgató közös értekezletén történik. A szülők április végén kapnak értesítést arról, hogy felvették-e gyereküket a kiszemelt iskolába vagy helyhiány miatt elutasították. A kevésbé szerencsések ezután beiratkozhatnak a körzeti iskolába vagy a még szabad helyek között keresgélhetnek.
Népszerű és népszerűtlen iskolák
- A városi szintű egyeztetésre azért van szükség, mert az elmúlt években feszültséget okozott, hogy néhány iskola több gyermeket vett föl, mint amennyit a kapacitása, vagy az önkormányzat által elfogadott beiskolázási terv lehetővé tett számára. Az egy osztályra jutó tanulólétszám a városban ideális, de az eloszlás egyenlőtlen. Amíg néhány iskola létszámhiánnyal küzd, addig más intézményekben a zsúfoltság a jellemző - tudtuk meg Rettegi Attilától (FIDESZ MPP), az oktatási bizottság vezetőjétől. - Súrlódások származtak egyes iskolák reklámtevékenységéből is. Több iskolaigazgató szerint egyes esetekben a gyermekek csábítása sem mindig korrekt eszközökkel történt - mondja.
A panaszok orvoslására az oktatási bizottság a már említett etikai kódex kidolgozását javasolta. Ellenző akadt a bizottságban és az igazgatói munkaközösségben is. A határozatot 2 tartózkodás, 1 nem és 5 igen szavazattal fogadták el.
Törvényt sért?
A nemmel voksoló Vargha Károly (SZDSZ) azzal érvelt, hogy az előterjesztés semmibe veszi a közoktatási törvényt, ami a szabad iskolaválasztás jogát biztosítja. Véleménye szerint az első osztályba indulók szülei nem lehetnek biztosak abban, hogy gyermekük a nekik legmegfelelőbb iskolában kezdheti meg tanulmányait, a reklámozás korlátozásával pedig a tájékozódás jogát csorbítják, s épp azok érdeke sérül, akik élni szeretnének jogukkal.
A változtatáshoz a körzethatárok felülbírálását is elengedhetetlennek tartja. Vargha Károly szerint a beiratkozás technikai megoldása felesleges terhet ró a szülőkre. Azoknak, akik nem a körzeti iskolába szeretnék járatni gyereküket, két beiratkozási napon kell megjelenniük, az igazgatók pedig a nem kötelező elő-beiratkozás után kezdenek "osztozkodni a gyerekeken", így félő, hogy nem valós adatokkal fognak operálni. A rendszer működéséhez szükséges adatbázis létrehozása az SZDSZ-es képviselő szerint sérti a személyiségi jogokat és az adatvédelmi törvényt, a szabályozás pedig elfojtja az iskolák között kialakult versenyt, s ez az oktatás minőségének rovására mehet.
Azt szeretnék, ha mindenhová jutna gyerek
Rettegi Attila szerint nincs korlátozás, csak az 1996-ban, Vargha Károly elnökségekor elfogadott fejlesztési tervben előírt iskolánkénti osztályszámnak, és a törvényben előírt minimális és maximális osztálylétszámnak igyekeznek érvényt szerezni a gyakorlatban. A szabad iskolaválasztás joga él - mondta - az, hogy valakit fel is vesznek oda, ahova jelentkezett, korábban sem volt biztos.
A változtatás a körzet szerinti iskolába iratkozó gyerekeket nem érinti, s az egyeztetésnek is csak akkor van jelentősége, ha egy iskolába a befogadhatónál többen jelentkeznek, s még egy osztályt szeretnének indítani.
A közgyűlés ez utóbbi kérésnek helyt adhat, a szülői igények ismeretében a fejlesztési terv módosítására is lehetőség van. A beiskolázás szabályozása a szülők érdeke, hiszen hiába sikerül erős iskolába íratni egy gyermeket, ha később egy túlzsúfolt osztályban alig tud rá időt szánni a pedagógus - véli Rettegi Attila.
Ez egy próbaév
Az új eljárás az Oktatási Osztály vezetője, Heckenast Gusztáv szerint korrektebb, mint az eddigi gyakorlat volt.
Az igazgatói értekezlet során nem fogják különböző iskolákba besorolni az óvodásokat, csupán azt tisztázzák, hogy hol van még hely és hol telt be a létszám körzetbeli gyerekekkel. Az eredményekről tájékoztatják az érintett szülőket, akik így tisztában lesznek azzal, hogy hova érdemes még fordulniuk, ha ez után sem akarják a körzeti iskolát választani.
Heckenast Gusztáv szerint azok a szülők, akik maguk választanak iskolát, eddig is utána jártak a lehetőségeknek és a jövőben sem fogják sajnálni a fáradtságot, amit a kétszeres beiratkozással jár. A tanköteles korba lépők kiszűrésére eddig is megkapták az adatokat a népesség-nyilvántartásból, így az osztályvezető attól sem fél, hogy adatvédelmi törvényt, vagy személyiségi jogokat megsértenék. A döntés amúgy nem végleges, így a próbaév után még mindig lehetőség van a változtatásra.
A jog szerint csak az iskola igazgatója dönthet
Bartai Levente ügyvéd szerint a tervezett rendszer önmagában valóban nem korlátozza a szülők szabad iskolaválasztási jogát és az adatvédelmi törvényt sem sérti, ugyanakkor felvetődhet a kérdést: mi alapján szelektálják az iskolákba jelentkező körzeten kívüli gyerekeket a felvételi eljárás során? A közoktatási törvény értelmében a felvételről és átvételről egyedül az iskola igazgatója dönthet, így rajta áll, hogy a körzeten kívülről jelentkező gyerekek közül kiket vesz fel a fennmaradó, korlátozott számú helyre. A válogatás szempontjai sehol sincsenek lefektetve, ez minden igazgató esetében más és más lehet. S miután az intézményvezetők is csak emberek, a szubjektív döntésekkel is számolnunk kell.
Mi alapján rangsorolják a gyerekeket?
Az oktatási osztály javasolja, hogy vegyék figyelembe a közlekedéssel kapcsolatos okokat, vagy ha az óvodás testvérei is a választott iskolába járnak. A jelentkezési lapon a szülőknek fel kell tüntetni iskolaválasztásuk okát, sok esetben ezen az indokláson múlhat a jelentkezés sikere, illetve sikertelensége. A másodsorban választott intézmény neve szintén rákerülhet a nyomtatványra. Az oktatási osztály dolgozói azt is szeretnék elérni, hogy az elutasított jelentkezők szülei személyesen az iskolaigazgatótól kapjanak választ kérdéseikre és tanácsot a továbblépéshez.
A tervezetthez hasonló beiratkozási szabályozás egyébként az országban egyedül Nagykanizsán működik, de erről csak a határozat megszületése után értesültek döntéshozóink.
Egyetértés, vagy látszatbéke?
A megkérdezett intézményvezetők többsége egyetért abban, hogy szükség volt a szabályozásra és a terv kidolgozóit jó szándék vezette. Nem érzik úgy, hogy ezzel bármiféle szülői jog csorbát szenvedne, a legtöbb helyen az elmúlt években is kellett elutasítani jelentkezőket.
Az új rendszert bonyolultnak tartják, hiszen nem csak a szülőkre ró plusz terhet, de az iskoláktól és az önkormányzattól is több adminisztrációt, nagyobb együttműködést követel.
Kétségeket egyedül a legkisebb körzettel rendelkező Derkovits Gyula Általános Iskola igazgatónője, Kovács Péterné fogalmazott meg. Szerinte kérdéses, mi történik, ha valaki egyszerre több helyre is jelentkezik, vagy a két beiratkozási nap között a szülők megváltoztatják szándékukat, és a második alkalommal máshol jelentkeznek.
Arra sem kapott választ, hogy mi alapján rangsorolják majd a körzeten kívüli gyerekeket, ha csak egy részüket veheti fel az iskola. Tapasztalatai szerint a szülők a nem megfelelő tájékoztatás miatt már most félreértések áldozatai. Vannak, akik azt hiszik, hogy ezután csak körzeti iskolába járhatnak a gyerekek, mások a kiskapukat keresik.
Vargha Károly az igazgatók egyetértését látszatbékének tartja. Emlékei szerint mindenki elégedetlenkedett a határozat miatt. Senki sem örült annak, hogy az önkormányzat beleavatkozik az iskolák autonómiájába. Az alárendelt viszony miatt azonban mindenki meggondolja, hogy mit mond.
