A mai kórházi viszonyokat ismerve kevéssé tűnik egy egészségügyi intézményszolgáltatónak. Pedig hivatalosan az. Innentől pedig a betegeknek szolgáltatásban részesülőnek kellene lenniük, nem kiszolgáltatottnak, ahogyan sokan érzik. Aki ebben segítheti őket az a betegjogi képviselő.
A bepanaszolt főorvos esete
Nemrégiben nagy visszhangot váltott ki egy szombathelyi kórházi ügy, melyben betegek panaszt emeltek egy főorvos (az onkológia osztály vezetője) megalázó viselkedése miatt. A legtöbb esetben névtelenséget választó érintettek Lendvai Rezsőt keresték fel sérelmeikkel, tőle várva a panasz továbbítását. Lendvai Rezső ugyanis betegjogi képviselő és mediátor.
A sérelmek egyharmadával lehet valamit kezdeni
Hazánkban alig másfél éve nevezték ki az első betegjogi képviselőket, köztük Lendvait is. Hétfőnként hozzá fordulnak azok a betegek, akik úgy érzik, jogaik csorbultak, megalázták őket, vagy nem kaptak megfelelő kezelést.
Többnyire szorongva, névtelenül mennek, hiszen bármikor újra kórházba kerülhetnek, és félnek a retorziótól lesz. Ezért is kérik a névtelenséget - mondja Lendvai Rezső. - Itt a fogadóórán meghallgatom őket, és rögtön kiderül, hogy mit lehet tenni. A sérelmek egyharmada nem indokolt, mindössze információhiányból fakad. Egy másik része az egészségügyi kompetencia körébe tartozik, orvosi kérdés: általában elégedettek a kezeléssel. Ezeket az ügyeket viszonylag egyszerűen meg lehet oldani.
Legfontosabb és legkényesebb az, amikor a beteg úgy érzi : emberi méltóságában sértették meg, durván beszéltek vele, megalázták - tudtuk meg tőle.
A mediátor többnyire sikeresen közvetít a beteg és az intézmény között
Tavaly közel 300 panasszal keresték meg a helyi betegjogi képviselőt. Ez persze nem minősítése az egészségügyi munkának, hiszen a becsületesen dolgozókat is bánthatják. Ha azt látja, hogy visszaélnek a betegjoggal, akkor természetesen az orvos érdekeit védi a betegjogi képviselő.
Ha azonban a panasz képviselhetőnek találtatik, vagyis ha a beteg a szolgáltató ellen panasszal él, vagy kártérítési igényt nyújt be, akkor nem kell bírósághoz fordulnia, négy hónapon belül lezárulhat ügye. Gyorsabb, és kevesebb költséggel jár, mint egy per. Ráadásul az ügyek többségében a kórháznak jó híre megőrzése és hitele fontosabb, minthogy bíróság elé vigyék a panaszt.
A beteg aktív részese az eljárásnak
Vas megyében jelenleg öt mediátor áll készenlétben, de lehetőség van arra, hogy évente újak lépjenek a rendszerbe.
Az eljárás maga nagyon egyszerű. Az érintett levélben megfogalmazza panaszát a kamarának, a kamara értesíti az egészségügyi szolgáltatatót és meghívja egy találkozóra a feleket. A mediátori jegyzékből kiválasztanak két közvetítőt, egy jogi és egy orvosi végzettségűt. Újabb találkozón elmondják az esetet, majd a közvetítő javaslatot tesz a megegyezésre. Ha a mediátorok nem tudnak egyértelműen állást foglalni, akkor szakértők meghallgatására kerül sor.
A közvetítői eljárás előnye, hogy a beteg aktív részese a megegyezésnek, nem a feje felett döntenek, ráadásul maximum négy hónapig tarthat az eljárás. Az illeték mindössze nyolcezer forint, de a szolgáltató ezt is megelőlegezi. Mindenki, akár idős, pénztelen beteg is igénybe tudja venni ezt a fajta a jogszolgáltatást.
A mediátorok az eljárás után a végeredményt jogi határozatban rögzítik, kérhetik a bíróság pecsétjét is, így ugyanolyan érvényű a határozat, mintha egy évekig húzódó peres eljárásban született volna.
| 1997-ig betegjogról csak az etikai szabályozás szintjén eshetett szó, azóta azonban törvény rendelkezik arról, hogy a betegnek jogai vannak, és ezek megsértése akár büntetőeljárást is maga után vonhat. Kevesen ismerik a betegjogokat, holott azok rendszere olyan messze elmegy, mint például a kezelés választásának szabadsága. |
