Nálunk széllel szemben is lehet

A szombathelyi közgyűlésben erős fogyásnak indult az egy főre eső "erkölcsi bizonyítványok" száma. Kisebb-nagyobb bűnök színesítik egy-egy képviselő ténykedését, hol jogerősen, hol csak úgy mellesleg, vagy épp a mendemonda szintjén. A vétkezés intellektuális oldalát választó képviselők tekintélyes bűnlajstrommal öregbítik városunk hírnevét.

Az átlagemberek - akik megszokták, hogy főnökeik az öt perces késést is keményen szankcionálják - azt hinnék, hogy a baklövések elkövetői már nem sokáig melegíthetik képviselői széküket. A mai gyakorlat azonban ennek épp az ellenkezőjét bizonyítja. Az okirat hamisítással, csalással, sikkasztással vádolt - némely esetben már elítélt - képviselők ma is a város törvényhozó testületétben tevékenykednek, mialatt a Nyugat-Dunántúl összes bíróságát ellátják munkával. A Vas megyei szervek elfogultságra hivatkozva nem egy ügyet a szomszédoknak passzoltak át, így hol Zalaegerszegen, hol Veszprémben, hol Győrben vizsgálódnak városatyáink ügyein.

A nyelvvizsga-ügy, amely hírhedté tette Szombathelyt

A névsorolvasást nem mással, mint Szombathely polgármesterével célszerű kezdenünk. A fiatal kora ellenére hamar országos hírnévre szert tevő dr. Szabó Gábor ellen 1999 augusztusában indult rendőrségi vizsgálat.

Szabó Gábor

Egy névtelen bejelentés lobbantotta lángra a szikrát, miszerint Szabó Gábor hamis nyelvvizsga-bizonyítvány segítségével szerezte meg a doktori címet. A közokirat-hamisítással vádolt polgármester tagadott, a híresztelés hátterében politikai ellenfeleit vélte látni. A bizonyítványt hónapokig keresték, mindhiába. Kiderült, hogy Szabó Gábor soha nem vizsgázott a Rigó utcában, végül a polgármester egy sajtótájékoztatón elmondta, főiskolai záróvizsgáját 1983-ban orosz nyelvből tette, és Szombathelyen szabálytalanul hitelesítették nyelvvizsgaként. Az elhúzódó botrány és az ügy helytelen kommunikálása miatt a Fidesz megyei szervezete kizárta soraiból Szabó Gábort, ő azonban függetlenként továbbra is a város első embere kívánt maradni.

Ami az ügy jogi menetét illeti, a Veszprém Megyei Rendőr Főkapitányság időközben az iratokat vádemelési javaslattal az ügyészséghez küldte át. Az ügyészség pótnyomozást rendelt el, majd a lezárás után úgy döntött, hogy bizonyítékok hiányában megszűnteti a nyolc hónapig húzódó vizsgálatot, amelynek végeredménye szerint Szabó Gábor olyan okiratot nyújtott be az egyetemen, amivel bizonyítottan nem rendelkezik. Az ELTE Doktori Tanácsa úgy döntött, hogy nem fosztják meg doktori címétől a polgármestert.

Így hát Szabó Gábor továbbra is használja doktori címét, s állítólag ősszel újra harcba száll a polgármesteri székért. Azzal pedig nem ért egyet, hogy az ügye miatt komoly hátrány érte Szombathelyt.

Egy sikkasztó a gazdasági bizottságból

Koller László szombathelyi képviselőt, a megyei közgyűlés kisgazda alelnökét 1999 júliusában jelentették fel lakótársai, mert közös képviselőként nem tudott elszámolni a társasház vagyonával. Bírósági szereplése nem kerülhette el a nyilvánosságot, bár az ominózus nyelvvizsga-ügy kellően háttérbe szorította.

Koller László

Koller lakótársainak elsőként egy félmilliós vízmű tartozás szúrt szemet, majd más közüzemi számlák körül is gondok adódtak. A lakógyűlés leváltotta a képviselőt, aki a pénzügyek rendezésére újabb határidőt kapott. A haladék leteltekor a lakók a rendőrséghez fordultak. Közben Koller - akinek a végső elszámolásig fogalma sem volt arról, hogy mennyivel tartozik - egy tapasztalt könyvelőre bízta a pénztárkönyv rendbetételét. A szakértő megállapította, hogy nincs hiány, a képviselő még a feljelentés előtt rendezte a számlákat.

A Zalaegerszegi Városi Ügyészség folytatólagosan elkövetett sikkasztással és a számviteli fegyelem megsértésével vádolta a képviselőt, aki bűvész módjára tűntette el, majd varázsolta elő a lakók 1 millió 50 ezer forintját. A bíróság ítélete: egy év börtön három évre felfüggesztve, plusz 300 ezer forint pénzbüntetés. Koller fellebbezett, az ítélet két évvel az ügy kirobbanása után emelkedett jogerőre. A képviselő az ellenzéki pártok nyomására lemondott a megyei alelnök posztról, viszont a szombathelyi testületben, papíron függetlenként, ám a Polgári Együttműködési Frakcióval szavazva, ma is ott ül.

Bár egy lakóház pénzügyeivel nem tudott megbirkózni, a gazdasági bizottság nem nélkülözheti személyét.

Az adócsalással vádolt tanácsnok esete

Sákovics Csaba, a Fidesz szombathelyi önkormányzati képviselője, a Polgári Együttműködési Frakció tagja, a kommunális ügyekért felelős tanácsnok, a változatosság kedvéért áfa-csalási ügybe keveredett.

Sákovics Csaba

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1998 őszén leplezett le egy nagy értékű áfa-csalásra berendezkedett vállalkozói csoportot. A csalásban részt vevő cégek olyan beruházásokba kezdtek, amelyek értékét a valósnál jóval magasabban határozták meg, s ezekre az összegekre igényelték vissza az áfát. A visszaigénylések után a legtöbb beruházás félkész állapotban maradt.

A nyomozók a csalásban részt vevő cégek sorai közt ott találták a szombathelyi Raszter-Alp Kft-t is. A vállalkozás ügyvezetőjét, Sákovics Csaba városfejlesztési tanácsnokot a szombathelyi ügyészség 2001 őszén többrendbeli adócsalással, a számviteli fegyelem megsértésével és magánokirat-hamisítással vádolta meg. A nyomozás végeredménye szerint Sákovics összesen 30 millió forintot emelt ki az állam zsebéből. Egy újabb vádirat pedig az 1998-99-es adóév ellenőrzései alapján 13 milliós adócsalással vádolja Sákovicsot.

A szombathelyi képviselő ügye ez év januárjában a Győri Városi Bíróságra került. A tárgyalás időpontja még nincs kitűzve, s nem valószínű, hogy a nyári ítélkezési szünet előtt sor kerül a perre. A következő felvonásig tehát várnunk kell.

Eltűnt papírok és zavarok a könyvelésben

Csinger Péter, független városatyának, Szombathely közismert vállalkozójának ügyében 2001. januárjában született ítélet: a számviteli fegyelem megsértése miatt 120 ezer forint pénzbírságot kellett fizetnie.

Csinger Péter

Az indoklás szerint a Csinger Kft. könyvelése nem volt teljeskörű, például a termékértesítésről akkor is készpénzes számlát adott, ha a vevő banki átutalással fizetett és kétszeresen számolta el a fuvarköltségeket a fuvarszámlák alapján.

Bár a Csinger Kft. - az ítélet szerint - bizonyos eltűnt iratai (számlatömb, stb.) miatt a cég vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének ellenőrzést megnehezítette, a felmerült adóhiány ellenére az ügyészség adócsalás miatt nem indított eljárást.

Vadászat egy eltűnt számlakiadó után

Az APEH Bűnügyi Igazgatósága 2001 elején adócsalás és magánokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt kezdett el nyomozni a Rébusz iskolaszövetkezet háza táján. A könyvelésben olyan számlákat találtak, amelyeknek eredetét a kiállítók nem ismerték el és könyvelésükben sem szerepeltették. A nyomozás eredménye szerint a fiktív számlák 8 milliós kárt okoztak az államnak. Az 1997-ben megalakult Rébuszt 2000 decemberéig nem más, mint a szombathelyi önkormányzat MSZP-s képviselője, Czeglédy Csaba vezette.

Czeglédy Csaba

Az adóhatóság adó- és társadalombiztosítási csalás, a számviteli fegyelem megsértése és magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a képviselő ellen, akit korábban gondatlan adatkezelés és magánokirat-hamisítás miatt már megrovásban részesítettek. Czeglédy Csaba magánnyomozó segítségével próbálta felkutatni azt a Németh Attilát, akinek az állítólagos fiktív számlák ellenértékét kifizette piackutatás és üzleti tanácsadás címén, de nem járt sikerrel. Az adótartozást pedig a cég megfizette.

Az elmúlt hónapban nem jogerős ítélet született, amely 8 hónap felfüggesztett börtönnel, 300 ezer forint pénzbírsággal és 243 ezer forint bűnügyi- és perköltséggel sújtotta a fiatal városatyát. A következő tárgyalást júniusra tűzték ki.

Czeglédy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jogerős ítélet megszületéséig felfüggeszti munkáját a szombathelyi közgyűlésben és az MSZP elnökségében, körzetének képviseletét és bizottsági munkáját azonban ellátja, képviselői díját pedig nemes célra ajánlja fel. Eddig ő volt az egyetlen képviselő, aki úgy gondolta, ha jogerősen elítélik, vissza kell vonulnia a politikától.

Takarékszövetkezeti irgum-burgum

Bukits Miklós Fideszes képviselő ellen senki nem emelt vádat és elmarasztaló ítélet sem született, mégis e társaság tagjaként kell megemlítenünk. Több, megbízható forrás szerint ugyanis ő is a lebukottak csapatába tartozik.

Bukics Miklós

Már városatya volt, amikor a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet pénztárosaként nem tudott ellenállni a pénz csábításának, s 800 ezer forint elsikkasztásán kapták rajta. Az ügy végül nem került a hatóságok elé, mivel Bukits visszafizette a hiányzó összeget, és a felajánlott közös megegyezéssel távozott a takarékszövetkezettől. Mondhatnánk úgy is, hogy megúszta.

Máshol hogy van ez?

Végül, hogy olvasóinknak legyen némi összehasonlítási alapja, körbenéztünk a régió nagyvárosaiban, ott mi a helyzet? (Akárcsak a szombathelyi ügyeknél, csak a most hivatalban lévő testület ügyeire voltunk kíváncsiak.)

Zalaegerszegen egy városi képviselő ellen sem indult rendőrségi eljárás. (A város közelmúltjának legnagyobb botrány egy ingatlanügy volt. Valaki egy hónappal azelőtt megvette a Zalaegerszeg közelébe lévő földterületeket, mielőtt a város kisajátította volna őket, hogy termálfürdőt építsen itt. Az eladó haszna természetesen busás volt. Hogy ki adta le a "fülest", azóta se tudni.)

Veszprémben sem indult egy városi képviselő ellen sem eljárás, ahogy Győrben sem. Ez utóbbiban még az előző ciklusban történt egy olyan eset, amikor is kiderült: egy városatya nyilvánosházat üzemeltet. Az "intézményt" becsukták, az illető pedig azonnal lemondott.