A múlt kedden átadott toborzóiroda fullra eltér a fejünkben élő sztereotípiáktól.
Utólag bevallom, mocorgott bennem a kisördög, nevezzük revansvágynak a hajdan lezajlott nagyatádi egy évért. Szóval nem telefonáltam előre, ne várjanak, ne készüljenek, legyen ez afféle huszáros rajtaütés; egy héttel a hivatalos nyitás után, délelőtt 11-kor csak sikerül összekuszálnom a védelmet.
Ehhez képest én kapom be az elsőt: A rosszemlékű Deák Ferenc utcai hadkieg bejáratánál egy hóttelegáns, banki alkalmazottnak tűnő civil kér fel udvariasan a várakozásra, hogy fél perc múlva egy szimpatikus, szemtelenül fiatal katonatiszt karjaiba adjon, aki készségesen válaszolgat kérdéseimre, s vezet végig a célobjektumon. Nagyjából már ekkor sejtem, a nagy odamondogatásból nem sok minden lesz
Az már első pillantásra feltűnik, hogy a toborzóirodát - pontosabban irodákat - még a legkényelmesebb ízlésű multi is elfogadná telephelyéül. Semmi szocreál, a világos, tiszta helyiségek, minőségi irodabútorok, a katonaélet felülmúlhatatlan szépségeit propagáló poszterek helyett klasszikus és impresszionista reprók a hófehér falakon. Minden sarokban valami hi-tech kütyü, számítógép, projektor stb. Hm.
Szakasics Zoltán százados, a toborzóiroda vezetője elmondja, hogy létezett itt toborzóiroda múlt kedd előtt is, ám közel sem ilyen körülmények között. A 21. századi külsőt viselő intézmény a negyedik a sorban, korábban Miskolcon, Debrecenben és Kaposvárott már avattak ilyen központokat, s előbb-utóbb minden régióban lesz egy. Összesen hét. Nyugat-Dunántúlon Szombathely a kiválasztott helyszín.
A korábbi toborzóirodák gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetben levő régiókban nyíltak, s az már tisztán látszik, hogy ami az átlagpolgárnak előny, a szerződéses katonák beszervezésével foglalkozóknak már kevésbé az: mivel a jelentkezők zömét a munkanélküliek és az alacsony végzettségűek adják, errefelé nehezebb a toborzótisztek élete.
In concreto
Szombathelyek külön problémát jelent, hogy a helyi alakulat teljesen fel van töltve, így a szerződéseseknek költözködniük kell, jellemzően Tatára vagy Székesfehérvárra. Ennek nyilván kevesen örülnek. Még akkor sem, ha hozzátesszük, hogy a kezdő alapfizetések - végzettségtől függően - bruttó 89 ezer forinttól (legénységi beosztás) 153 ezer forintig (tisztek) terjednek. A félreértések elkerülése végett, ezért a pénzért nem a hagyományos értelemben vett katonáskodást várják el, hanem afféle nyolcórás munkát, in concreto reggel 8-tól délután 4-ig. A szabadidőben mindenki azt csinál, amit akar. Ha túlóra van, azt külön megfizetik.