Két és fél év után sem sikerült pontot tenni a Bagolyvári sétányon álló házak kártérítésének ügyére.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a Brenner Tóbiás körút építése kapcsán csak egy villa tulajdonosának fizettek négymillió forintos kártérítést. Az ok: értékvesztés való hivatkozással. A dolog pikantériája, hogy a villa negyedrészben dr. Szabó Gábor polgármester édesapjának, Szabó Józsefnek a tulajdona, a fennmaradó háromnegyed részt pedig az idősebbik Szabó Kanadában élő lánytestvére birtokolja. 1999 novemberében megjelent cikkünkben még azt is megírtuk, hogy a sétány másik oldalán lévő, a tulajdonos szerint értékéből szintén jócskán vesztő családi ház is vár a kártérítésre - hiába. Sőt, a szakértői véleményekben megállapított kártérítési összeg kifizetése helyett egy évekig húzódó jogi procedúrát is kénytelen végigszenvedni.
A Bagolyvári sétány 11-es számú házába belépve csak nehezen tudjuk becsukni a bejárati ajtót: "Már többször le kellett faragni az aljából, de már megint szorul..." - mondja keserűen a tulajdonosnő, Börzsönyiné Csermelyi Éva. "A körút megépítése óta ugyanis vetemednek az ajtók, vizesedik a pince, potyog a vakolat a plafonokról...soroljam?"
Börzsönyiék 1982-ben építették a házukat az akkor csendes, zöldövezeti Bagolyvári sétányon, abban a hitben, hogy a tervezett út széle körülbelül harminc-negyven méterre fog elhaladni az épület mellett. Most azonban a körút hét méterre van a háztól, ráadásul drasztikusan megnövekedett a forgalom, mely magával vonzotta a légszennyezettség és a zajszint növekedését is. A szakemberek szerint emiatt az ingatlan értékcsökkenése még állagromlás hiányában is jelentős, nem is beszélve az útépítés során - a szakszerűtlen kivitelezésből - adódó károkról. Történt ugyanis, hogy a kivitelező az építkezés során nem szakszerűen ásta ki és temette vissza a ház falától mintegy 160 cm-re létesített munkaárkot (ráadásul híreink szerint a csatorna érvényes építési engedély nélkül készült, nemrég kértek rá fennmaradási engedélyt), amely miatt a talajszerkezet és a vízmozgások megváltoztak. Ez szintén hozzájárultak az ingatlanromláshoz.
A szakértők szerint van kár
A körút építéséből és üzemeltetéséből eredő közvetett és közvetlen károsodások miatt tehát - Szabó Józsefhez hasonlóan- Börzsönyiné is kártérítést nyújtott be az utat építtető és üzemeltető szombathelyi önkormányzathoz.
Jött a per, és a Börzsönyiné által felkért független szakértő, Fenyvesi Gyula 2000. június 15.-i jelentésében 15 százalékos károsodást állapított meg, majd egy hónap múlva a Fenyvesi-féle jelentésből kiinduló okleveles ingatlanbecslő, Varga Mátyásné 17 százalékosra becsülte a ház értékcsökkenését, amely 99-es árfolyamon is 5 millió 780 ezer forint. (Érdekességként jegyezzük meg, hogy az 1-es számú háznál is 17 százalékos értékcsökkenést állapítottak meg, és ennek értékét fizették ki.)
Úgy tudjuk, az 1924-es rendezési tervre hivatkozik az önkormányzat, melyben már szerepel az útépítés terve. Így a ház tulajdonosának 1982-ben tudnia kellett, hogy a háza előtt nagy forgalmú út fog épülni. Érvelésük megingatója az a tény lehet, hogy a ház építésekor érvényben lévő 1977-es Általános Rendezési Terv (ÁRT) szerint is más nyomvonal volt kijelölve a körútnak: az út tengelye 39 méterre lett volna a lakóháztól. Ezzel szemben most 13 méter ez a távolság. Egyértelmű, hogy a körút építésénél az építők jelentősen eltértek attól a nyomvonaltól, melyet az 1977-es ÁRT tartalmazott. (Valószínűleg spórolni akart a város: meg akarták takarítani a Bagolyvár melletti domboldal megvásárlásával és az építkezés alatti hatalmas földmunkákkal járó költségeket.)
"Ha az építkezésünk előtt tudtuk volna, hogy a háztól nem harminc, hanem hét méterre épül meg az út (amely jelen esetben nem csupán belső körútként, hanem külső elkerülő útként is üzemel), nem ide építjük meg nagy értékű ingatlanunkat" - érvel a tizenegyes számú ház tulajdonosa. "Tudomásom szerint sem állami, sem önkormányzati, sem magánberuházás nem történhet állampolgári érdek megsértésével - ezért az építtetőnek (jelen esetben az önkormányzatnak) vállalni kell a felelősséget - akár anyagi értelemben is."
Hosszas telefonálgatás után végül sikerült megszólaltatnunk a kérdésben Dr. Kövesdi Zoltánt, az önkormányzat jogi bizottságának elnökét, az egyetlen embert, aki a város részéről érdemben nyilatkozott az ügyről. Kövesdi úr kifejtette, hogy politikai támadásokat sejt az eset kapcsán, majd hangsúlyozta: "Az egyes számú, Szabó-féle ház esetében kártalanításról volt szó, mivel egy kisajátítási eljárás keretében - ha jól emlékszem - közel húsz négyzetméterrel csökkent az ingatlan területe. Ez a kisajátítás közcélra történt. (Szabóék kertjéből az út melletti járda megépítéshez kellett elvenni. a szerk.) Miután megegyezés született a kár értékét illetően a tulajdonossal, megkapták a kártalanítási összeget.
(Húsz négyzetméter után négymillió forint, nem is rossz pénz. Név nélkül nyilatkozó szakértőnk szerint a Szabóék ingatlanához hasonló esetekben történő kisajátításkor - bár hangsúlyozta, hogy az eltérő tényezők miatt nem szerencsés általánosítani - négyzetméterenként tízezer forinttal lehet számolni. Ezzel szemben az egyes számú ház tulajdonosa kettőszázezer forintot kapott négyzetméterenként. - a szerk.) Kövesdi úr szerint tehát nincs szó diszkriminációról, csak a kisajátítás miatt jár kártalanítás, mivel a város rendezési terveiben szerepelt az útépítés, Börzsönyiéknek ezzel már a házuk építésekor számolniuk kellett. Forgalmi értékcsökkenés nem történt, a dologi kárról (a munkagépek okozta kár - a szerk.) pedig a per előtt már akartunk tárgyalni Börzsönyinével."
Börzsönyiné máshogy emlékszik a történtekre. "Az önkormányzat semmilyen hajlandóságot nem mutatott a megegyezésre, de még arra sem vették a fáradtságot, hogy behívjanak a Polgármesteri Hivatalba, és ajánlatot tegyenek a kártérítés összegére. A Dr. Kövesdi Zoltán által említett diszkrimináció pedig megtörtént. Semmi érdekem nem fűződik ahhoz, hogy az ügy politikai színezetet kapjon. Bár tény, hogy az önkormányzat képviselőinek egy része ilyen értelemben hozta meg a tényeket nem elfogadó, elutasító döntést a három egybehangzó igazságügyi ingatlanforgalmazó szakértői véleményének kizárásával. (Ha valaki nem tudná, Börzsönyiné Csermely András MSZP-s városi képviselő huga. a szerk) Az viszont egyenesen felháborító, hogy azt állítják: nem történt forgalmi értékcsökkenés. Hogy mást ne mondjak, még éjjel négy órakor is kamionok haladnak el az ablakaim alatt, ki veszi meg tőlem így a házat, ha el akarom adni?"
Ha egyiknek fizettek, attól még nem kell a másiknak is
Kövesdi úr szerint a perben az ingatlan értékcsökkenésével kapcsolatban nincs még szakértői vélemény, a város pedig nem ismeri el az ingatlanbecslők adatait. A Bagolyvári sétány villáinak szövevényes kártérítési ügyében így a végső szót a Győri Városi Bíróságnak kell kimondania. Jogi szakértők szerint azonban a bíróságnak nem kell figyelembe vennie a döntéshozatalban a polgármester családjának történt kifizetést, hiába a rengeteg azonosság a két eset között.
(Hab a tortán, hogy a város 1999-ben intenzív növénytelepítést ígért a körút mentén, így ellensúlyozandó a forgalom és a zaj okozta káros hatásokat. Ha a tíz centis füvet aktív zajfogónak fogjuk fel, akkor ezt az ígéretüket jócskán túlteljesítették...)
Vonatkozó cikkünk: Szombathelyi villa-ügyek
