A zuhanás a rendszerváltással kezdődött
A szombathelyi idegenforgalom megzuhanása a politikai rendszerváltással kezdődött. Míg a szocializmus utolsó daliás éveiben a vendégéjszakák éves száma 250 ezer körül mozgott, a kilencvenes évek közepére ez a szám egyharmadára zuhant.
Az okok nyilvánvalóak: a határok megnyitásával Szombathely is elvesztette vonzerejét, az emberek inkább külföldre utaztak. Ez ellen nem lehetett mi tenni, a nagyobb probléma az,
hogy azóta sem történt sok minden. S amíg országosan az utóbbi években látványos fejlődés mutatkozott a belföldi turizmusban, a vasi megyeszékhelyet elkerülte fellendülés.
Szombathelynek nem jutott hely...
Igaz, az lenne csoda, ha nem így lenne. Szombathely idegenforgalmának ugyanis nincs gazdája. A helyzet olyannyira kaotikus, hogy az érthetőség kedvéért kénytelenek vagyunk egyszerűsíteni.
Egyrészt, ugye, van a belföldi turizmus egészének előremozdítására létrejött szervezet, a Magyar Turizmus Rt., amelynek a Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága van hivatott a régiót nyomatni az országon belül és kívül. A dolog szépséghibája, hogy mindez (kis meglepetésre) soproni központtal történik, így - jó magyar hagyomány szerint - Szombathely eleve a futottak még kategóriába tartozik az igazgatóság számára. Jól mutatja a helyzetet, hogy a 11 oldalas 2002-2003-as régiós marketingtervben Szombathely neve mindössze egyetlen(!) alkalommal említődik meg.
Megyei szinten sem rózsásabb a helyzet. Az érintett szereplők (kistérségek, városok) inkább egymás elől próbálják elszipkázni a látogatókat, mintsem együttműködnének. A Savaria Touristnak (mint a megyei Idegenforgalmi Hivatal utódjának) elvileg hivatalból feladata a megye - és így értelemszerűen Szombathely - idegenforgalmának előmozdítása, egy piaci szereplőtől azonban ne várjunk csodákat, egyszerűen nem érdeke a város népszerűsítésébe fektetett nagyobb energia. Vakvágány tehát ez is.
A városházi mostohagyerek
Marad akkor tehát a város, mint végső megoldás. A jelen helyzet azonban több mint lehangoló. A sok bába között elvész a gyerek, esetünkben történetesen az idegenforgalom, amelyet igazából senki nem akar - vagy tud - teljes szívből magáénak vallani. Nincs egy erős politikus, aki az ügy mögé állna, a szakma pedig a városháza túlpolitizált közegében képtelen bárminemű érdekérvényesítésre.
A mellőzött helyzetet mi sem mutatja jobban, minthogy Szombathely legutóbbi turizmusfejlesztési koncepcióját már közel egy évtizede készítették, s a kutyát sem érdekli, mi valósult meg belőle és mi nem. (Azért mi eláruljuk: szinte semmi.) Azóta semmilyen átfogó elképzelés, stratégia nem született. Egy hatékony koordináló szerv hiányában az amúgy is ad. hoc módon születő tervek és irányvonalak szerencsés esetben elmennek egymás mellett, rosszabb esetben kioltják egymást.
Mi minden vagyunk
Példának okáért egy 80 ezres város nem lehet egyszerre ugyanolyan kiemelt szinten a rendezvények városa, a kultúra városa, római város, kongresszusváros, fürdőváros, wellness központ, az ifjúsági turizmus központja, a zöldturizmus központja és még hatvanezer egyéb ilyesmi. Valakinek csak válaszolni kéne ezekre az alapkérdésekre, csakúgy, mint a hatékony gyakorlati munka mindennapi kihívásaira. Az általunk megkérdezettek nyilatkozataiból mindenestre egyelőre egy iszonyú katyvasz rajzolódik ki. De azt legalább megértjük, mi is van a lehangoló statisztikák mögött.
A Tourinform irodában
A helyi idegenforgalom frontvonalában, azaz az ideérkezőkkel napi kapcsolatban a Tourinform iroda és munkatársai állnak. A Király utcában megbúvó apró helyiség rogyásig tele szóróanyaggal, térképpel, ilyesmivel. Ha két turista bejön, valakinek ki kell mennie, de Grünwald Stefánia irodavezetőnek ezen kívül más gondja is akad.
Szerintük szerencsétlen az, hogy Szombathelyen kirekesztik a szakembereket a döntésekből, kívülállók mozgatják a legfontosabb szálakat. Ha éppen mozgatják. A Tourinform iroda - a nagyobb zűrzavar kedvéért - egyszerre tartozik a Magyar Turizmus Rt-hez és az önkormányzathoz. S habár az iroda működési célját és alapító okiratát tekintve ügyfélszolgálati és marketing iroda, a marketinget és a turizmust illető koordinációs és döntés-előkészítő szerepkörből pusztán a várost bemutató kiadványok és néhány pályázat készítése jut nekik.
Túrák kiindulási pontja lehetne
Megfelelő hatáskörrel és pénzügyi eszközökkel az iroda sokkal többet tehetne. Szombathelyen ugyanis önmagában kevés a látnivaló, viszont a környéken sok minden akad, így profi marketinggel el lehetne érni, hogy az e tájegységre kíváncsiak Szombathelyt válasszák kiinduló pontnak csillagtúrájukhoz.
A Tourinformnak ilyen irányú koordinációs tevékenységre sem anyagi forrása, sem munkaereje nincs. Szerintük a megyeszékhelyet mindenképpen fel kéne tupírozni. A tervezett történelmi-régészeti városrész jó ötletnek tűnik, de a megfelelő előkészítés hiányzik. Így pedig vagy bejön, vagy nem. A történelmi-kulturális szál mellett jó esélye lenne a rekreációs turizmusnak, fürdővel, gyógyszállóval.
A tanácsnokasszony - csak a rövidtávú érdekek számítanak
A kulturális lobbistaként ismert Dr. Németh Györgyi tanácsnokasszony, akihez a kultúrán kívül az oktatás és az idegenforgalom is tartozik, elismeri, valóban komolyabban oda kellene figyelni az idegenforgalomra. A probléma az, hogy a városházán a rövidtávú egyéni politikai érdekek elnyomják a stratégiai kérdéseket. Hiába fogadnak el ilyen-olyan koncepciókat a közgyűlésen, ha nincs mögötte megfelelő politikai erő, nincs hozzárendelt megfelelő pénzeszköz, minden csak leírt szóhalmaz marad.
Idegenforgalmi marketing vagy PR-tanulmány nem készült. Az idegenforgalmat ő leginkább a város kulturális vonzerejével szeretné előremozdítani, de azt elismeri, hogy az általa említett Bartók Szeminárium, Bloomsday, Tavaszi Fesztivál, Jazz Fesztivál és a Savaria Karnevál közül csak ez utóbbinak van számottevő idegenforgalmi jelentősége.
A bizottságelnök - elveszett illúziók
Feiszt György, az idegenforgalmi bizottság SZDSZ-es elnökét négy éve pártja háza tájáról is kritika érte, hogy részszerepet vállal a fideszes városvezetésben. Azt mondja, akkori döntése mögött az a remény állt, hogy a város majd komolyan veszi az idegenforgalom ügyét, ám ma már tisztán látszik, hogy mindez illúzió volt. A szakmai bizottság - amelynek kilenc tagjából hét szakember, mindössze kettő politikus - véleményét a legtöbb kérdésben ki sem kérik, fontos előterjesztéseket csak az utolsó pillanatban kapnak meg, amikor érdemi munkát már nem lehet végezni.
Így munkájuk kiadványok, prospektusok készítésében, kistérségi kapcsolatok építésében és hasonló, amúgy fontos, ám kisebb horderejű tevékenységekben merül ki. Feiszt György úgy gondolja, hogy ha az őszi helyhatósági választások során sikerül leváltani a szombathelyi fideszes városvezetést, jelentős változások lesznek az idegenforgalomhoz való hozzáállásban. Egyrészt átszervezik az intézményhálózatot, ami nagy valószínűséggel az idegenforgalmi bizottság megszüntetését is jelenti. Hogy helyette mi lesz, az még bizonytalan. Másrészt Szombathely kulturális és idegenforgalmi helyét, marketingjét már az EU-csatlakozás, illetve az azt követő helyzethez kell meghatározni.
A stratéga - majd a történelmi városrész
Az idegenforgalom jövőbeli alakulása jelentős részben a városházán működő Stratégiai Irodán áll vagy bukik. Itt készülnek ugyanis azok a sokszázmilliós költségvetésű, nagy lélegzetű tervek, amelyek évtizedekre meghatározzák a város fejlődési irányát.
A turizmushoz több ilyen is köthető. Lazábban a központi játszótér és a Fő tér, szorosabban a bukni látszó termálfürdő-álom és a körülbelül egymilliárd forintot igénylő, a belvárosban megvalósítani szándékozott történelmi-régészeti városrész jelenti.
Ez utóbbival kapcsolatban Hajnal Ágota, az iroda vezetője úgy véli, a legfontosabb szempont, hogy az itt élők jó érezzék magukat. Ezt nem lehet pénzre, megtérülésre átszámolni. Egy, az Iseumtól a Ferences-kertig húzódó, történelmi és kulturális látnivalókkal, kikapcsolódási, szabadidős helyszínekkel megtűzdelt terület azonban várhatóan jelentős idegenforgalmi vonzerővel bír. Azt azonban elismeri, hogy habár történészekkel, régészekkel és építészekkel már konzultáltak, idegenforgalmi szakemberek hivatalosan még nem látták a terveket. Szerinte ez nem olyan tragikus mulasztás, mivel az idegenforgalom főként józan észt kíván, de a későbbiek folyamán valószínűleg ilyen irányú tanulmányok is készülnek. Annál is inkább, mert a megpályázni kívánt PHARE-pénzekhez komoly hatástanulmányok nélkül úgysem lehet jutni.
Az utazási iroda-vezető - a kultúra lenne a nyerő
Kevesen tudják, hogy a Savaria Tourist nemcsak egy utazási iroda a sok közül, hanem részben felelőse a megye idegenforgalmának is. Balogh Károly, az utazási iroda első embere elmondja, hogy ebbéli tevékenységüknek ők leginkább kiállításokon való részvétellel és kiadványokkal tesznek eleget. Ő azt vallja, egyáltalán nem baj, hogy kútba esett a termálfürdő-projekt, mivel a környéken egymást érik a fürdők, túl nagy a konkurencia. Helyette talán a kultúra felé lenne érdemes nyitni, de annak is van vonzereje, ha egy város tiszta, rendezett, nyugodt.
A szállodaigazgató - legalább már van hova beülni
A közelmúltban nyílt, a város legszínvonalasabb szálláshelyének, a Pelikán Park Hotelnek vendégei közé leginkább az üzletemberek tartoznak, de Birkás László igazgató bízik benne, hogy előbb-utóbb a turisták is megérkeznek. Ehhez viszont többet kellene kínálni azoknak, akik napokat akarnak itt tölteni. Az ő szemszögéből a nagyrendezvények tűnnek kívánatosnak, s igazán kár, hogy nem valósul meg a fürdő, amely vendégmarasztó létesítmény lenne. Ettől függetlenül úgy véli, az utóbbi időben javult a helyzet: amíg néhány éve este minden kihalt volt, ma már találhatók olyan pontok a városban (Uránia-udvar, Art Café), ahova el lehet irányítani az idelátogatót, ha a nap végén kimozdulna valahova.
Ez aprónak tűnő, de valójában fontos szempont. Birkás László azt mondja, hogy a szálloda nyitása után tiszteletét tette náluk a város idegenforgalmi bizottsága, de azóta gyakorlatilag semmilyen kapcsolatuk nincs a városházával. Pedig nagyon jó lenne, ha tudnának a város elképzeléseikről, amihez képest meg lehetne határozni az üzletpolitikát.
A leggyengébb láncszemek: a városházi politikusok illetékesek szavaiból az a kép alakul ki, hogy a legfontosabb kérdésekben mindenki egyetért. Elméletileg mindenki fontosnak találja az idegenforgalom fellendítését, hiszen Szombathely légköréhez, kulturális hagyományihoz jóval szervesebben illeszkedne egy ilyen profil, mint például egy ipari központé. Abban is egyetértenek, hogy jó lenne egy valamiféle "városi csúcsszerv", amely összefogná és irányt szabna a káosznak.
A leggyengébb láncszemnek ebben a történetben a városházi politikusok tűnnek, akik a szlogenek szintjén túl - politikai vagy egyéb okokból - nem hajlandók felvállalni az idegenforgalom ügyét. Ők tudják miért. Az azonban biztos, hogy egy fórum, amelyben minden érintett elmondhatná a magáét, akár megadhatná a kezdő lökést az ügynek. Segítsünk megszervezni?
