Csodára vár az szombathelyi arborétum

Szombathely tüdeje, a kámoni arborétum szép csendben küzd az életben maradásért. Együttérzésből bőven kijut, pénzből már alig.

A látogatók egyre gyakrabban panaszkodnak a gazra, a szemetes vízre, a lerobbant esőházakra és az ápolatlan ösvényekre. Pénz és munkaerő hiányában már csak egy dolog, a csoda segíthetne az állami tulajdonban lévő európai hírű botanikus kerten, amelynek fenyői és rododendronjai vonzzák a legtöbb látogatót - tudtuk meg Csuka István vezetőtől.

Kutatómunka kutató nélkül
Az Kámoni Arborétum elsődleges feladata a génmegőrzés, e szerepnek eleget téve gyűjtik itt a fenyőket és a rododendronokat. 1953-tól az erdeifenyő nemesítése, a megfigyelések után szelektált klónok gyűjtése, a magtermesztő ültetvények kiszolgálása és a származási kísérletek elvégzése is a kámoni park feladata lett.
A munka intenzitása azonban sokat csökkent az elmúlt évtizedben. A parknak már saját kutatója sincs, sárvári szakemberek végzik el hébe-hóba a legszükségesebb feladatokat.


Nem elég a dolgos kéz
A kutatók hiányát a hétköznapi szemlélő talán észre sem veszi, annál inkább feltűnő a fizikai dolgozók eltűnése. A kezelő Erdészeti Tudományos Intézet létszámleépítése óta a 27 hektáros kámoni parkban csupán egy arborétumvezető, egy vezető technikus, egy adminisztrátor-jegyszedő és egy fizikai alkalmazott dolgozik.
A vezető technikusnak féléveket a sárvári üvegházakban kell oltania, így az ő munkája sem teljes értékű. Négy polgári szolgálatos katonával és két közhasznú munkással próbálják helyreállítani az egyensúlyt, nem sok sikerrel. A kisegítők mellett mindig ott kell állni, hetekig tanítgatják őket ("azt húzd ki, ezt ne bántsd"), s mire érdemi munkát tudnának végezni, már jön is helyettük a váltás. A motorfűrészt, a gépeket nem adhatják bárkinek a kezébe, így is megesett már, hogy egy polgári szolgálatos manővere után a traktort a tó vizéből kellett kihorgászni. Ahhoz hogy a park ápolt és szemet gyönyörködtető legyen még legalább öt állandó fizikai munkás dolgos kezére lenne szükség.

Pénz nélkül nem megy
A másik probléma, hogy a létszámleépítések ellenére sem jut több pénz a park fenntartására. Sőt. A mindössze évi tízmillió forintból gazdálkodó arborétum, a költségvetésének felét pályázatok útján szerzi meg, s a végső összeg is csak arra elég, hogy lassítsák a park pusztulását. Az évi tízezer látogatóból (megjegyzem ez a Savaria Múzeum látogatószámához közelít) mindössze hatezer a fizető, a többiek kedvezményezett csoporttal érkeznek. A jegyekből befolyt összeg épp csak a pénztáros egyévi fizetését fedezi.

A tavakban szinte már csak iszap van
Ahhoz, hogy a növényanyag ne károsodjon és az arborétum a látogatók számára is látványos, kulturált legyen minimum 30-40 millió forint gyorssegélyre lenne szükség. Ezt az álompénzt az utak, a faépítmények és a táblák felújítására költenék. További húszmillió forintot emésztene fel az arborétum területén található tavak kikotrása, ami ma már igencsak időszerű lenne. Ideális esetben 10-15 évente kellene elvégezni ezt a munkát, Kámonban azonban közel 25 éve várnak a nagy alkalomra. A tavakban így jobb híján már csak iszap van. A pályázatunkat többször visszautasították, de jövőre újra próbálkozunk - mondta Csuka István, aki szerint a szükséges munkálatok elvégzése után is a költségvetés duplájára, vagyis évi húszmillió forintra lenne szükség az állagmegóváshoz.

A közös ló esete
A leginkább sajnálatraméltó, hogy a park nem csak az idő vasfogától szenved, hanem a látogatók keze nyomát is magát viseli. A tíz kilométeres kerítést hiába toldozgatják-foltozgatják, előbb-utóbb jön valaki és csípőfogóval csinos kiskaput vág rá sajátmaga és kutyája számára. A növényismertető és irányjelző táblák is a vandalizmus kedvelt áldozatai. A másfél éve kihelyezett kétszáz táblácskának két hónap alatt lába kélt, s amelyik mégis megúszta a patakba dobást, az légpuskásoknak szolgált célpontul.

 

Vigyünk el mindent, a maradékot meg verjük szét!
Tizenkét frissen felújított padról karácsony és szilveszter között vitték el a faanyagot, pótlásukat csak az önkormányzat gyorssegélye tette lehetővé. A szemetes utakra a jólneveltség hiánya mellett az összetört, felgyújtott hulladékgyűjtők is magyarázatot adnak. A tavak mellett felbukkanó horgászok számára az, hogy "természetvédelmi terület" mit sem mond, a kutyasétáltatók pedig személyes sértésnek veszik, ha az vezető udvariasan a figyelmükbe ajánlja a közeli kutyafuttatókat. A néha-néha felbukkanó parkőr kevés a rongálók visszariasztására.

Lehetőségek kertje
Az arborétum rengeteg lehetőséget rejt magában. A természet csodálóit így is lenyűgözi a virágok pompája és a zöld sokfélesége, de megfelelő finanszírozás mellett a város igazi büszkesége lehetne. A tehermentesítő út építése miatt a park területéből lecsípett 1200 négyzetméterért cserébe a város egy 1,5 hektáros területtel bővíti majd az arborétumot, s így lehetőség nyílna a bejárat áthelyezésére és egy megfelelő buszparkoló kiépítésére is. Csuka István szerint a kutatóbázis-funkció megtartása mellett arra kellene törekedni, hogy az idegenforgalom és a helyi látogatók számára is egyre vonzóbb legyen a park.

 

A Kámoni Arborétum
A Kámoni Arborétumot Szombathely központjától 4 km-re, északra találhatjátok meg, a Gyöngyös patak partján Területét 1642 óta a Saághy család birtokolta. Ma Magyarország egyik legnagyobb dendrológiai gyűjteménye.

Nem sok, inkább ritka fajták
Az első fákat Saághy Mihály telepítette az 1860-as években. A tulajdonképpeni Kámoni Arborétum telepítését dr. Saághy István kezdte meg az 1890-es évek elején az ún. régi tó és a Gyöngyös patak között elterülő 4 hektáron. Saághy elsősorban nem a nagy fajszámra törekedett, hanem arra, hogy a ritkán előforduló fafajokat szerezze meg. Érdekelték az egzotikus gyümölcsöket termő fák, a lomblevelű örökzöldek, pl.: a Rhododendronok, és említésre méltó Magnólia-gyűjteménye is. A második világháborúnak a növényanyag egyharmada eset áldozatul. A pusztulástól Bánó István, a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság akkori erdőmérnöke mentette meg a parkot. Az arborétum állami tulajdon lett, területe és növényállománya is többszörösére nőtt. A kert 1950-ben természetvédelmi terület, majd az Erdészeti Tudományos Intézet kutatóbázisa lett.

Minden hónapban van látnivaló
Az arborétumban január-februárban virágzik a farkasboroszlán, a tajvani ércfa, a tündérfa és a varázsmogyoró. Március-április a virágfa, a liliomfa, a lonc, a nárcisz, a korai rododendron és a sáfrány virágzásának hónapjai. A május a rododendronok nyílásáról nevezetes. Június-július az arália, a hárs, a nyári orgona, a szivarfa és a cserszömörce hónapja. Augusztus-szeptemberben borul virágba a rózsa, a trombitacserje és a végzetfa. Októberben a színes lombok gyönyörködtetik a látogatókat, november-decemberben pedig az örökzöldek érdemelnek kitüntetett figyelmet. A fenyőfélék közül kiemelkedik a földi növényvilág óriása, a kaliforniai mamutfenyő. A másik hasonlóan nemes fajta a libanoni cédrusfa, amely az eredeti élőhelyén már csaknem kipusztult.

Tavak és madarak
Jelenleg mintegy 2600 féle fásszárút tartalmaz a gyűjtemény. Az arborétum, mint a Saághy-kastély történeti kerttel rendelkező műemlék együttese, műemléki védelem alatt is áll. A Gyöngyös patak vízére építve az arborétum területén négy kisebb tó is található, köztük vizesárokrendszerrel.
Több madáretető és egy komoly fészekodútelep is található a kertben, melyet a Magyar Madártani Egyesület helyi aktivistái gondoznak.

 

 

Kámoni Arborétum
Cím: Szombathely, Szent Imre herceg útja 102.

Nyitva tartás:
április1.-október1.
hétfő-péntek 8.00-18.00 óra
szombat-vasárnap-ünnepnap 9.00-18.00 óra
Belépődíj:
Felnőtt: 200Ft
Diák, katona, nyugdíjas: 150Ft
Éves felnőtt bérlet: 1000Ft
Éves családi bérlet: 1500Ft

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Közélet