Szombathely árvízveszélyes terület?

Az utóbbi években megszaporodtak a természeti katasztrófák Magyarországon és Európában egyaránt. Szinte minden évben víz alá kerülnek a Tisza partján fekvő települések, idén pedig a Duna okozott katasztrófát. Mi itt Szombathelyen csak a tévéből követjük az eseményeket, de az idősebbeknek néha eszébe jut ilyenkor: Mi lesz, ha megismétlődik a ’65-ös árvíz?
Sokan még azt sem tudják, hogy Szombathelyt egyszer már elöntötte az áradat, pedig 1965-ben a Kőszeg és Szombathely közötti terület teljesen víz alá került, míg a megyeszékhely jelentős részét szintén elöntötte az árhullám. A legnagyobb károk a belvárosban keletkeztek, hiszen itt lépett ki a medréből a Gyöngyös, de Kámont, Herényt és a Vasútállomás környékét is szinte teljes egészében elöntötte a víz. Az árvíz miatt több száz ember vált hajléktalanná.

Semmi nem változott
Elég hihetetlennek tűnhet, de azóta szinte semmi nem változott a város árvízvédelmi helyzetében. Ha most heves esőzések kezdődnének Ausztriában, akkor városunkat simán elöntené az áradat. Most nem a Gyöngyös okozná a fő veszélyt, hanem a Perint, ami még a jelentős mederkorrekciós beavatkozások után sem tudna minden vizet elvezetni. Az egészen biztos, hogy a Haladás pálya környékét, Oladot és a Főiskola melletti területeket teljes egészében elöntené a víz, de a Derkovits lakótelepen sem lennének teljes biztonságban az emberek.

A város harmadik számú patakja az Aranypatak nagyon kicsi (van, amikor víz is alig van benn), de árvíz esetén veszélyesebb lehet bármelyik folyónál a környéken. Az Aranypatakon érkező árhullámot ugyanis csak három órával előtte lehet jelezni, tehát nagyon kevés ideje maradna a lakosságnak a menekülésre. A megyében a legveszélyeztetettebb terület a Szombathely és Kőszeg közötti szakasz, ami jelenleg feleannyi vizet képes elvezetni, mint amennyi a 65-ös árvíz idején végigvonult a területen.

Segíthetne a víztározó
A vízügyi szakemberek szerint az árvizet el lehetne kerülni, ha egy mesterséges tavat építenének Szombathely közelébe. A lukácsházi víztározó ötlete már évtizedekkel ezelőtt megszületett, de mostanáig nem történt egyetlen kapavágás sem az érintett területen. Az építkezés elmaradása természetesen pénzügyi okokra vezethető vissza, eddig ugyanis erre a több milliárdos beruházásra sem a megyének, sem az államnak nem volt pénze.

A legnépszerűbb terv egyébként egy óriási tó kialakítása lett volna Lukácsháza és Kőszeg között, amit akár idegenforgalmi célokra is használhattak volna. Az ötlet valószínűleg ott bukott meg, hogy a telkek felvásárlása hatalmas összeget emésztett volna fel, ezért egy olcsóbb megoldást kerestek.
Úgy tűnik a végleges terv egy üres "gödör" lesz, Lukácsházánál, amit egy árhullám esetén azonnal elárasztanának vízzel, így az ár nem érné el Szombathelyt, hanem elterülne az üres tóban. Ez a megoldás lényegesen olcsóbb, mint az eddigi tervek, de a szükséges pénzt így is csak pályázat útján tudják majd előteremteni.

Mi lesz, ha jön az ár?
Szombathely természetesen rendelkezik védelmi tervvel egy esetleges természeti katasztrófa esetére. A polgári védelem a legapróbb részletekig kiszámította, hogy hol és mennyire fog kilépni a mederből a víz, mely lakosok számíthatnak kitelepítésre, és hogyan hajtsák ezt végre. A terv a legrosszabb esetre készült fel, vagyis a lehető legnagyobb számú kitelepítéssel számolt.
Ha egy óriási árhullám érné el a várost, akkor 1701 embert kéne elszállásolni cirka három órán belül. Amikor a polgármester elrendelné a kitelepítést, akkor a rendőrség hangosbeszélővel szólítaná fel a lakosokat a távozásra, a polgári védelem emberei pedig segítenének a rögtönzött költözésben és a mentésben. A lakosokat sportcsarnokokba és tornatermekbe szállítaná a húsz - erre a célra - készenlétbe helyezett autóbusz, és amíg a visszaköltözésre nem kapnak engedélyt, az lenne az otthonuk.

A polgári védelem munkatársai a legfontosabbnak azt tartják, hogy a lakosok mindenben segítsék a mentést végzők munkáját, az együttműködés ugyanis életeket, értékeket menthet