Jó tett helyébe jót ne várj?

Csonka Ernő festőművész rémálmaiban sem hitte volna, hogy ilyen köszönetben lesz majd része, amikor odaajándékozta a 15 olajgrafikából álló stációját az oladi templomnak. A tavasszal még félkész alkotások tetszettek dr. Konkoly István megyés püspöknek. A nyolcvanas éveiben járó művész akkor még úgy gondolta, megkéri a képek árát. Csak az alapanyag díjával kalkulált, a 230 ezer helyett 50 ezer forint (plusz áfa) darabárban egyezett meg szóban a megyés főpásztorral. Ellenvetés nem volt.

Amint Csonka Ernő befejezte a munkát, Molnár János oladi plébánoshoz vitte alkotásait. A pap hallgatott, amikor a képek véleményezését kérte tőle a festő, s a vételár kapcsán sem volt beszédesebb. A jóhiszemű művész úgy gondolta, a plébánost az építkezés miatt súlyos anyagi gondok nyomasztják, ezért megállapodott vele: a stációt ingyen átadja a plébániának. Röviddel ezután megköttetett az ajándékozási szerződés.

Aztán jött a váratlan fordulat.
A művész reggelente kíváncsian böngészte a postaláda tartalmát, de csak nem érkezett a meghívó a templomszentelésre. Ez sértette emberi és művészi mivoltát. Büszkesége bántottságával együtt nőtt, de fejébe vette: emelt fővel viseli, hogy önzetlenségéért ezúttal nem jár köszönet. Talán kevesen tudják, hogy a pannon táj elismert festőművésze a jeruzsálemi lovagrend tagja, több jeles egyházi és világi intézményben láthatók szakrális képei, sőt, stációt is készített már két templomnak.

Neje - látva férje nagy bánatát - úgy döntött, nem vár tovább a köszönő szavakra, személyesen tisztázza a helyzetet. Mielőtt a tettek mezejére lépett volna, összefutott egy ismerősével. Az ismerős nagy szabadkozva mesélte Irénkének: csoportos látogatást tettek a minap az oladi templomban. Amikor melléjük lépett a plébános, megkérdezték tőle, hogy ki a festmények alkotója? - Egy öregember. Legszívesebben kidobnám őket, annyira nem tetszenek! - hangzott a válasz.

Na, a máskülönben halk szavú asszonyka erre igencsak bedühödött, tüstént indult Molnár Jánoshoz. Felpaprikázva álldogált a templom bejáratánál, amikor az adományozók táblájára esett a pillantása. Csonka Ernő nem szerepel rajta. A plébánosnak ezt is szóvá tette, mire az így érvelt: előzetes megállapodás szerint csak azoknak a nevét vésették a táblába, akik két millió forint feletti pénzadományt ajánlottak a templom javára.
A történet röviden ennyi.

Megkerestük Molnár János plébánost, aki érdeklődésünk okát hallván teljes hírzárlatot rendelt el. Közölte: amennyiben írás jelenik meg róla, személyesen vesz elégtételt. Ennek részleteit sajnos nem fejtette ki. Viszont akadt néhány elejtett mondata: "Csonka Ernő és felesége kötözködni akar. Az adományozók tábláját levesszük. A templom nem a viszálykodásért épült. Szubjektív dolog, hogy kinek tetszenek a festmények, kinek nem."

Plébános úr fenyegetését szem előtt tartva fohászkodom, hogy a bűneim az égben feloldozást nyerjenek.

Vonatkozó cikkünk:
Templomszentelés Szombathelyen
Tavaszra tető alá kerülhet az új templom