Komoly változások mentek végbe az utóbbi hónapokban a Berzsenyi Dániel Főiskolán, ezek talán legfontosabbika a karosodás. Mit jelent ez?
2001 karácsonya után jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely kihirdette, hogy a Berzsenyi Dániel Főiskola karosodott főiskola lett. Ettől kezdve 2002 január 1-i hatállyal három főiskolai kar jött létre: a Bölcsészettudományi, a Természettudományi, valamint a Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar.
Hogyan sikerült mindezt elérni?
Kemény hat hónapos lobbi zajlott le az Oktatási Minisztériumban a főiskoláért. A szombathelyi származású Réthy József, a minisztérium akkori főosztályvezetőjeként lázasan dolgozott a főiskola magasabb rangra történő emelésében. Többek között ennek is volt köszönhető, hogy karácsony előtt a magyar kormány rábólintott a kérelemre, és ezért kaphattuk meg végül a karosodási engedélyt.
A karosodás puszta formalitásként értékelhető, vagy tartalmi átalakulásról is beszélhetünk?
Tartalmi változást is jelent természetesen. Amiért igazán lényeges a főiskola számára, az az, hogy ezzel elismerték az intézményt olyan szinten, hogy itt nem csak pedagógiai tanárképzés folyik, hanem tudományos munka is. A főiskolai kari struktúra egyébként egyedülálló a magyar felsőoktatásban, a szombathelyin kívül mindössze egyetlen olyan főiskola van az országban, ami karosodott. Az ilyen főiskola élén a rektor áll, az egyes karokat pedig a kari főigazgatók irányítják. Ez kicsit gondot okoz ugyan az idegen nyelvre fordításban, mert a kari főigazgatót nehezebb lefordítani, mint a latin eredetű dékán szót, amely viszont minden nyelvben azonos.
A dékán és a kari főigazgató tehát voltaképpen ugyanaz.
Így van. Pozíciójuk és feladatuk egy és ugyanaz, csak a felsőoktatási törvény előírja, hogy főiskolai szinten a karok élén nem dékán, hanem kari főigazgató áll.
Mit jelent a karosodás a hallgatóság szempontjából?
Az egyes tudományterületeket besorolták, így valamennyi szakterület meg tudja határozni saját helyét a kari felépítésben, ezáltal pedig erősebb kötődést, identitást alakít ki a hallgatókban. A karosodással egyúttal óriási lépést tettünk az egyetemmé válás felé is, legalábbis a struktúrában. A Bölcsészettudományi Főiskolai Karon például három egyetemi szak is működik már - uralisztika, alkalmazott nyelvészet, Európa-tanulmányok -, és ezen az úton már el lehet indulni a következő nagy lépcsőfok felé.
Szerinted hány éven belül következhet be az egyetemmé válás?
Egyszerű hallgatóként nagyon nehét erről nyilatkoznom, annyit azonban biztosan mondhatok, hogy a vezetők keményen dolgoznak ezen. A mindenkori kormány koncepciójától is függ ennek beteljesedése, konkrét időbeli becslésbe bocsátkoznom azonban elég merész dolog lenne.
A főiskola egyetemes érdekeit és a karok szuverén céljait hogyan lehet egy nevezőre hozni? Hiszen a karosodás utat nyithat egyfajta individualizálódási folyamatnak is.
Az egyes karok igyekeznek meghatározni és körvonalazni saját maguk identitását. Ez megnyilvánul abban is, hogy mindegyik kar be tudja magát sorolni valamelyik tudományterülethez, így valamiféle rivalizálás biztosan elkezdődik az egyes karok között. Valószínűleg megpróbálnak profitálni is a saját tudományterületükből, ezáltal pedig a kar számára plussz bevételre szert tenni. Ugyanakkor a vezetőségnek az az egyértelmű koncepciója, hogy ne három kiskirályság jöjjön létre, maradjon egységes a főiskola. Ezt jelzi az is, hogy a készülő gazdálkodási szabályzat alapján nem lehet külön kari költségvetés, hanem az összfőiskolai költségvetésből kapnak a karok keretösszeget, amivel gazdálkodhatnak.
Ugyancsak komoly fordulatot jelent a főiskola életében a kredit bevezetése. Ha én most végzős gimnazistaként felvételt nyerek a BDF-re, de fogalmam sincs a kredit működési elveiről, hogyan tudnád nekem összefoglalni a fontosabb tudnivalókat?
A kredit elsőre talán bonyolultnak tűnhet, valójában azonban egészen praktikus. Úgy néz ki a dolog, hogy legalább elégséges minősítéssel zárt kurzus esetén a hallgató kreditpontokat kap. Minden szaknak meg van határozva a képesítési követelménye, amelyben pontosan rögzítik, hogy milyen kurzusokat kell teljesíteni ahhoz, hogy diplomát kaphasson. Tehát ha valakinek mondjuk két főiskolai tanár szakja van, mindenképpen meg kell szereznie összesen 240 pontot. Ez úgy áll össze, hogy szakonként 95-95 pontot kell begyűjteni, majd 10 kredit jár az általános értelmiségképző tárgyak modulja után, 40 kreditpont pedig a pszichológia és a pedagógia modulok kreditpontszáma.
Megkönnyíti-e az új szisztéma az elsősök dolgát, vagy csak még jobban elkeverednek a bürokrácia útvesztőiben?
Én Pécsen már tanultam kreditrendszerben, ott elég hamar el lehetett sajátítani. Szerintem a mostani elsősök is meg fogják érteni, és hamar átveszik a kredites szemléletet. A rendszer előnyére válik, hogy van egyfajta szabadon választhatóság, a hallgató maga döntheti el, milyen órákat vesz fel: ugyanakkor vigyáznia kell, hogy az egymásra épülő tanulmányi struktúrában nehogy valami kimaradjon a korábbi lépcsőből, mert akkor nem fog tudni továbbhaladni. Elégtelen minősítés esetén viszont nem kell fél évvel később visszajönnie a főiskolára, hanem kihagyás nélkül folytathatja tanulmányait, az adott kurzust pedig elvégezheti a következő szemeszterben. Sőt, amennyiben a Neptun, a kreditet támogató informatikai rendszer is működésbe lép, akkor a hallgató akár otthonról is összeállíthatja majd órarendjét, a központi órarend előtti tülekedés helyett.
Volt-e beleszólása a Hallgatói Önkormányzatnak a kredit bevezetésével kapcsolatos teendőkbe?
A rendszer bevezetésének van egy szakmai része, ami a képesítési követelményekhez kapcsolódik, ebbe nincs beleszólásunk. Amibe viszont volt, hogy megszülethetett egy új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, a vezetőség pedig eléggé partner volt abban, hogy a hallgatóság számára kedvező döntések szülessenek. Mi továbbra is azon munkálkodunk, hogy a hallgatói érdek ne sérüljön.
