A jobboldalnál volt az előny
A közgyűlés első felvonásában a frakciók jelölteket javasoltak a megyei közgyűlés elnöki posztjára. A Fidesz-MDF-MKDSZ az eddigi elnököt: Markó Pétert jelölte, míg a szocialisták Farkas Jánosra bízták volna a megye vezetését. Az október huszadikai választások után jobboldali fölény alakult ki, ezért Markó Péter esélyesebbnek tűnt. A Fidesz huszonegy mandátumot szerzett, az MSZP tizennégyet, a Vas megyei Önkormányzatokért Egyesület (VÖK) négyet, míg az SZDSZ egyet. Az várható volt, hogy az Önkormányzatokért Egyesület Farkas János mellett teszi le a voksát, de szocialista jelölt elnök csak abban az esetben lehetett volna, ha a jobboldalról is valaki átszavaz az MSZP jelöltjére.
MSZP szavazó a Fidesz padsorból
Az elnökválasztás titkos volt, ezért háromfős választási bizottságot állított fel a közgyűlés. A bizottság elnöke Nagy István (VÖK) lett, két további tagnak pedig Pajor Andrást (FIDESZ) és Bolfán Lászlót (MSZP) delegálták a pártok.
A szavazás után megtörtént az, amiről suttogtak a közgyűlés előtt is, de csak nagyon kevesen vették komolyan. Egy Fideszes képviselő Farkas Jánosra szavazott, így húsz-húsz szavazattal döntetlen lett az állás. A törvény értelmében így meg kellett ismételni a voksolást. Ha az új forduló is döntetlen lett volna, abban az esetben két hét múlva újra össze kellett volna hívni a közgyűlést, és új elnökválasztást kellett volna tartani.
A szavazás után, a szünetben korbácsolódtak fel az indulatok. A képviselők és a vendégek tippversenyen próbálták eltalálni ki lehetett az a Fideszes, aki a pártfegyelmet felrúgva, úgy döntött, hogy nem bízik Markó Péterben.
Horthy-rendszer vagy szavazatmegvétel?
A szünet után Nagy István, a szavazatszámlálók elnöke ismertette a végeredményt. Pontosabban először kifejtette a véleményét, ami nagy felzúdulást váltott ki a közgyűlés tagjaiból. Nagy István kijelentette, amit a Fidesz művelt a második szavazás alkalmával, az a Horthy-rendszert idézte. Véleménye szerint Pajor András jobboldali választási delegált figyelte saját pártjának voksolóit, ezáltal az átszavazó nem mert újra az MSZP-s jelöltre szavazni. A bizottság elnöke szabálytalannak és etikátlannak minősítette azokat a Fidesz szavazókat, akik nem a függöny mögött szavaztak, hanem a választási bizottság előtt. Ezzel valósággal megfélemlítették a párttársaikat, akik így nem mertek átszavazni az MSZP-re.
Nagy István a következőkkel zárta a mondandóját: "Azok pedig, akik a szavazás alatt lekommunistáztak és sértegettek, legyenek szívesek kérjenek bocsánatot2
A választási bizottság elnöke - miután többször megvonták tőle a szót - azért a végeredményt is ismertette: huszonegy-tizenkilenc arányban Markó Péter győzött Farkas János előtt.
Mi történt a szünetben?
Ami a két szavazás között történt, még biztos sokáig vita lesz a két táboron belül, hiszen két nagyon szokatlan dolog is történt. Az egyik, hogy egy Fideszes képviselő a szocialistákra szavazott. A jobboldal álláspontja az volt, hogy párttársukat erre a megoldásra az MSZP zsarolása kényszerítette. Fideszes képviselők szerint a szocialisták többször is azt sugallták, hogy a kormányzat nem lenne hálátlan, ha valaki az ő jelöltjükre szavazna. A konzervatív politikusok azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy pozíciót, sőt pénzt ígért az MSZP a szavazatért cserébe. A baloldaliak ezt a felvetést nevetségesnek tartották, szerintük volt egy olyan fideszes, aki lelkiismeretesen szavazott, nem pedig pártállás szerint.
A másik furcsaság, hogy az átszavazó röpke fél óra alatt megváltoztatta a véleményét, és másodszorra már Markó Péterre szavazott. A szocialisták szerint itt volt megfélemlítés, mert a szavazók nem tarthatták titokban a voksukat. Volt, aki azt állította, hogy Pajor András még a függöny mögé is követte a párttársait, hogy "segítsen" szavazni.
Nagy István a választási bizottság elnöke elmondta, hogy Markó Péter a szavazás alatt többször is felhangon a mocskosság szót emlegette, több Fideszes képviselő pedig a "komcsik megvették a szavazást" szófordulatot hangoztatta.
Együttműködés kell a város és a megye között
Az elnökválasztás után a régi-új elnök Markó Péter Beleznai Lászlót javasolta az alelnöki tisztég betöltésére. Az újabb szavazás után - amin a közgyűlés elfogadta az alelnököt - Dr. Ipkovich György Szombathely polgármestere kért szót. A beszéde előtt azonban Nagy István ismét felszólította közgyűlés tagjait, hogy akik megsértették még mindig bocsánatot kérhetnek tőle.
A megyeszékhely újdonsült vezetője elmondta, hogy a megyétől szoros együttműködést vár a következő négy évben, hiszen rengeteg közös problémájuk van, amit csak szorosan együttműködve tudnak majd megoldani. A polgármester arra kérte a megyei közgyűlés tagjait, hogy pártatlanul próbáljanak dolgozni, mert se Szombathely, se Vas megye nem engedheti meg magának, hogy a megoldások keresése helyett a szembenállásra koncentráljanak a képviselők.
Markó Péter elmondta, hogy Ipkovich Györggyel dolgozott már együtt, és szívesen együttműködik majd az új városvezetéssel is, hiszen a megye és a város szorosan összetartozik.
Ne zsaroljon, inkább igyunk egy pezsgőt
A közgyűlés végén Farkas János vesztes elnökjelölt kért szót, aki gratulált Markó Péternek, majd a megye érdekében felajánlotta a szocialista frakció együttműködését. A képviselő elmondta, hogy ma lezárult a kampány, ami alatt nagyon sok emberrel találkozott, és nagyon sok problémát hallott. Ezeket nem felejtette el, és attól, hogy nem került jobb pozícióba, a következő négy évben még ugyanúgy ezeknek a gondoknak a megoldásán fog dolgozni. A közgyűlésről szólva elmondta, hogy nagyon törékeny a 21-19 arány, ezért csak úgy lehet majd jól dolgozni, ha együttműködnek a szembenálló felek.
Markó Péter két dolgot is kifogásolt Farkas János mondanivalójában. Az elnök szerint nem ma, hanem október tizennyolcadikán zárult le a kampány, ezért nem érti, hogy az elmúlt napokban a szocialisták kinek kampányoltak. Továbbá megkérte Farkas Jánost, hogy ne zsarolja őt a törékeny felállással, hanem inkább igyanak meg az állófogadáson egy pezsgőt, és beszélgessenek.
Markó Péter a megyei közgyűlés újraválasztott elnöke a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a titkos szavazással a választó akarat érvényesült. Az október huszadikai voksoláson ugyanis a megye lakosai egyértelművé tették, hogy Fidesz többségű közgyűlést képzelnek el.
