Osztrák töktermelő Vasban
Lang Hermannról és fiáról, Josefról, akik a tulajdonosa a Vas megyei Nardán bejegyzett Lang Bt-nek, már többet sikerült megtudni. Ők már régen megtelepedtek a kis határszéli faluban. Még 1994 előtt - amikor a törvény még megengedte - vásároltak maguknak 120 hektárnyi földet, ehhez bérelnek is egy keveset, s tököt termelnek rajta. Ugyanúgy dolgoznak, mint a környékbeliek, igaz, a gépparkjuk jobb, és jobban karbantartott, mint a magyar gazdák többségéé.
Mint Halász Imre elmondta - aki nardai lévén intézi a bt. papírügyeinek egy részét -, Langék csak "másodállásban" gazdálkodnak Magyarországon. Ausztriában, a Nardától úgy 50 kilométerre található Steiermarkban laknak. Itt szintén van a magyarnál kicsit nagyobb gazdaságuk, amelyben a tök mellett gabonaféléket is termelnek.
A nardaiknak nincs gondjuk az osztrák gazdával
A Nardát és még 4 községet felölelő szövetkezet ugyanis 1992-ben két részre szakadt. Az egyik rész most van éppen szanálás alatt, a másik rész még küzd az életben maradásért. Az egykori szövetkezeti telephelyen most egy vállalkozó pulykafarmja, egy kisebb istálló és Langék telephelye működik mindössze. Mint Horváth Imre elmondta, a környékbelieknek semmi gondja nincs Langékkal, örülnek, hogy valaki megműveli az egyébként parlagon maradó területeket. A környék dimbes-dombos, agyagos földjét egyébként sem könnyű megművelni, a kukoricán kívül nem nagyon lehet mást benne gazdaságosan termelni.
Bár a rendszerváltás óta többen is megpróbálkoztak a gazdálkodással, a többségük mára feladta. Inkább kimennek Ausztriába dolgozni, a földjüket pedig bérbe adnák - 6 és 9 ezer forint között van egy hektár díja egy évre - de sokan még ingyen is odaadnák művelni, csak hogy ne maradjon parlagon. Szóval Nardán sokan örülnének annak, hogyha terjeszkednének Langék, ők azonban egyelőre kivárnak. Legalábbis az Uniós csatlakozásig.
Bíró József, a Vas megyei Gazdakörök elnöke már sokkal indulatosabb, mint a nardaiak. Mint mondja, a Vas megyei földek nagyobb része a külföldieké, s ez az arány egyre nő. Legnagyobb terjeszkedő most a környéken egy Csepregen bejegyzett Kft, akinek már 7000 hektárja van. Hivatalosan bérlik a földeket, de hogy ott van-e mögötte a zsebszerződés, ki tudja? - mondja. Más megyékben sem látja jobbnak a helyzetet. Győr-Moson-Sopronban, Sümeg környékén és Zalában is sok a külföldi - osztrák, német, holland - gazda.
Azt azonban ő is elismeri, hogy az átlag embert nem nagyon foglalkoztatja a külföldiek terjeszkedése. Ezt mutatja, hogy a gazdakörök nyári demonstrációján is kevesen vettek részt. Egy faluban jó, ha öt család gazdálkodik, s vannak olyan helyek is, ha nem jönne a külföldi, a földek kétharmada parlagon állna. Bíró József a legnagyobb bajnak azt tartja, hogy a magyar gazdák eleve hátrányban vannak, nem kapják meg ugyanazokat a támogatásokat, mint a külföldiek. Mint mondta, hiába tudna a magyar gazdálkodó megfelelő tőkével sokkal jobbat produkálni, mint az osztrák, neki még az is megéri, ha veszteséget termel. Úgy látja, hogy a helyzeten már az uniós csatlakozás, és az ezzel együtt a magyar gazdáknak járó támogatás sem segít, mert arra a külföldiek akkora előnyre tesznek szert, amit nem lehet behozni őket.
Hobbi gazdálkodók és erdőművelők
Bánó András Kőszeg-hegyalja környékének falugazdásza. Mint mondja, az osztrák gazdák határmenti ténykedése kényes téma, már csak azért is, mert senki sem tud pontos adatokat róluk, de nagyon sok vegyes tulajdonú kft. van a környéken. Ő úgy 20 százalékra becsüli a külföldi kézben lévő földek nagyságát. 4-5 éve még jártak át osztrák gazdák naponta is dolgozni hozzánk, de amikor egy rendelet nyomán komoly nagyságú letéti díjat kellett lerakni a határon az áthozott munkagépekért, ez megszűnt. Többnyire hobbi szinten gazdálkodó osztrákok maradtak, meg akik minimális munkával erdőket, vadászterületeket tartanak fenn. Külföldieket vadásztatni jó üzlet a határ mentén.
Ami a zsebszerződéseket, illeti, szerinte itt ez nem oly nagy probléma. Földvásárló strómanok a hírek szerint még másfél éve valóban járták a környéket, de mára már leálltak. Amióta elérhető közelségben van az uniós csatlakozás, egyébként sem nagyon adják el a földeket a magyarok - kivéve a nagyon öregeket, akik már a gyomtalanítást sem tudják elvégezni -, inkább kivárnak, és bérbe adnak. Sokan pedig kijárnak dolgozni, és kicsit irigykednek, hogy odakinn mennyire szervezettebb a munka. A gazda tudja, mit kell termelnie, és mennyiért fogja eladni. Így aztán tud fejleszteni is. Nálunk meg, ha nem tudja eladni a termést, következő évben már nem tud a megfelelő színvonalon termelni, mert nem lesz pénze semmire.
Mindenki beszél, de senki sem tud konkrétat a zsebszerződésekről
Bözsönyi András, a Vas megyei Agrárkamara titkára is egyetért azzal, hogy a magyarok ma már inkább megtartják a földjüket. Egyébként pedig úgy látja, a témában mindkét oldalon sok a fenntartás. Magyar részről sok a pletyka arról, kik, hol mennyiért vásárolnak fel földeket, de konkrét eseteket senki sem tud. (Bözsönyi úr úgy tudja, hogy ilyen földszerző csoportok most is járják a megyét.) Az osztrákokban meg megvan a félelem amiatt, hogy sokszor folyik hangulatkeltés ellenünk. Főleg, amióta Orbán Viktor megtette elhíresült kijelentést az osztrák vircsaftról. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy vannak visszaélések, ügyeskedések a földszerzében, de ezt nehéz bizonyítani. ő a környéken mindössze egyetlen olyan ügyről tud, ami bíróság elé került.
Bözsönyi úr szerint az osztrák gazdálkodók közül kevés olyan van, aki át is költözött volna Magyarországra. Olyanból már több, aki közvetlenül a határmentén gazdálkodik. A korábbi osztrák jogszabályok ugyanis megengedték, hogy a határsávtól 15 kilométeren belül termelt árut vámmentesen bevihessék Ausztriába, mintha csak ott termelték volna.
Külön csoportot képeznek az egykori főúri családok örökösei, akiknek sokszor a határon is átnyúltak a birtokaik. ők kettős állampolgárnak számítanak, tehát hazánkban vásárolhatnak földeket különösebb gond nélkül. Szerinte az osztrákok a hazánkban való gazdálkodást inkább hosszú távú befektetésnek tekintik. Amióta csatlakoztak az Unióhoz, a mezőgazdasági termékeket egyre olcsóbban tudják eladni. Igaz, hogy kapnak támogatást, mégis szorítva vannak arra, hogy másként gazdálkodjanak. Például termeljenek bioárukat, vagy másféle lehetőségek után nézzenek. Magyarország ilyen szempontból jó lehetőség nekik.
