Napjaink családi házas övezeteinek vizsgálatát Szombathelyen a Nárai út végi új lakóteleppel kezdtük. A külvárosi zöldben mostanság létrejött lakónegyed remek mintának bizonyult, a geometrikus utcácskák szépen iperednek, a földből gombamód bújnak elő az újabb és újabb házak. A zsebkendőnyi telkeken kialakított villák, paloták és romantikus kastélyok persze olyanok-amilyenek, belőlük általánosítani nem lenne helyes, ám tanulságokkal szolgálnak...
Az én házam, az én váram...
Milyen a jó családi ház? - faggattuk az építészt, akivel a sziklakertek és tuják árnyékában, a télben jött tavaszban sétálgattunk, trendek után kutatva. Az építész, vallotta be, általában csak kiszolgál, minden esetben a megbízó dönt, aki a pénzéért elképzelései megvalósulását szeretné látni. A megrendelők többsége hazai és külföldi lapokból állítja össze a maga álom-házát. Az építész jobb esetben is csak annyit tehet, hogy finoman racionalizál.
Sokan a ház tervezésénél próbálnak leginkább spórolni, ami a végeredményen gyakorta meg is látszik. Pedig a tervezés díja az építkezés teljes költségének csak egy százaléka. Az építészek java nem dolgozik fiókból előhúzott sorozattervekkel, hanem próbál a vevő igényei szerint, egyedit tervezi.
A jó ház persze az, ami otthonos. Ahhoz viszont, hogy otthonosat építessen valaki, meg kell ismernie saját magát, családját és szokásait, tisztában kell lennie életformájával, mire van igazán szüksége.
A városokban egyre kisebb a tér...
A frissen lebetonozott, geometrikus utcácskákat járva hamar láthatóvá vált a trendmagazinok és a prospektusok hatása, valamint a sorozatokban testet öltött romantika. Az utcaképről jobb nem beszélni, eklektikus. Ahány ház, annyi stílus, senki sincs semmire tekintettel, idomulás helyett elkülönülés van.
Az összképet csupán a belvárosban nézik, tudtuk meg az építésztől, itt, a kötelező szabályok mellett szabad a vásár, mindenki olyan stílus-bravúrt hajt végre, amire pénze van. Ad-hoc módon épülnek be foghíjak, és alakulnak át városrészek, hosszú távon semmilyen közösségi érdek nem érvényesül, az építési kultúra színvonala pedig nagyon alacsony. A városokban egyre kisebb a tér, a házak pedig feleslegesen nagyok.
Az építész elsőként a mediterrán stílus egy-egy példányára hívta fel a figyelmet. Fő jellemzője a földszintes tömeg. Az emeletes ráépítés már csak szükségmegoldás, kikopott a divatból. Tehát széltében terjeszkedünk. A mediterrán ház másik fő jellemzője a nagy terasz. A mi lakótelepünk pompás teraszairól azonban a ligetes-fás toscanai birtok helyett többnyire csak az utcafront, rosszabb esetben a szomszéd tűzfala szemlélhető. Szükségmegoldásként a tengerparti hangulatot ormótlan kőkerítéssel bástyázzák körbe, amelyre kicsinyke ablakokat vájnak, ahová még befér az antikolt műanyagba ágyazott katalógus-muskátli.
A hangulat természetesen ezernyi változatban létezik, ami valódi márvánnyal, nyers kövekkel és kertben feledett, égetett mázatlan vázákkal is megbolondítható.
A második stílus, amit az építész felfedezett, az amerikai. Legfőbb jellemzője a faburkolat és az alacsony hajlásszögű tetőszerkezet. Ez, magyarázta az építész, a magyar gyakorlattól életidegen. A mi éghajlati viszonyaink között, ahol viszonylag sok a csapadék, nem véletlenül lett akkora a hajlásszög, amekkora. Amerikában persze mások a csapadék-viszonyok, így más tetőszerkezet alakulhatott ki. Ez a megoldás nálunk még szokatlan, ettől sokaknak igen tetszetős. Főként, amióta már nálunk is kapható a beázás-mentes papírvékony bitumenzsindely. Építészünk azonban továbbra is cserép-párti, a bitumenzsindelyes megoldást igénytelennek tartja, nemcsak azért mert nincs súlya és nem túl esztétikus, hanem mert általa más a ház levegőzése is.
A romantikus vegyes az igazán kedvelt trend, ide minden tornyocskákkal, gipsz-rátétekkel, oszlopokkal tarkított épület beskatulyázható. Az építész szereti ezeket a látványelemekkel megbolondított megoldásokat. Mivel az oromzat megtervezése a legnehezebb, néha kifejezetten helye van egy-egy ilyen romantikus elemnek, hiszen remek hangsúlyt adhat az épületnek. Sokszor azonban inkább parasztvakítás céljából, mintsem funkcionális okokból születnek. Az én házam az én váram... ez duplán igaz ezekre az erődszerű, falakkal körbebástyázott, tavacskákkal, sziklakertekkel kicsinosított várkastély-utánzatokra.
Téglából vagy lapokból építkezzünk?
A tégla helyett egyre többen könnyűszerkezetes (lego-) házakat építenek. Ez a találmány is a tengerentúlról származik, Észak-Amerikából, ahol a gyakori földmozgások miatt csupán ilyen szerkezetű házakat érdemes felhúzni.
A lego-ház számos hasznos erénnyel bír, olcsóbb, mint a tégla, belőle szinte pillanatok alatt felépíthető egy ház, könnyen szétszedhető, és máshol újra felhúzható. Könnyen leválasztható egy-egy szobarész, és a közfal is bármikor elmozdítható. Építészünk szerint az igényesebb építő mégis a téglát választja. A könnyűszerkezetes házakban ugyanis kisebb a komfortérzet, kong a fal, nem lehet csak úgy beverni egy szöget, nyáron katlan, télen pedig dunszt. Nagyobb a karbantartási igénye, jobban támadja rovar és gomba, ezért 2-3-évente az egészet újra kell kezelni. E mellett tűzveszélyesebb is.
A lakásbelsőkről általában
Az új, modernebb formavilágot, napjaink építészetének nívósabb trendjeit csak kevesen merik követni. Itt Szombathelyen csupán egy-két merészebb, kísérletezőbb, szögletes formákkal operáló ház épül. Inkább a nívósabb negyedekben, főként Oladon láthatunk erre szép példákat. Általános tendencia, hogy viszonylag nagy belső tereket, és nagy légterű házakat terveztetünk. Az elrendezés is nagyon hasonló, a központi elem az amerikai konyha, az étkezővel, konyhával egybekötött nappali. Mellé még minimum három hálószobát, két illemhelyet és fürdőszobát terveztetünk. A dolgozószoba ritka, a fitness-terem, a szauna, a jacuzzi és a télikert már annál gyakoribb.
Tizenötmillióért fürdőszobát és tízmillióért medencét...
Családi házak kivitelezését egyébként ma már többnyire építkezési vállalkozókra bízzák, ritka a saját kezű, családi vállalkozásban felhúzott ház. Egy építkezési vállalkozó bevallása szerint átlagos áron, ha nem túl igényes a megrendelő, egy 400-500 négyzetméteres ház 30-40 millióból jön ki. Persze, tette hozzá, építettek már Szombathelyen tizenötmillióért fürdőszobát, és tízmillióért medencét is, és láttak már itt háromszázmilliót érő házat is.
Az édenkert íze
A igényesebbek külön kertépítészre bízzák a háztáji "paradicsom" megtervezését, a kevésbé módosabbak maguk próbálkoznak. A hagyományos kerti növények eltűntek, a díszcserjék, köztük a tuja, és a rózsák viszik a prímet. Gyümölcsfák, bazsarózsák és tulipánok helyett sziklakertek, szupermarketes hintaágyak, és műanyag vagy fából ácsolt játszóterek díszítik az udvart. A zsebkendőnyi városi telkeken persze ember legyen a talpán, aki a kerti-grill mellé beékelt miniatűr úszómedencés kalandvárosban, ahova mindenki belát, kellemesen tudja eltölteni szabadidejét... Egyen-pázsiton egyen-cserjék, ám a betonnal leöntött udvar sem ritka, amelyet aztán konténeres dísznövényekkel díszítenek. (Így a takarítási gondok és a fűnyírás megoldott.)
Hol és mennyiből, ha Szombathelyen?
Faggattuk aztán az ingatlanügynök, egyben építkezési vállalkozó ismerősünket: Szombathelyen viszonylag kevés az építési telek, ezért is nagyon magasak az árak. Amióta 2001-ben született egy olyan törvény, miszerint egy telekre több házat is lehet építeni, némiképp javult a helyzet. A kedvezményes lakáshitelek bevezetése óta Szombathelyen is megmozdult a piac, az árak azonban, mivel növekedett a kereslet, irreálisan magasan maradtak. A közműves telek átlagos ára Szombathelyen most tízezer forint per négyzetméter, A Külső-Nárai úton és Oladon egy-egy telket (700-900 négyzetméter) átlagban tízmillió forintért vesztegetnek.
Az Oladi-Plató a város Rózsadombja lesz
A legértékesebb telkeket a Csónakázó tó környékén és a Kárpáti Kelemen utcában találni. Az egyelőre közművesítés előtt álló Oladi-Plató pedig várhatóan a város legfrekventáltabb helye, Rózsadombja lesz.
Az árakról: az Árkádia üzletközpont környékén 730 négyzetméter közművesített telek közel nyolcmillióért, ugyanekkora a Kárpáti Kelemen utcában tizenkétmillióért, az Oladi platón (közművesítés előtt) két és félmillióért vásárolható meg. A város délnyugati része sem olcsóbb, itt például egy 2200 négyzetméteres, össz-közműves telek húszmilliót ér. A környező településeken az építési telek már jóval olcsóbbak. Jákon például, az újtelepen, már lehet két, két és félmillióért viszonylag nagyobb területet is vásárolni. Sé, Torony és Gyöngyöshermán drágább. Ják az ingatlanügynök szerint azért olcsóbb, mert nincs frekventált helyen, rosszabb a közlekedés, és a lakótelepre az igénytelenebb, szegényebb rétegek költöztek ki.
Pár szó a Minerva lakóparkról
Szombathelynek egyelőre nincs lakóparkja, azaz külvilágtól elzárt elit-lakónegyede. A Metro mögött épülő Minerva-lakópark lesz az első. A görög istenekről elnevezett zsákutcákban az össz-közműves, teljes infrastruktúrával kiépített építési telkeket (1000 négyzetméter alatt) tízezer forint per négyzetméterért árulják. Ingatlanügynökünk szerint a lakópark adottságai, bár zöldövezetben lesz, mégsem túl kedvezőek: közel a laktanya, a benzinkút és a Metro, és ha lesz repterünk, az is arrafelé lesz. A helyek, állítólag, harminc százalékban már így is elkelt.
Szombathelyi ingatlanforgalmazók:
http://www.hazinform.hu/
http://www.tiborcz.com/ a Minerva-lakópark forgalmazója
http://www.kvadrat.ini.hu/
http://www.westinkoz.hu/
http://www.alpok-holding.hu/
