Megállj a káoszos, giccses építkezésnek?

Túlméretezett bevásárlóközpontok, tornyocskákkal megtűzdelt benzinkutak, ízléstelen beépítések és homlokzatok. Hamarosan Szombathelyen is feláll egy Tervtanács, amely eme gócpontok kigyomlálására kíván szakosodni...

Az épített környezetünk állapota csak részben múlik a mindenkori önkormányzaton. Szombathelyen, mint mindenütt, a beruházások többsége magánépítkezés, ahol az egyedüli kontrollt a hatóság testesíti meg, ez pedig többnyire pusztán papír-ügyi vizsgálódást jelent. Nincs olyan testület, amely esztétikai és szakmai mércével mérne, amely az ízléstelenségnek, a kaotikus viszonyoknak határt szabhatna. Persze bürokratikus intézményrendszerünket különböző szakhatóságokkal és törvényekkel eddig is remekül körbebástyáztuk, csupán a lényeg, a minőség és az összkép hiányzik. Hol maradtak az emberi tényezők? Hol szempont például, hogy lakható és élhető környezetet teremtsünk magunk köré?

A tanács nem mondhat majd nemet
A főépítészi tervtanács sem lesz minőség-védelmi hatóság, csupán bizonyos épület-méret után egy kikerülhetetlen fórum. A szakemberek tanácsa nem mondhat majd nemet, csupán véleményezhet, befolyásolhat, irányt szabhat, értékrendet képviselhet. Létesítésének ötlete egyébként nem újkeletű, és nem is helyi specialitás. Az elmúlt években hasonló testületek már az ország számos nagyvárosában alakultak (például Pécsen, Budapesten és egy hónapja Győrben is). Létrehozásáról az 1997 évi építési törvény ír, amely semmilyen kötelezettséget, csupán egy ajánlást tartalmaz: létrehozható.

Tervtanács és várospolitika
A tervtanács létrehozását Szombathely város főépítésze, Kutnyánszky László már 2001-ben kezdeményezte, azonban elmondása szerint az akkori városvezetés ezt nem támogatta. Részben anyagi okokra hivatkoztak, másrészt hatásosságát kérdőjelezték meg. Aztán az előző ciklus végén (idén szeptemberben) a közgyűlés arról határozott, hogy a főépítészi iroda munkájának további fejlesztése érdekében újra meg kell vizsgálni a kérdést, és legkésőbb november végig dönteni kell. Végül november 28-án, már az új közgyűlés - 6 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett - elhatározta, hogy egy év próbaidővel megalakulhat a Főépítészi Tervtanács. A testület, ha a közgyűlés is rábólint, legkorábban nyáron kezdené meg működését.

De mi is ez a tervtanács?
A tervtanács - tudtuk meg a főépítésztől - az engedélyeztetés előtt, még az építési tervek előkészítésének időszakában kapcsolódna be a munkába. Legfontosabb célja az építési tervek színvonalának növelése és a tervezés folyamatának segítése. A testület elnöke maga a főépítész lesz, mellette hat, főként a megyéből meghívott szakember (épület- és településmérnök, kamarai delegált és tervező) fog dolgozni. Hatáskörük a város közigazgatási területére terjed majd ki. Feladatuk lesz többek között az önkormányzat területfejlesztési koncepciójának, rendezési, beépítési- teveinek, valamint a helyi védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos munkálatok véleményezése. Emellett a testület minden olyan épületet (magánberuházást is) véleményezni fog, amely az 500 négyzetmétert meghaladja. Így - véli főépítész - talán még idejében megállítható lesz, hogy Szombathelyen olyan vitatható épületek létesüljenek, mint a Levéltár tömbje, vagy például a kevesebbet hangoztatott Kilátó utcai (Fortuna) étterem. Egyelőre kéthetenkénti ülésezést terveznek, bár a munka nagyságát statisztikai adatok híján nem tudják még felmérni.

További szakmai érvek
Régebben, - meséli a főépítész - a tervezők többnyire kidolgozott rendszerben, irodákban dolgoztak, ahol a belső és külső tervtanácsok egyfajta szakmai fórumot és kontrollt jelenthettek, ez mára teljesen megszűnt. A tervező-irodák helyett egy-két fős építész-vállalkozások dolgoznak. Semmilyen mankó és kontroll nincs, a tervezők a beruházókkal szemben egymagukban állnak. Ráadásul bevett gyakorlat, hogy bár szigorúan elő van írva, milyen tervezési jogosultság mellett, ki mit tervezhet: gyakorta az alacsonyabb fokozatú tervezők munkáit, mindenfajta szakmai kontroll nélkül a magasabb képesítéssel rendelkezők szignálják. A főépítész szerint, talán, ha a tervtanács elé kerülnek a munkák, a szakma előtt vállalni kell a felelőséget, ez a probléma is részben kiküszöbölhető lesz.

A közgyűlés ellenzéki soraiból a tervtanács működtetése ellen számos ellenérv is elhangzott. A főépítész szerint ezen félelmek többsége nem volt megalapozott. A testület nem fogja keresztezni sem a szakhatóság, sem a városfejlesztési bizottság munkáját. Hiszen a hatóság engedélyezési eljárása teljesen más, a képviselőkből álló bizottság pedig nem szakmai és esztétikai szempontok, hanem elsősorban gazdasági és várospolitikai érdekek alapján foglalkoznak egy-egy kérdéssel. Az anyagi vonzatokról szólva a főépítész elmondta: a testület működését, éves szinten négy-ötmillió forintra becsülik, ami nem egy nehezen kigazdálkodható tétel.

Működhetett volna már régebben is...
A Heckenast János, az építési kamara elnöke (aki mellesleg pont az egyik kritizált épület, a szombathelyi levéltár tervezője) szerint is szükség van a tervtanácsra: működhetett volna már régebben is... - közli. Azonban a tanács jelenléte - véli - önmagában még semmilyen problémát sem fog megoldani, semmire sem lesz garancia, csupán arra, hogy a nagy bukfencek megakadályozhatók lesznek. Ahhoz, hogy jól működjön, az kell, hogy a tanács kellő időben, kellő informáltság birtokában tudjon dolgozni, hogy a rendszer ne csak egy újabb bürokratikus lépcsővel gazdagodjon, hanem valóban szakmai fórummá váljon.

Úgy tapasztalja az építészek közül (bár a tervtanács véleményezése ingyenes lesz) többen félnek attól, hogy a tervtanács beiktatásával az engedélyeztetési procedúra ideje még tovább nő. Hiszen - teszi hozzá - ez az eljárás már így is egy gátfutásra hasonlít, sok hatósági bukatóval és papírmunkával. Az építészek körében ráadásul különösen rossz a vélemény a szombathelyi hatóságról - közli -, sokszor hosszú hónapokig, egy évig is várni kell egy-egy engedélyre. Mint elmondta, a közeli Burgenlandban sokkal életszerűbben működik a rendszer, a hivatalokban gyakorlott tervezők dolgoznak, akik sokkal többször vizsgálódnak a helyszínen. A városok arculatát érintő nagyobb tervek pedig általában több szakértő irányításával készülnek, és a magán-beruházásokat is rendszeresen megpályázatják. Ettől azonban még igen messze vagyunk.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Közélet