Az épített környezetünk állapota csak részben múlik a mindenkori önkormányzaton. Szombathelyen, mint mindenütt, a beruházások többsége magánépítkezés, ahol az egyedüli kontrollt a hatóság testesíti meg, ez pedig többnyire pusztán papír-ügyi vizsgálódást jelent. Nincs olyan testület, amely esztétikai és szakmai mércével mérne, amely az ízléstelenségnek, a kaotikus viszonyoknak határt szabhatna. Persze bürokratikus intézményrendszerünket különböző szakhatóságokkal és törvényekkel eddig is remekül körbebástyáztuk, csupán a lényeg, a minőség és az összkép hiányzik. Hol maradtak az emberi tényezők? Hol szempont például, hogy lakható és élhető környezetet teremtsünk magunk köré?
Tervtanács és várospolitika
A tervtanács létrehozását Szombathely város főépítésze, Kutnyánszky László már 2001-ben kezdeményezte, azonban elmondása szerint az akkori városvezetés ezt nem támogatta. Részben anyagi okokra hivatkoztak, másrészt hatásosságát kérdőjelezték meg. Aztán az előző ciklus végén (idén szeptemberben) a közgyűlés arról határozott, hogy a főépítészi iroda munkájának további fejlesztése érdekében újra meg kell vizsgálni a kérdést, és legkésőbb november végig dönteni kell. Végül november 28-án, már az új közgyűlés - 6 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett - elhatározta, hogy egy év próbaidővel megalakulhat a Főépítészi Tervtanács. A testület, ha a közgyűlés is rábólint, legkorábban nyáron kezdené meg működését.
További szakmai érvek
Régebben, - meséli a főépítész - a tervezők többnyire kidolgozott rendszerben, irodákban dolgoztak, ahol a belső és külső tervtanácsok egyfajta szakmai fórumot és kontrollt jelenthettek, ez mára teljesen megszűnt. A tervező-irodák helyett egy-két fős építész-vállalkozások dolgoznak. Semmilyen mankó és kontroll nincs, a tervezők a beruházókkal szemben egymagukban állnak. Ráadásul bevett gyakorlat, hogy bár szigorúan elő van írva, milyen tervezési jogosultság mellett, ki mit tervezhet: gyakorta az alacsonyabb fokozatú tervezők munkáit, mindenfajta szakmai kontroll nélkül a magasabb képesítéssel rendelkezők szignálják. A főépítész szerint, talán, ha a tervtanács elé kerülnek a munkák, a szakma előtt vállalni kell a felelőséget, ez a probléma is részben kiküszöbölhető lesz.
Működhetett volna már régebben is...
A Heckenast János, az építési kamara elnöke (aki mellesleg pont az egyik kritizált épület, a szombathelyi levéltár tervezője) szerint is szükség van a tervtanácsra: működhetett volna már régebben is... - közli. Azonban a tanács jelenléte - véli - önmagában még semmilyen problémát sem fog megoldani, semmire sem lesz garancia, csupán arra, hogy a nagy bukfencek megakadályozhatók lesznek. Ahhoz, hogy jól működjön, az kell, hogy a tanács kellő időben, kellő informáltság birtokában tudjon dolgozni, hogy a rendszer ne csak egy újabb bürokratikus lépcsővel gazdagodjon, hanem valóban szakmai fórummá váljon.
Úgy tapasztalja az építészek közül (bár a tervtanács véleményezése ingyenes lesz) többen félnek attól, hogy a tervtanács beiktatásával az engedélyeztetési procedúra ideje még tovább nő. Hiszen - teszi hozzá - ez az eljárás már így is egy gátfutásra hasonlít, sok hatósági bukatóval és papírmunkával. Az építészek körében ráadásul különösen rossz a vélemény a szombathelyi hatóságról - közli -, sokszor hosszú hónapokig, egy évig is várni kell egy-egy engedélyre. Mint elmondta, a közeli Burgenlandban sokkal életszerűbben működik a rendszer, a hivatalokban gyakorlott tervezők dolgoznak, akik sokkal többször vizsgálódnak a helyszínen. A városok arculatát érintő nagyobb tervek pedig általában több szakértő irányításával készülnek, és a magán-beruházásokat is rendszeresen megpályázatják. Ettől azonban még igen messze vagyunk.