Veszélyben a Duna! – A WWF Magyarország felhívása

Az EU dunai nemzetközi vízi út fejlesztési elképzelései drasztikus beavatkozásokat irányoznak elő a folyón, amely számos értékes élőhelyet veszélyeztet, ráadásul társadalmi vonatkozásai is vannak – állítja a WWF Magyarország. Az alábbiakban a WWF közleményét olvashatják.

Második alkalommal emlékezik meg ma Európa a Dunáról a Nemzetközi Duna Nap keretében. A jeles nap célja, hogy ráébressze az embereket a folyót kizsákmányoló emberi tevékenységek káros következményeire, védelmének fontosságára. A folyóval kapcsolatban újabb aggodalomra okot adó tervek láttak napvilágot az elmúlt időszakban:

A Transz-Európai Közlekedési Hálózatok (Trans-European Networks for Transport, TENs-T) fejlesztése keretén belül az Európai Bizottság a Duna nemzetközi vízi út fejlesztését tervezi, amely a mélymerülésű hajók közlekedését kívánja biztosítani. A fejlesztés olyan folyószabályozási munkálatokat vonna maga után, amelyek visszafordíthatatlanul károsítanák a Duna megmaradt természeti értékeit. A drasztikus kotrás és a folyószabályozási műtárgyak nem csak a teljes magyarországi szakaszt érintik, hanem az egész térség vízháztartását és a mellékág rendszereket is. A Duna Vízgyűjtő Felmérés 2004 című, az ICPDR (International Convention for the Protection of the Danube River) által készített tanulmány figyelmeztet, hogy a Duna 78 %-án már tapasztalhatóak az emberi tevékenységek, pl. a hajózás által okozott káros hatások.

– Hogyan fordulhat az elő, hogy annak ellenére, hogy tudjuk és látjuk milyen komoly károkat okoztak eddig is a hajózás érdekében végzett beavatkozások, most mégis közpénzekből tervezik a folyó rombolását egy átgondolatlan hajózásfejlesztés érdekében? – tette fel a kérdést Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
– A WWF a tíz Duna menti országban azért dolgozik, hogy ne a folyót alakítsák a hajók méretéhez, hanem fordítva, a hajókat a folyó adottságaihoz.

A Duna Nap-i adományokkal bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy ne következzen be a Duna hajózócsatornává silányítása és élővilágának tönkretétele. A támogatásokból a WWF szakmai partnereivel alternatívákat dolgoz ki a Duna adottságainak megfelelő hajózóútvonal fejlesztésre. Kérik a döntéshozókat, hogy ne engedjék meg, hogy tönkretegyék a számos növény- és állatfajnak otthont adó folyót. Ennek érdekében a WWF Magyarország hozzájárul a hazai kiemelt szakaszok – Szigetköz, Gemenc, Béda-Karapancsa – térségében a tönkretett területek helyreállításához, a halbölcsőkként is működő mellékágak újjáélesztéséhez.

Néhány érdekes adat a Dunáról:
A Duna több mint 2800 km-es hosszával Európa második leghosszabb folyója, vízgyűjtő területe meghaladja a 800.000 km2-t. Forrásvidékétől, a Fekete Erdőtől a torkolatig, a Fekete tengerig, 678 m-es szintkülönbséget küzd le, miközben változatos tájakon és számos éghajlati zónán (atlanti, szub-mediterrán, kontinentális) halad keresztül, összekötve tíz folyó menti országot.

A Duna vízgyűjtőjén értékes élőhelyek, társulások találhatóak, például a felső és középső Duna szakaszon nagyobb tavak, vizes élőhelyek és ártéri erdők, karsztos területek a mellékfolyók környezetében, és a végtelenül gazdag Duna-delta a folyó és a Fekete tenger találkozásánál. A legértékesebb és egyben fajokban leggazdagabb területek azok, ahol a folyó még képes áradásaival éltetni, dinamikájával, hordalék szállító és lerakó képességével változatos felszíneket, élőhelyeket kialakítani. A folyó és a hozzátartozó élőhelyek, szigetek, zátonyok, mellékágak, nedves rétek, mocsarak gazdag élővilágnak adnak otthont. Néhány faj csak itt fordul elő vagy jelentős nagyságú populációja található itt meg. Például a Föld rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus) állományának a 70%-a a Duna deltában él. A ritka borzas gödénynek (Pelecanus crispus) és a réti sasnak (Haliaeetus albicilla) fontos élőhelye a Duna és a folyó menti területek. Csak a Kárpát-medencében fordul elő védett endemikus (bennszülött) halfajunk, a dunai ingola (Eudontomyzon mariae).

A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TENs-T, Trans-European Networks of Transport) az Európai Unió programja, melynek célja az Unión belüli piac fellendítése, a „régi” (nyugati) és az „új” (Közép- és Kelet-Európai) tagállamok piacának összekapcsolása. A TEN-T bővítésének egyik kiemelkedő projektje a Duna nemzetközi vízi út fejlesztése.

A mederben történő kotrások miatti medermélyülés a folyó vízszintjének csökkenését vonja maga után, amely a környező területek szárazosodását idézi elő (csökken a talajvízszint). A folyó menti élőhelyek (ívó- és szaporodóhelyek) megsemmisülnek vagy időszakosan vízutánpótlás nélkül maradnak. Ez a halászatra is károsan hat. Ezen kívül a lakossági ivóvíz bázisok is veszélybe kerülhetnek. A folyómeder egy részének stabilizálása, vagy homogén csatornává alakítása, egyes szakaszokon a folyó duzzasztása nem csak a biológiai sokféleséget csökkenti, hanem a környező területeken való gazdálkodást is negatívan befolyásolja. A hajók okozta természetellenes hullámzás, örvénylés, a kibocsátott vegyi anyagok, stb. további veszélyforrást jelentenek. A tervezett beavatkozások egyes helyeken akár növelhetik az árvízveszélyt is.

Fotók: WWF
Tánczos Mihály