Érvmérkőzés kormányfő módra — Gyurcsány-Orbán párbajszám

„Amikor számpárbajra hívtam önt, nem a párbajon volt a hangsúly, hanem a számokon” — indított a kormányfő pénteken délután, miután mindenféle körülményeskedés nélkül, mappáikat asztalra helyezvén, a kötelező kézfogás kíséretében Orbán Viktorral egyetemben helyet foglalt a Parlament Munkácsy-termében. Tudvalevő, hogy Magyarország miniszterelnöke a nyári ülésszak utolsó előtti napján hívta vitára az ellenzék fejét, és bár már az időpontban is nehézkesen egyeztek meg, végül sikerült megállapodniuk az öt órában, és hogy közvetítő nélkül cserélnek eszmét (illetve azt talán mégsem, legfeljebb gondolatokat).

Gyurcsány a vitát felvezető kvázi-moderátori szerepből — egy erőviszony-rendezőnek tűnni akaró, sanda mosollyal kezdvén, amire rögtön megérkezett a „lassan a testtel, mert még ki talállak röhögni” típusú szemöldökemelés — alig egy perc alatt erős startot vett: „számok helyett dakota közmondások, székely viccek, anekdoták uralják a magyar politikát”, ehelyett inkább merjünk pontosak lenni, mert „a számoknak nincsen pártállása”. Azonkívül helytelenítette a Fidesz-pártelnök beszédeiben az utóbbi hónapokban megjelenő jelzőket, melyek leértékelődőnek, szorongónak, gyászosnak, töpörödőnek ábrázolták Magyarországot, és azt a törekvést, amellyel a jobboldal rossz közhangulatot igyekszik teremteni.

Orbán: elő a sárga csekkel, fizetési szelvénnyel
„Köszönöm a kitüntetett figyelmet, amellyel miniszterelnök úr a beszédeimet követi — sajnálom, hogy nem mindig fog a tolla” — imígyen a büntetés odaátról. Orbán szerint „a magyarok nemhogy nem alábbvalóbbak, de tőlünk félnek”, és kéréssel fordul vitapartneréhez, hogy ugyanmár szíveskedjék az ország helyzetét rózsásabban látni, mint ahogyan az abból a néhány, szelektíve kigyűjtött jelzőből átjött. A Nemzeti Konzultációs Tanácsot példaként felhozva azonban felhívja a figyelmet arra, hogy „az emberek kívül érzik magukat az ellenzék és a kormánypártok vitáin” — mert míg a kormány, illetve az ellenség igazsága mögött számok, az emberek igazsága mögött a valóságos élet áll.

Ekképpen intéződik a tévénézők felé az ex-kormányfő javaslata: „ha van módjuk, vegyék elő a 2002-es év kormányváltás előtti utolsó sárga csekkjét”, majd tegyék meg ugyanezt most. Merthogy ebből majd kirajzolódik a kép. Úgy véli, akármennyi hirdetést adhat fel a kormány a lendületben levésről, „a gazdaság kizárólag akkor megy jól, ha az embereknek is jól megy.”

Gyurcsány: többet ér a kormányzati tett, mint az ellenzéki megmondás
Tíz perc telt el, idő van, lépni kell: Orbán a megegyezés reményében előhozakodik három javaslatával. Az első szerint áfacsökkentés helyett — az ebből származó előnyöket ugyanis nem fogjuk érezni, azok „aligha fognak megjelenni az emberek életében” — a 18%-os alsó személyi jövedelemadó kulcsot volna jó 13-ra leszállítani a kiskeresetű bérből és fizetésből élők érdekében. Második javaslata, hogy az augusztus elsején elhatározott, állampolgárokat ugyan nem érintő gázáremelésből legalább a kórházakat, rendelőintézeteket és iskolákat vonják ki, máskülönben színvonalesés vagy elbocsátások következhetnek be. Harmadrészt a reptér, mint „arany tojást tojó tyúk” állami tulajdonban megőrzését kérte a kormányfőtől.

Gyurcsány szerint a pártelnök zavarba hozta, pártelnök szerint az nem baj. A zavar oka a miniszterelnök szerint az, hogy Orbán magát hazudtolja meg a számoktól való látszólagos elhatárolódásával, hiszen az elmúlt hetekben-hónapokban fideszes pártrendezvényein mást sem tett, mint GDP-ről és jövedelemadóról beszélt; amikor pedig kormányon volt és 2000-ben adóreformot ígért, végül nem tette meg, ellenben jól megmagyarázta, hogy miért nem. Ellenben adómentessé tehettélk volna a minimálbért, akár. „A politikus igazi teljesítménye nem az, hogy mit mond ellenzékben, hanem hogy mit tesz, amikor kormányon van” – zárja rövidre a sort Gyurcsány.

Orbán: korrekt vitára érdemes javaslatokat dobtak vissza
Orbán saját bevallása szerint igyekszik nem olyan szavakat adni vitapartnere szájába, amiket az nem mondott, és egyúttal felkéri, hogy ő se tegye ezt — ő maga ugyanis sehol nem mondta azt, hogy az egykulcsos adó híve. „Hogy a minimálbér ügyében fejmosást kaptam öntől, nem esik igazán jól” — mondja fanyar humorral, hiszen éppen annak 18500 forintról 50000-re való emelését kritikával illetni cseppet meglepő. Azt pedig, hogy újabb adócsomagot nyújtott be a Fidesz, talán nem a párt rovására kéne írni, hanem erénynek tekinteni magát a próbálkozást — ők folyamatosan korrekt javaslatokkal állnak elő, de eddig még egy sem került befogadásra.

Gyurcsány: az adórendszer nem olyan, amely bírja a politikai ötletelést
A fiataldemokrata pártvezér szerint továbbá az adórendszer jelenlegi formája bünteti a családokat: „csak azt veszi figyelembe, hogy valaki mennyit keres, és érzéketlen arra, hogy hány embert tart el belőle.” A Fidesz lépéseket is tett az ügy érdekében azzal, hogy bevezette a gyermekek után járó adókedvezményt. „Amire ön oly büszke — a családtámogatási rendszerre —, az az ön kormányának legigazságtalanabb öröksége” — kontrázik erre Gyurcsány, hiszen szerinte az attól függően támogatja a gyermeket, hogy mennyit keresnek a szülők, másrészt a munkával szemben is visszatartó erővel bírt. Úgy véli, az adórendszernek és a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítő intézkedéseknek kéz a kézben, egymást támogatva kell járniuk, „de nem átvállalva egymás feladatait.”

Gyurcsány egyéb iránt úgy tartja, nem az a jó, ha az ő távollétében vitatkozik az ellenzéki vezér a meghozott intézkedésekkel, vitatkozzanak inkább most, amikor szemtől-szemben ülnek. A pártelnök továbbra is a háborús metaforával él, miszerint ő ennek nem híve, épp ellenkezőleg, épphogy inkább akkor kellene együttműködni, amikor végre találkozik a két fél. Bevallása szerint nem szívesen dícsérgeti saját lovát, azaz a maga mögött hagyott négy évet, de olyan dolgokat cselekedtek meg, amelyek addig nem voltak: diákhitel, Széchenyi-terv, nemzeti földalap, Gazdasági Minisztérium létrehozása — több ilyen új kaput kéne nyitni a jövőre.

Orbán: Medgyessy jónak tartotta az otthonteremtési programot
„Mi sem állna távolabb tőlem minthogy azt vitassam, hogy annak az időszaknak voltak érdemi előnyei és eredményei” - reagál Gyurcsány, ám igényelné ellenfelének saját egykori kormányával szembeni méltányosságát „először az országgal szemben, jelzők nélkül, másodsorban a kormánnyal szemben.” Orbáni részről némi akadás következik be a rendszerben arra a felvetésre, hogy „ugyanonnan jöttünk” („Bocsánat, milyen helyről jöttünk mi?”), de aztán átevickélnek az otthonteremtés témakörére.

A kormányfő szerint a Fidesz ideje alatt mindig az elithez tartozók tudtak profitálni legjobban a társadalompolitikai változtatásokból, és ez a lakástámogatást tekintve sem volt másként. Orbán nem tartja bölcs dolognak „azokat az embereket, akik otthonteremtési hitelt vettek fel, szupergazdagnak nevezni”, itt azonban Gyurcsány kéri őt, hogy ne ferdítse el szavait: „nem azt vitatom, hogy az otthonfejlesztés kiterjesztett rendszere oktalan volt, de le kellett volna zárni a folyamatot, mielőtt ingatlanbefektetések lettek volna belőle.” Eztán számok sorjáznak: az MSZP által kétszeresére emelt szocpol kedvezmény, a 14ezres lakbértámogatás, amire Orbán a statisztikailag halott nyúl esetével válaszol. Ismét a számoknál vagyunk.

Gyurcsány: nincsen ingyen ebéd, Orbán úr
És ha már számok, mint elefánt a porcelánboltba toppan be a napirendi pontok közé a régi mumus, amit gázáremelésnek hívnak. „Az a dolgunk, hogy megpróbáljuk lecsillapítani azokat a hatásokat, amik kívülről jönnek.” Úgy véli, roppant veszélyes az a politika, ami a világpiac árdiktálásaival szemben feltétel nélkül védi az emberek érdekeit — szerinte így könyvelhetett el százmilliárdos veszteséget az MDM —, mert ennél van egy nagyobb felelősség is: az, amit az országért kell viselni.

„De ahelyett, hogy megváltoztatná saját működését, ráterheli a polgárokra” — figyelmeztet Orbán, mire riválisa közli: „hozhatnánk olyan döntést, hogy ne fújjon a szél”, ám óriási károkat lehet okozni azzal, ha elhitetjük az emberekkel, hogy a piacot a kormány csinálja. Orbán szerint ez egy „tőről metszett liberális gondolkodás”, aminek viszont az a hátulütője, hogy ha a piacra bízzuk az árakat, akkor le kell mondania a kormányfőnek arról a jogáról, hogy a számára adott eszközökkel megvédje az embereket.

Orbán: a nyugdíjak reálértéke a Fidesz ideje alatt nőtt kiemelkedően
Sebbel-lobbal megtudjuk, hogy Gyurcsány kedvence a nyugdíjtéma. „Ön 1999-ben egy meglévő jogszabály megváltoztatásával sokakban sebet ejtett” — közli homlokráncoló ellenfelével, az MSZP-nek ugyanis 51 milliárdos hátralékot kellett később 19000 forintos összegekben kifizetnie a nyugdíjasoknak. „Egész kiugróan a nyugdíjak reálértéke a polgári kormány idején növekedett” — hivatkozik a Fidesz-elnök a Göncz kinga honlapján közzétett adatokra, derülten kérve a miniszterelnököt, hogy ne három évet hasonlítgasson egymáshoz, mert ők négy évig kormányoztak.

A disputa utolsó felvonásában filozófiai-eszmei viharoknak lehettünk tanúi: Orbán egy kolhozos-kommunizmusépítős anekdotával megspékelve nem szeretné lebeszélni Gyurcsányt arról a szokásáról, hogy úgy viselkedjen, mint a boxolók a ringben — akik magukat hirdetik győztesnek —, a miniszterelnök pedig továbbra is fenntartja elképzelését, hogy a parlament ugyan nem, de az ország csak ellenzék nélkül van meg az igazán, még egyszer s utoljára visszautasítva az országot lekicsinylő jelzőket.

„Azt szeretném kérni öntől, hogy propaganda helyett ezegyszer foglalkozzunk azzal, ami az emberek igazsága” — köszön el Orbán Viktor segítőkészségbe bújtatott kormánykritikájával. De hát ez már csak így van rendjén. A kampány mindenesetre, bármennyire is nem úgy akarta feltüntetni a két szembenálló fél — politológusok szerint is elkezdődött.