Finn tanácsok magyaroknak az Unióról

A szombathelyi Kalevala napon a finn nagykövet arról: miért lesz jó, avagy rossz nekünk az Unióban...

Február 26-án a Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztika tanszékének rendezésében Kalevala napot tartottak a Művészetek házában. A finnugor barátság jegyében immár 15 éve minden februárban megrendezett ünnepségre eljött Pekka Kujasalo finn nagykövet, aki előadást tartott a magyar és finn EU csatlakozásának hasonlóságairól, a közös problémákról és a Magyarország előtt álló lehetőségekről. Hát igen a finneknek bejött, az egykor "halszagúnak" nevezett rokonok az unió egyik legsikeresebb államává váltak.

Nincsenek klikkek az Unióban
Kujasalo kijelentette, az Európai Unió nem cél, hanem a nemzeti érdekek érvényesítésének eszköze. Éppen ezért Finnország pozitívan áll hozzá a bővítéshez és szorosabb kapcsolatokat szorgalmaz többek között Magyarországgal is. Az unión belül sosem alakulnak ki blokkok, az egyes országok közötti összefogások célja mindig a nemzeti érdekek hatékonyabb érvényesítése, ezért két kisebb és frissen felvett országként a hasonló sajátosságok és problémák miatt különösen kívánatos az országaink közötti együttműködés.

Az integráció megerősíti a nemzeti kultúrákat
Finnországban a csatlakozást megelőzően hasonló aggályok merültek fel, mint hazánkban, azonban ezek többsége nem bizonyult valósnak. Kujasalo szerint nem létezik európai, vagy globális kultúra, csak nemzeti kultúrák vannak, az integráció pedig nem hogy elfojtja, de megerősíti azokat. Különösen erős volt a félelem az amúgy is munkanélküliség sújtotta országban az európai munkaerő tömeges bevándorlásától, a termőföldek külföldi kézbe kerülésétől és a katolikus vallás túlzott térnyerésétől a hagyományos evangélikus vallás rovására, azonban az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján ezek is alaptalannak bizonyultak.

Vesztesek: gazdák, kisvállalkozók
Egyedül a gazdák és a kisvállalkozások helyzete változott negatívan az úniós csatlakozás hatására és szinte biztos, hogy Magyarországon is ők lesznek az integráció vesztesei. Finnországban a mezőgazdasági termelés bevételei 20 százalékkal csökkentek és a közös környezetpolitika és a bonyolult támogatási rendszer nagymértékben leszűkítették a mezőgazdaságból élők lehetőségeit. A kisvállalkozások is rendre alulmaradtak a felerősödött versenyben és többségük beolvadt a nagyobb vállalatokba, és a fennmaradás érdekében a nagyvállalatok egy része is fúzionálni kényszerült.

Nyertesek: jól képzett fiatalok, fogyasztók
A Európai Uniós tagság haszonélvezői a fogyasztók és a magasabb képzettségű fiatalok lettek. A csatalakozás után az élelmiszerárak átlagosan 20 százalékkal csökkentek és a kínálat rendkívüli mértékben kiszélesedett. A euróra való áttérés nagyobb gazdasági stabilitást eredményezett, a kétlépcsős államvizsgarendszer és az egész unióban elfogadott diploma pedig lehetőséget biztosít a fiatalok külföldi munkavállaláshoz, illetve továbbtanulásához.

Több pénzt az oktatásnak!
Kujasalo szerint Magyarországon többet kellene áldozni az oktatásra, hiszen Finnországban is ez segített kilábalni a kilencvenes évek elejének gazdasági válságából. Finnország most is az európai uniós átlag másfél kétszeresét, a GDP 3-4 százalékát költi kutatásra, fejlesztésre és a felsőoktatás támogatására. Ideje lenne nálunk is áttérni a kétlépcsős felsőoktatásra is, mert a magyar diploma néhány kivételtől eltekintve - jogi, orvosi, mérnöki, stb. - jelen körülmények között nem elfogadható az unió más tagállamaiban.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Közélet