- A Vighéket - akár csak egykori polgármesterünk, Wagner András családját - Szombathelyen mindenki ismeri. Az utóbbit ősi vendéglősként, a Vigheket pedig viszonylag új kereskedőként tartják számon. Ha jól tudjuk, a szüleit a rendszerváltás indította a szakma felé.
- Nyolcvanöt tájékán kezdtek kereskedéssel foglalkozni, előtte mindketten állami cégeknél dolgoztak. Szerencséjük volt, épp jókor, jó időben fogtak bele.
- Eleve eldöntött tény volt, hogy Ön is vállalkozó lesz?
- Én labdarúgónak készültem, az volt az életem: nyolc éves koromtól heti öt edzés a Haladásban...
- Meddig jutott?
- A junior csapatig. Huszonéves koromban hagytam abba és lettem egyéni vállalkozó. Az ország egyik legfiatalabb kereskedőjeként kezdtem. 1986-87 táján, a Derkovits bevásárlóközpontban egy bérelt üzlethelyiségben férfi divatáruval próbálkoztam.
- Miért hagyta el a focit?
- Nem voltam olyan tehetséges, hogy stabilan elsőosztályú játékos legyek, s ezt időben felismertem. Azóta sem értek semmilyen más sporthoz, nem tudok még síelni se.
- Emiatt aztán a tanulás is háttérbe szorult?
- Először szakmunkásképzőbe jártam, az eredeti szakmám nyomdász, utána leérettségiztem. Jelenleg az Oxford B. University-n tanulok. Azonban akadt egy kis a gond, az idei évtől ugyanis már csak angol nyelven lehet folytatni. Úgyhogy most az angol nyelvtanuláson van a sor.
- Már a rendszerváltás előtt is voltak a családnak saját üzletei?
- Nem, az önkormányzattól béreltük őket. A privatizáció során, versenytárgyalás útján jutottunk hozzájuk.
- Ha nem üzleti titok, most hány van belőlük a Fő téren?
- Nem titok, három.
- Ez a választásokkor kiderülhetett, bár nem számoltam, de feltételeztem, amelyik üzlet ajtajában ott volt Szabó Gábor választási plakátja, az biztosan az Önöké...
- Azért annyi üzletünk nincs, mint ahány helyre kikerült a plakát...
Az ingatlanfejlesztés és a minimálbér
- Mikor váltott át a kereskedésből ingatlanba?
- Boltban már régóta nem kereskedem. Gazdasági társaság fő tulajdonosa vagyok, és ügyvezetőként dolgozom.
- Mivel is foglakozik a Vigh Invest Kft?
- Ingatlan fejlesztésekkel.
- Képviselői vagyonnyilatkozatából a jövedelmét is ismerjük, ami pont a minimálbér.
- Ez azért nem igazságos, mert a társaságban nem csak bér alapján, hanem osztalék-ágon is fizetnek.
- Ezt nem kell bevallani?
- Nem. Az osztalékág mindig a társaság nyereségétől függ. A taggyűlés dönt, hogy hány forintot kíván osztalékként szétosztani.
- Van olyan vállalkozása, amelyre különösen büszke?
- Részt vettem most Oladban egy 14 lakásos lakópark építésében, ez volt a legutóbbi munkám, illetve a Vadász Étterem és Hotel.
- Sikeres üzletember, ha összeállítanánk a szombathelyi gazdagok listáját, valószínűleg az első ötvenben benne lenne...
- Nem hiszem. Csupán arról van szó, hogy a kereskedők és a vendéglátósok jobban szem előtt vannak. Léteznek Szombathelyen például olyan vállalkozók, akiknek az Ipari Parkban vannak üzemeik. Sokszorosan jövedelmezőbbek, mint a miénk, mégis alig hallani róluk.
Ki és miért döntött a politikai pálya mellett?
- Családi döntés, vagy saját elhatározás volt, hogy vállalkozóból politikus legyen? Információink szerint ezt édesapja szerette volna...
- Saját magam határoztam így, lokálpatriótaként szerettem volna tenni valamit a városért. Ez egy szakma, ami érdekelt, és kértek is rá.
- Miért éppen jobboldali lett?
- Ez különösen azért lehet kérdés, mert 90-ben még az SZDSZ-t támogattam. Az SZDSZ tűnt a legradikálisabb rendszerváltó pártnak.
- Miért pártolt a Fideszhez?
- Szerintem annak idején az SZDSZ választóitól nem kapott felhatalmazást arra, hogy az MSZP-vel koalícióra lépjen. Azok közé tartoztam, akik emiatt fordultak el a szabaddemokratáktól. Idővel persze magam is, értékrendem is jócskán változott, és a jobbközépben találtam meg a helyem. A diktatúra, pártállam mindenféle utódpártjának nem kívánok szövetségese lenni.
- Akkor menjünk az Unióba?
- Ez nem is lehet kérdés, persze. Csak ne azok diktálják a tempót, akik a KGST-ét éltették.
- Sokan megelégednek azzal, hogy részt vesznek a választási kampányban, pénzzel támogatnak valakit, aztán a háttérből próbálják befolyásolni a város ügyeit. Ön nem ezt az utat választotta...
- Tényleg vannak, akik név nélkül támogatnak egy pártot, ám nem jellemző, hogy a kampány után benyújtják a számlát. A kontrollok megfelelően működnek. Előnyökhöz nem lehet csak úgy hozzájutni, minden rendeletileg leszabályozott, ami jogszabályilag megengedett, az meg úgy is mehet.
- Ne mondja azt, hogy az előző ciklusban a gazdasági bizottsági elnökként esetleg bement a műszaki osztályra és azt mondta: Fiúk, ez az ügy már hónapok óta húzódik, tenni kéne valamit! - az ügyintéző meg elutasította...
- Erre minden képviselőnek lehetősége van. Utána tud menni ügyeknek, ami a feladata is, ha egy városlakó kéri a segítségét.
- Ha egy vállalkozó kerül a közgyűlésbe, pláne, ha ingatlannal foglalkozik, óhatatlanul felmerül a gyanú: összeférhetetlenségre, korrupcióra gondolhatunk. Mi erről a véleménye?
-Az önkormányzati törvény pontosan behatárolja, mit tehetünk és mit nem. A döntéseket bizottságok hozzák. Ez a munka vállalkozóként is behatárol, a cégeim az önkormányzattól egyetlen megrendelést nem kaphatnak.
- Mi a véleménye a hivatal működéséről? Itt is lehetett hallani korrupciós-ügyekről...
- Én semmi ilyet nem tapasztaltam. A városházi munkával, a bürokráciával, mint általában minden vállalkozónak nekem is nagyon sok problémám van. A vállalkozói szemlélet és a hivatalokban uralkodó bürokrácia között óriási ellentét van.
- Gazdasági bizottsági elnökként nem csak Önnek volt gondja a hivatallal, hanem a hivatalnak is Önnel. Tán úgy gondolták, át akar nyúlni a fejük felett, ki akarja őket hagyni bizonyos folyamatokból...
- Lehet, bár nem hiszem. Most is azt állítom, a hivatalokban szemléletváltozásra, lépésváltásra lenne szükség.
Lett volna rá öt éve, hogy változtasson...
- Én mindvégig erre törekedtem.
-Tart még a "jó" viszonya Kaczmarski János jegyzővel?
- Hát igen. Ez nem személyi kérdés, a jegyző urat egy jó humorú, intelligens, embernek tartom. A hivatal megreformálásához azonban egy új erőre lenne szükség, nem 1980-at írunk.
- Sokak szerint becsületesebb lett volna elküldeni, mint folyton támadni.
- Ez a véleményem, elképzelhető, hogy a polgári koalíció egészen mást gondol. De hallottam már: lehet, hogy igazam volt, nem kellett volna a döntést halogatni. Most Ipkovich polgármester úron a sor, illetve a jelenlegi többség majd eldönti, jól működik a hivatal vagy sem.
Ahol csapatmunka folyik, nem illik szórakozni
- Amikor vita volt arról ki legyen a polgári koalíció jelöltje Ön egyértelműen Szabó Gábor mellett állt ki. Így utólag ezt hibás, vagy helyes döntésnek tartja?
- Ha azt nézem, milyen lehetőségek voltak, akkor most is úgy látom, helyesen voksoltam.
- Emiatt veszítettetek?
- A vereségnek mindig több oka van: közrejátszott a nyelvvizsgaügy., a szombathelyi csoport későn hozott döntést, az alpolgármester úr személye, és a megyei választmány véleménye. Persze az országos tendenciák is. Kevés város tudott ellenállni az MSZP országos hengerének. Ráadásul a szocialista párt soha nem látott, erős kampányt folytatott.
- Sokan úgy vélik, azért tartott ki dr. Szabó Gábor mellett, mert úgy gondolta, rá nagyobb befolyással bír, mint bárki másra.
- Én úgy érzem, hogy a jelenlegi polgármesterre is van befolyásom. Neki is elmondom az érveimet, az elmúlt négy évben is állandó szellemi és ideológiai csatát vívtunk egymással. A kérdés az, meg tudom e győzni, illetve tanácsaimat megfogadja-e, vagy sem.
- Sokan, politikai körökben szókimondása, nyers stílusa miatt neheztelnek Önre.
- Igen, ez hibám, de próbálok stílusomon javítani. Egy embert azonban nem szerethet mindenki, és azért nem fogom elveszteni tartásom és elveim, hogy többen szeressenek. A smirgli-stílus tán sport múltamból adódik. Én a pályán nőttem fel, ott az, hogy ki az apuka, nem számított, csak és kizárólag a teljesítmény. Ott csapatmunka folyik, amikor a többiek a salakban csúszkálnak, küzdenek, nem illik szórakozni.
Egy erős ember az ellenzékben
- Ellenzéki szerepbe is hamar belerázódott, pedig sokan azt gondolták, vége a politikusi karrierjének.
- A választási eredmény után nagyon sokat vívódtam azon, szabad-e még nekem egyáltalán politizálni. Ha a választók másnak adtak bizalmat, akkor én mit keresek ott? Visszahallottam: persze a hatalom jó volt neki, az ellenzékiség már nem tetszik, ott már nem tud lenyúlni semmit sem. Mások meg úgy gondolták, majd olyan képviselő leszek, aki most is dörgölődzik a hatalomhoz. Végül úgy határoztam, maradok, hogy bebizonyítsam az ellenkezőjét.
- Mintha a frakción belül is nagyobb szava lenne, mint az előző ciklusban...
- A közgyűlési agyagokat, mivel frakcióvezető-helyettessé választottak, a frakcióvezetővel közösen kell előkészítenünk. Mivel Rettegi Attila egyben városi elnök is, emellett számos teendője van, sok feladat hárul rám. Az a szokásom, hogy minden közgyűlésre felkészülök, mindent elolvasok, és utánajárok.
Versenyszellemben nőttem fel, nem félek a vitáktól.
- Minden közgyűlés azzal indul, hogy a városvezetésen számon kérik a be nem váltott választási ígéreteket. Nem korai ez?
- A választási ígéretek megvalósulásának nyomait, még ha négy évre tervezünk is, már látni kéne. Nincs magától semmi, ha ötszáz bérlakást akarunk építeni, az előkészületeknek már most látszania kellene a költségvetésben. Valamint annak is, hogy az MSZP földi paradicsomot ígért Szombathelynek. Mi figyelmezetjük ígéreteire, nem lehet a választókat becsapni.
- A most számon kért ígéretek többsége Önök is bevállalhatták volna, gondoljunk csak a megígért sportcsarnokra, a bérlakásokra, a színházra...
- Mi háromszáz új lakás építését nem vállaltuk. A sportcsarnokot is meg tudtuk volna időre építeni, ha nem írunk ki közben országos tervpályázatot, ami miatt jócskán meg is csúsztunk. De helyette épültek fontos dolgok: Tófürdő, Kalandváros.
"Ismerve a magam korlátait ..."
- Elsősorban politikusnak vagy vállalkozónak tartja magát?
- Szombathelyen főállású politikus csak a polgármester és az alpolgármesterek lehetnek, minden más képviselő mellékállásban működik. Engem elsősorban gazdasági kérdések érdekelnek, és amellett nem közömbös számomra a város fejlődése sem.
- Az elmúlt négy évben, úgy gondoltuk, vállalkozóként, gazdasági bizottsági elnökeként minél több céget hoz a városba, és a gazdasági életet fellendíts. A szívügye mégsem ez, hanem a Kalandváros volt...
- És a Tófürdő. Szombathelynek egyik legfontosabb fejlődési lehetőségét a turizmusban látom, ezt prioritásként kezelem. Sajnálom például, hogy a városnak a Széchenyi-terv gyógyfürdő-pályázatán nem sikerült nyernie. Talán most, hogy új pályázatot írnak ki, sikerülhet.
-Igen, de gyógyfürdő és gyógyfürdő között különbséget kell tenni, a célcsoportot meg kell találni és hát itt is verseny van. De a fürdő ebben a versenyben fel tud mutatni egy nagy pluszt, azaz Szombathelyt.
- Az országgyűlési munka, illetve a polgármesterség nem vonzza?
- Országgyűlési képviselőnek lenni óriási megtiszteltetés. A polgármesterséggel pedig úgy vagyok: egy várost nem lehet egy személyben irányítani, jól összeszokott team szükséges hozzá, és örömmel jelentem: ez a csapat formálódik a jobb oldalon.
- A családja miként értékeli politikai pályafutását? Édesapja büszke Önre?
- Sok kritikát kapok, megmondják rendre a véleményüket, de elfogadják, tiszteletben tartják a döntéseimet.
- Nagy az összetartás a Vigh családban?
- Igen. Így harminchat évesen, családapaként is nagyon erősek a szülői kötelékeim, nekem ez így természetes. Például nálunk minden szombaton kötelező közös ebéd van, és ez egy jó dolog. Szerencsésnek mondhatom magam.
