A cím már önmagában túlzás, hiszen a kicsinynek nem nevezhető faluban, gyütt-mentként alig mélyebbek a gyökereim, mint egy helyben frissen ültetett citromfának. Felénk, mondom én, a vasárnapi álmos csendet a felső utcabéli kerti dáridó-rádió bömböltetésén túl jobbára csak a gázos és a fagyielosztó türüttyölős autó zavarja. Ide a turisták csak templomnézőbe ruccanak át, másért nagyon nincs is miért, hiszen a körhintás-focimeccses búcsún, a hétvégi diszkón és a bálás ruhavásáron kívül más össznépi program nem igen jellemző. Legalábbis pár éve biztosan nem, vagy ha igen, azt a bevándorlók elől mélyen eltitkolták. Repesett hát a szív, mikor megtudtuk, végre itt is történik majd valami! A helyi polgári és gazdakör a Szent György napi búcsút egy polgári körös Vas megyei találkozóval fejeli meg. Pláne, hogy ez egyszer a hegy jön Mohamedhez...
A vészjósló esőfelhők varázsütésre tovaszállnak. A falu központi térségében, a bolt-kocsma-kultúrház háromszögben még nyoma sincs a polgári hevületnek, ott a hagyományos búcsúi parádé közé vegyülhetünk: sátrak sora, a szokott fröccsöntött gagyi-kavalkáddal. A kocsma oldalában céllövölde, a parkolóban Miki-egeres minimozdony pöfög. Hamar továbbállunk. Fent a templom tövében, a parkolóban sosem látott tömeg csoportosul, lehetünk vagy ötszázan, na jó, legalább hétszázan. Az alkalmi színpad előtt a kezekben már zászlók, hirdetik, hajrá magyarok, és jelzik, a jáki búcsút szép számmal tisztelték meg idegenlégiós csapatok is: például zalaegerszegi trikolórral is találkoztunk. Sok a nem falubeli, például a vasi politikai gárda majdnem teljes jobbszárnya itt csoportosul.
A színpad mögött tábla üzeni: " Szent György napján kihajtáskor mindenki lehet pásztor, de Szent Mihálykor, behajtáskor csak az lehet pásztor, aki elszámol."
Hátrébb a polgári körök búcsúja visszafogott, de tisztességes áruválasztékkal jelentkezik. Van büfé, borkóstolás és mézvásár. A legaktívabb erőnek a kőszegi polgári körösök mutatkoznak, akik egy katonai sátorban hirdetik magukat. A parkoló szélén felállított ponyván a polgároknak ajánlott irodalom széles választékban kínálja magát, Wass Alberten át a "nemzetiközépszocialistákkal nem kell Únió" című könyvön keresztül Lovas és Bayer összesig minden beszerezhető. (A Viktor-kulcstartókból és kitűzőkből most a szokottnál gyérebb a választék.)
A tömeg egyre izgatottabban várja a szónokot, a háromra hirdetett beszédre azonban majd másfél órát várunk még, előbb kultúrprogram, egy helyi (értsd: Vas megyei) erőket felvonultató népzenés, néptáncos, nemzeti verses egyveleg.
A nagygyűlés beszédekre tagolt része a jáki gazda-polgárok köszöntőjével indul. Megtudhatjuk, a helyi kör létszáma az indulás óta megkétszereződött, már negyvennyolc taggal büszkélkedhetnek. Egyéves működésük során támogatták az óvodát, az időseket és az énekkart, most az iskola van soron, ezért este az általuk szervezett bál bevételét az intézménynek ajánlják.
A színpadon eztán Hende Csaba, a polgári körök "koordinátora" veszi át a szót. Ismerteti, a szövetség országosan már közel 11 ezer körből és több mint százezer tagból áll. A volt MDF-es politikai államtitkár eztán hosszan ecseteli a mozgalom alapelveit (amelyet tömören a polgári körök 12 pontjaként is definiálhatnánk, mert ugye a polgári körös nem lop, nem hazudik...). Röviden: a polgári körök elkötelezettek a nemzet sorsa iránt, tisztelik a másféleséget, keresztények, és az elesetteket felkarolják. Az idegen érdekeket kiszolgáló mostani vezetőkkel ellentétben egyedül ők azok, akik a nemzeti összefogást képviselik. Mindenki felé nyitottak, akik a nemzet javáért tenni akarnak, és ezért cselekedni is képesek. A körösök mindig pozitívak, soha nem akarnak rosszat, csak a jót cselekszik, ezt hideg fejjel és forró szívvel teszik. A polgári erőknek olyan erős közösségekké kell válniuk, amelyek képesek a helyi politikát is kontrollálni. Hende Csaba beszéde végén még felkonferálja a mozgalom integráló személyét, vezetőjét, imígyen: következzék a "templomépítő és koronaszabadító" Orbán Viktor.
Visszafogottan mosolygós, egy-két székely-viccel lazítja beszédét. A felvezető vázlata: a helyiek és a gazdák üdvözlése, az időjárás és a mezőgazdaság kapcsolatának kifejtése, különös tekintettel felcsúti emlékekre és jáki párhuzamokra (hogy barátilag is megszólítva érezzük magunkat). Orbán Viktor eztán, Hende Csabához hasonlatosan a polgári körök fontosságát és szerepét hangsúlyozza. Számvetésében vázlatosan felsorolja, mik azok a tettek, amiket a polgári kormány működése négy évében tett (Nemzeti Színház, autópálya-kilométerek, hidak...), majd az Eu-ról mond hosszasan véleményt. A csatlakozást szimbolikusan érdekházasságnak tartja, a szerelmi házasságot Európával már Szent István megkötötte - teszi hozzá. Nekünk tehát nem kell csatlakoznunk, hiszen már ezer éve ott vagyunk...
Szent György napjáról szólva a volt miniszterelnök megemlíti, ilyentájban a polgári körök (gondolván a szent és a sárkány harcára) a gonosz elleni küzdelemhez kérnek segítséget. Majd közli, olyan világfelfogás uralkodik Európa jó részében, és itthon is, amely a jó elsőbbségét és a teremtő létezését tagadja. Olyan világot építenek, amelyben az emberek azt hiszik, minden gonoszságot büntetlenül megtehetnek. Nekünk, polgári érzületűeknek viszont azt kell megtanulnunk, hogy a gonosz hívására érdemes nemet mondani, és érdemes jónak lenni.
Végezetül a volt miniszterelnök a vidéki Magyarország jövőjéről, és a gazdák nyomorúságos helyzetéről ejtett pár szót. (Természetesen, tette hozzá, a Fidesz szívén viseli a gazdák sorsát, nyitott kapukkal várja őket.) Majd bejelentette, a Fidesz már több mint párt, igazi szövetség. Olyan helyzet állt elő, hogy a rendszerváltás óta először a jobboldali erők végre közösen, egymásnak kezet nyújtva tartós szövetségbe léphetnek egymással. A teljes győzelemre azonban még várni kell, addig minden polgári körösnek kitartásra, türelemre van szüksége, "szervezkedni és építkezni" kell!" És ne hallgassunk azokra, int bennünket, akik azt állítják, hogy a sorsunk eztán majd Brüsszelben dől el, mert a magyar jövő mindig itt helyben alakul majd.
A szónok a rajongók gyűrűjében, a templomkertben áll, ki-ki egy készszorítás reményében, mások aláírásért tolonganak felé. Közben bent, a templomban a meghirdetett program szerint a helyi Szent Cecília kórus hangversenye következne, ám amíg a díszvendég nem érkezik, jóllehet teltház van, nincs koncert. Míg rá várunk, a helyi tiszteletes úr viccekkel és könnyed művészettörténeti csemegékkel szórakoztatja az egybegyűlteket. Orbán Viktort idővel kiszabadítják, csendben érkezne, ám míg az első sorokban helyet talál magának, a padsorok között taps kezdődik és erősödik fel. A műsor eztán indul, gyönyörűséges egyházi muzsika, orgonaszó, közben vakuk villognak, az oltárnak háttal lelkes amatőrök egymást váltva folyamatosan fotózzák a volt miniszterelnököt...