-Az ország minden részéből és Szlovákiából is érkeztek kiállítók. Igazi ritkaságaink is vannak, mint például a beszélő kék-sárga ararák, nemespapagájok, rózsakakadu, sárga dolmányos lóri és jákópapagájok tudtuk meg Ajkai Ferenctől, a Savaria Díszmadártenyésztő és Állatbarát Egyesület alelnökétől.
A főszervező saját ararája többször szabadon közlekedett a kiállításon és csipegetnivalót koldult a járókelőktől. A kétéves, termetes madár bő szókinccsel rendelkezik, gazdáit apának és anyának hívja ahogy a gyerekektől hallotta- és a napszaknak megfelelően köszön. Felismeri a telefoncsörgést és Ferkó, telefon! felkiáltással hívja a család legifjabb tagját, akit gyakran keresnek barátai.
A kiállításon egy másik kék-sárga arara papagáj is nagy népszerűségnek örvendett, leginkább kétes előélete miatt. Előző gazdájánál ő is megtanult néhány mondatot, amit ezúttal is elmondott, emiatt a kiállítás szervezői nem győztek bocsánatot kérni a kiválasztottaktól.
-Milyen vastag nyelved van! csodálkozott egy kislány a kalitka mellett, mire az arara magától értetődően válaszolt: -A k a anyád!
A ledöbbent szülők először nem hittek a fülüknek, mire a madár immár
szalonképesebben megismételte: -Anyád!
A kiállításon szakértő zsűri díjazta a madarakat, amelyek mellett madarakról
készült gyermekrajzokat is kiállítottak és ajándéktárgyakból sem volt hiány. Az
érdeklődők könyveket, kulcstartót és madarakkal kapcsolatos apróságokat
vásárolhattak.
A forgatagban úton-útfélen hallottuk a rettegett kór nevét.
A madárinfluenza körüli felhajtás miatt sajnos kevesebb a látogatónk. Magyarországon csempészett állományról beszélni gyakorlatilag nem nagyon lehet, hiszen a Természetvédelmi Hivatal minden madarunkat nyilvántartja. A chip-pel, vagy zárgyűrűvel ellátott madarakhoz egyedi engedélyeket adnak ki. A zárgyűrűt csak a madár élete első pár hetében lehet felhelyezni, amikor az ujjai még hajlékonyak. A zárgyűrű a madár születésének éve és a tenyésztő nyilvántartási száma mellett azonosító számot is tartalmaz mondta Ajkai Ferenc, aki szerint túlzott a vírus körüli rémhírkeltés.
| A WWF Magyarország szerint a vadon élő madaraktól túlzott mértékben
félnek az emberek. A madárinfluenza-járvány terjedésének a vadon élő madarak is áldozatai. A jelenlegi járványhelyzet is azt bizonyítja, az ember beavatkozása a természet rendjébe, a nagyüzemi baromfiállományok zsúfoltan, embertelen körülmények közötti tartása nagymértékben elősegítheti eddig még nem látott méretű járványok elterjedését, amelyek mind az emberekre, mind pedig a vadon élő madarakra nézve nagy veszélyt jelentenek - hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország. Az influenzavírus fokozott patogenitású (megbetegítő-képességű) törzse terjeszkedőben van. A délkelet-ázsiai esetek után idén Kínában, Mongóliában, Kazahsztánban, Oroszországban, Törökországban és Romániában mutatták ki a vírust vadon élő madarak teteméből vagy háziszárnyasokból (pulyka, csirke). Feltehetően ez okozta további szárnyasok pusztulását Görögországban és Macedóniában. A betegség nyugati irányú terjeszkedése felveti a vízimadarak általi terjedés lehetőségét. Tények: -A fokozott patogenitású influenzatörzs (H5N1) okozta járvány vadmadarakban 2005-ig gyakorlatilag nem fordult elő. 2005 május-júniusban azonban Kínában 6000 madár (indiai lúd, halászsirály, kormorán, vörös ásólúd) hullott el, júliusban Mongóliában 100 madár (elsősorban énekes hattyú és indiai lúd). -A háziszárnyasokban a H5N1 vírustörzs okozta járványok viszont 1997 óta rendkívül gyakoriak Délkelet-Ázsiában, ahol közel 70 milliárd csirkét és több milliárd vízibaromfit nevelnek évente, és ahol a Föld népességének jelentős hányada él. -Nincs tudomásunk olyan esetről, amelynek során vadmadarak fertőztek volna meg embereket a madárinfluenza vírusával. Minden emberi halállal végződött esetben a házibaromfi volt a fertőzés forrása. A fokozott patogenitású törzs vadmadarak és házibaromfi közötti terjedéséről sincsenek pontos információink. A délkelet-ázsiai és kínai járványokban a fertőzött háziszárnyasokról terjedt át a vírus a vadmadarakra és nem fordítva. -Az influenzavírus a madarak ürülékében 2 hétig is életképes marad és szennyezett ketrecekkel, szállítóeszközökkel könnyen átvihető egyik helyről a másikra. -Nagy a valószínűsége annak, hogy a háziszárnyasokban kialakuló fertőzés gyorsan elterjedjen a világban a madárvándorlástól függetlenül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberre is veszélyes vírustörzsek kialakulása leginkább a zsúfoltan tartott nagyüzemi baromfiállományokban következhet be. A legfontosabb teendő, hogy megakadályozzuk, hogy a háziszárnyasok vadon élő vízimadarakkal kapcsolatba kerüljenek. Továbbá elengedhetetlen a vírussal fertőzött állományok azonnali megsemmisítése, a megfelelő higiéniai intézkedések szigorú betartatása, az érintett régiókból a baromfi termékek és a kedvtelésből tartott madarak importjának betiltása nyilatkozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. -Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vadon élő madarak esetlegesen felmerülő irtása vagy fokozott vadászata sokkal inkább hozzájárulhat a betegség terjedéséhez. Az intenzív vadászat az egy helyen nagy tömegben gyülekező vagy telelő madarak nagyobb területen történő szétszóródáshoz vezethet, illetve nagyobb lehetőséget ad a fertőzött madarakkal kapcsolatba kerülésre. Ezzel ellentétben sokkal inkább kívánatos a vízimadarak vadászatának időleges beszüntetése, ahogy ez Romániában már megtörtént tette hozzá Steiner Attila, a WWF Magyarország fajvédelmi programvezetője. |
