Csonka Tamás, Magyarország egyik legsikeresebb fiatalja - Szombathelyről

A kisvárosi srác Londonban bankvezető lett, majd idehaza szállodatulajdonos.

A Magyar Hírlap gondozásában megjelent kötetben egyébként három Vas megyei fiatal is szerepel. Török Gábor politológus és Rogán Antal, a Fidesz egyik vezető politikusa. Akinek azonban a "munkahelye" is itt található, az csak Csonka Tamás.

A hotelben találkozunk, s beszélgetni is a hotel éttermében Helyek - Villa Pelikán étterem: Kellemesen sznob 2002. November 10. 01:35 ülünk le úgy este hat óra tájt. De hát ez nem késő, mert mint tudjuk, aki szállodát vezet, az a vendégekkel kel és fekszik... S bár tagadhatatlanul nagyon szép és országos mércével mérve is színvonalas a Pelikán, mi mással kezdhetnénk, minthogy egy vidéki szállodás hogyan kerülhetett a budapesti zsűri látókörébe?

Nálunk lakott egy hölgy a Magyar Hírlaptól, állítólag beszélgettünk is - meséli. De teljesen meglepett, amikor úgy 3-4 hónapja jött egy hívás, hogy készül ez a kiadvány, elfogadnám-e a jelölést. Elfogadtam. Aztán jó darabig csönd volt, majd érkezett a hír, hogy bekerültem, s készítsük el az ehhez szükséges anyagokat.

Mit szól a társasághoz, amibe került?

A díjazottaknak majd fele a művészek, kreatív emberek közül került ki, kevesebb köztük a pénzember. Úgy húszat ismertem névről a díjazottak közül, és sokat én is nagyra tartok, mint például az Elender birodalmat létrehozó Kóka Jánost, vagy a sakkozó Lékót. Mégis úgy gondlom, egy csomó más esetben - például az enyémbe is - szubjektív döntést hoztak.

Jó egyáltalán egy ilyen kiadványban megjelenni? Az embernek felhívni magára a figyelmet: nézzétek meg, itt vagyok, sikeres vagyok, pénzem is van...

Nekem jó. A Hírlap első két kiadványa - a leggazdagabb magyar üzletemberek, illetve a leggazdagabb magyar üzletasszonyok - csak a pénzről szólt. Itt azért más szempontok is szerepeltek.

Egyébként sem szégyen sikeresnek lenni, mindenkinek aztán a saját hozzáállásán múlik, hogy ezt hogy viseli.

Park Hotel Pelikán

És Ön hogyan viseli?

Szombathelyen is ismerünk olyan jómódú kereskedőt, aki udvarias, nem hivalkodó ember maradt. Meg van példa az ellenkezőjére is. Én nem veszek meg egy olyan autót, ami Szombathelyen nagyon feltűnő lenne, s ma is ugyanazok a barátaim, akik akkor voltak, amikor sráckoromban az otthonról elcsent köcsögöket vittem a zsibire eladni. Ugyanakkor nem vagyok szégyenlős, s büszke vagyok arra, amit elértem. Lehet úriember módra is viselni a sikert és a pénzt.

Kérdés, hogy mennyi pénzt. Ön gazdag embernek számít?

Lehet, hogy vannak ebben a városban nálam gazdagabbak is. Én külföldön kerestem meg azt a pénzt, amiből aztán a szállodát létrehoztam.

Hát akkor talán nézzük meg azt az életutat, amit eddig bejárt. Iskolák, munkahelyek...

A Gyakorlóba jártam általános iskolába, aztán következett a Nagy Lajos Gimnázium, a katonaság és NDK, a lipcsei főiskola.

No, itt az első érdekes pont. Akkoriban még nem sűrűn tanultak külföldön a fiatalok. Ön hogy jutott ki?

A szüleim szerették volna, ha nyelvet tanulok. Akkoriban választhatott az ember Lengyelország, a Szovjetunió és NDK között, s én az utóbbit választottam. Kereskedelmi és vendég-látóipari szakra mentem.

Vagyis mondhatjuk, már akkor megvolt az elhivatottság.

Gyerekkoromban két dolog fogott meg a filmekben, a bírósági tárgyalások és a szállodák. Még most is emlékszem arra a régi, elegáns hotelre, amit még gyerekkoromban filmen láttam. Úgyhogy amikor megkérdezték tőlem, na te kisfiú mi akarsz lenni, rávágtam, hogy legyen egy szállodám... Az meg mindig nagyon érdekelt, hogyan lehet pénzt keresni.

Hát, akkoriban az NDK-ban nem hiszem, hogy sokat lehetett tanulni az elegáns vendéglátásról. Az emberek kordonok mögött állva várták a bebocsátást még a cukrászdákba is.

Valóban, tanultuk a szokásos szocialista politikai gazdaságtant, meg ilyesmit, az iskola inkább buli volt, mint tanulás. Aztán a második év utáni nyáron ledöntötték a berlini falat, s egy más világba csöppentünk. Jöttek vendégprofesszorok az NSZK-ból, s két év alatt felgyorsított ütemben megszereztük a közgazdasági diplomát. Nem jutott már idő arra, hogy szállodán gondolkodjak, inkább a pénz, a tőzsde kezdett érdekelni, diplomamunkámat is a magyar tőzsdéről írtam.

Szóval elkezdődött egy pénzügyi karrier.

Igen. Gyakorlatra Bécsbe kerültem a Creditanstalt-hoz, és ott is maradtam dolgozni. Külföldi befektetőknek árultam a magyar, lengyel, cseh részvényeket. Mivel ezzel a területtel nem sokan foglakoztak akkor, ismerté vált a nevem, és megkeresett egy neves angol brókercég. Így kerültem a Baring Securities-hez, amely aztán a híres brókerbotrány során csődbe ment.

Én azonban kaptam több ajánlatot is, s a Credit Suisse First Boston céghez - amely a világ negyedik legnagyobb brókercége - mentem, és ott is maradtam 6 évig. Az utolsó években a Kelet-európai részvényrészleg igazgatójaként.

Egy neves londoni pénzintézetben vezetőnek lenni sokak álmában szerepel. Az ember nem egészen érti: ezt otthagyni egy szombathelyi szállodáért?

A Kelet-európai befektetések fénykora 1995-96-ban volt. Akkoriban igazán érdekes munka volt ez, az aranyévek azonban elmúltak, jött a stagnálás, a gyengülés. A cégnél adódott egy jó lehetőség a kilépésre, s én eljöttem. Akkoriban már elindítottuk a Portré Hotelt Kőszegen, amit a testvérem, Péter vitt. Tudtam, ebbe az irányba indulok tovább.

A Park Hotel Pelikán étterme

A Park Hotel Pelikán már az építkezés megkezdése idején izgalomba hozta a szombathelyieket, hiszen az egykori gyerekkórház épületét szinte eredeti formájában állították helyre - nem divat ez még nálunk, jobban szeretünk rombolni, és új giccset létrehozni. Aztán amikor elkészültek, jött a csodálkozás második szakasza: egy ilyen színvonalú szállodát Szombathelyre? Ki fog itt lakni?

Lehet, hogy máshol logikusabb lett volna ezt a szállodát létrehozni, de a logikus helyeken mindenki épít. Volt egy prózai ok is: elkezdték árulni ezt a házat, nagyon jó lehetőségnek tűnt, és beleugrottam. Ami pedig a külsőt illeti, valamennyire meg volt kötve a kezünk, hiszen városképileg védett az épület. De igyekeztünk jó építészt és belsőépítészt találni, a belsőt például az a Csiklós Mihály, budapesti tervező készítette, aki Kokó éttermét is.

Igazolódott az elképzelésük?

Igen, nagyon jól megy a szálloda. A legnagyobb gond egyébként az ilyen esetekben, ha valaki túlságosan fölélő az igényeknek, s nagyon lassan éri utol a kereslet. De gagyit csinálni sem érdemes, abból sok van.

A legtöbb beruházásnál úgy van, hogy amire a belsőépítészetre kerül a sor, jön a spórolás. Mi is sokat gondolkodtunk, milyen legyen a járólap, a függöny, mindaz, amivel a vendégek találkoznak. Végül mindenben a jobb minőségűnél maradtunk.

Sokat vitatkoztunk például azon, legyen-e terítő az étteremben az amúgy szép fa asztalokon, mennyire legyen jó minőségű a tányér, az evőeszköz. Én mindig az extrémet mondtam. Valóban nem jön be így mindenki, de jönnek egyre többen.

Egy épületet szépen megcsinálni, berendezni szinte bárhol lehet, no de megfelelő személyzetet találni, aki ezt úgy is működteti, ahogy kell, az már nehéz...

Valóban nehéz jó személyzetet találni. Mondjuk pincérnek lenni Magyarországon nem karrier. Firenzében, ahol a múlt héten jártunk a pincér büszke volt arra, hogy neki ez a szakmája. Ráadásul mindig kell, hogy legyen itt valaki - vagy én, vagy a testvérem - aki kontrollálja a dolgokat. Tudnom kell mindenről, és ha más nincs, meg is kell tudnom csinálni mindent, a villanykörték cseréjét, vagy a padlófűtés beállítást az uszodában.

Emellett figyelni kell a vendégekre is, a nálunk megszállók fele külföldi, s nagyon örülnek annak, hogy valaki anyanyelvi szinten tud beszélgetni velük. Jól jön néha, hogy még vicceket is tudunk mesélni egymásnak, s mint tudjuk, más népek vicceit megérteni az egyik legnehezebb dolog.

Reménykedhetnek-e a szombathelyi lányok? Szabad-e még hazánk egyik legsikeresebb férfija?

Már két és fél éve nős vagyok, feleségem is szombathelyi, s már ő is mellettem dolgozik. Azt mondják, nem szerencsések a munkahelyi kapcsolatok, de egy menedzsermunkát végző embernél ez jó garancia arra, hogy jól működjön a házasság. Tudja, mit miért teszek, miért maradok itt késő estig, tökéletesen megbízhatok benne. És ha hullafáradtan, s kicsit morgósabban érek haza, nem hiszi azt, hogy más nő van a dologban...

Beszélgetésünk végén meg tudná nekünk mondani, mi kell a sikerhez?

Becsvágy, ötlet és sok-sok pénz. Igaz, most már én is jobban odafigyelnék, mire költeném a nehezen megkeresett pénzemet. A Pelikán létrehozása felelőtlen dolog volt: ennyi pénzt költeni egy szombathelyi szállodára... Igaz, siker lett, de most már alaposabban meggondolom, mibe fogok.

Az 50 legsikeresebb fiatalt kijelölő zsűri a következőkből állt: Chikán Attila, a közgazdasági egyetem rektora, Hardy Ilona, a tőzsde első vezetője, Karácsony Gergely szociológus, Veres Tibor üzletember, Czövek Hajnalka lapigazgató, Szombathy Pál, a Magyar Hírlap főszerkesztője. A zsűritagok négy szempont alapján pontozták a jelölteket:

  • Mekkora sikernek mondható a jelölt eredménye korához képest?
  • Mekkora jövőt ígérnek eddigi eredményei?
  • Mekkora hírnevet szerzett magának és az országnak?
  • Mennyire sikerült pénzre konvertálnia eredményét?
  • A teljes ötvenes lista:

    1. Lékó Péter sakkozó
    2. Farkas Ádám CIB-vezérigazgató
    3. Polgár Judit sakkozó
    4. Kóczé Angéla, a brüsszeli Európai Roma Információs Központ vezetője
    5. Bozsik Yvette táncművész, koreográfus
    6. Lázár Zoltán üzletember, fogathajtó
    7. Kovács Kokó István üzletember, olimpiai bajnok bokszoló
    8. Schilling Árpád színházi rendező
    9. Gerendai Károly, a Sziget szervezője
    10. Kóka János, az Elender Rt. vezérigazgatója
    11. Török Gábor politológus
    12. Ónodi Eszter színésznő
    13. Kovács Ákos énekes-dalszerző
    14. Gárdi Balázs fotóriporter
    15. Kolosi Péter műsorvezető-rendező
    16. Csonka Tamás szállodatulajdonos
    17. Márffy György üzletember
    18. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató
    19. Mundruczó Kornél filmrendező
    20. Yonderboi zenekészítő
    21. Seres Béla pénzügyi tanácsadó
    22. Czinege László villamosmérnök-menedzser
    23. Kamarás Iván színész
    24. Rogán Antal politikus
    25. Marozsán Erika színművész
    26. Szűcs Árpád cukrász
    27. Ligeti Zoltán kutatófizikus
    28. Bogányi Gergely zongoraművész
    29. Illy Péter építtető
    30. Gál J. Zoltán kormányszóvivő
    31. Aszódi Attila atomenergikus
    32. Pohárnok Iván maszkmester
    33. Oláh "Cumó" Árpád dzsesszzongorista
    34. Kepets András könyvkiadó
    35. Papp Gábor ügyvéd
    36. Lukács Manuéla feltaláló
    37. Bölcs Ádám reklámszakember
    38. Bács Zalán vegyész-közgazdász
    39. Csizy Dezső építtetési vállalkozó
    40. Novák László rendezvényszervező
    41. Kócza Zsolt gabonakereskedő
    42. Oláh Márton részvénykereskedelmi üzletkötő
    43. Hajós András zenész-showman
    44. Boda Imre informatikus, közgazdász
    45. Fabricius Gábor reklámszakember
    46. Pozvai Zsolt közgazdász
    47. Karafiáth Orsolya költő
    48. Hajnóczy Júlia énekművész
    49. Pandurics Anett közgazdász
    50. Kulcsár-Szabó Zoltán irodalmár

    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

    Közélet