Kedves Péter!
Elszomorodva olvastam, hogy felháborodtál, amiért én megterheltem a közgyűlést a Savaria Fórumban megjelent néhány írással kapcsolatos gondolatommal. Elszomorodtam, mert nem tudom felháborodásodat másként megélni, mint hogy Te, aki a liberális értékek védelmezőjeként rendszeresen lépsz fel, most nem tudod tolerálni képviselői jogaim szerves részét képező véleménynyilvánítási szabadságomat. Úgy gondoltam, és most is úgy gondolom, hogy kényes téma az újságírás, főleg, ha az önkormányzati pénzből valósul meg. Felszólalásommal azt kívántam jelezni, hogy a városi hetilap egyes megnyilvánulásai megítélésem és a visszajelzések alapján is sértően hatnak sokakra. Nem kívánom újra megnevezni azokat az írásokat és gondolatokat, amelyeket már egyszer - véleményed szerint nem a megfelelő helyen - elmondtam.
Természetesen nem kell egyetértenünk a módszerekben, ezért is politizálunk ellentétes oldalon. Te azt láttad jónak, hogy annak idején hasonló félelmeidtől vezérelve SaFo-szemétgyűjtési akciót szervezzél a szerkesztőség előtt, én a kulturált párbeszéd híveként azt a fórumot használtam fel véleményem kifejtésére, ami számomra közéleti szereplőként megadatott.
Azt kérem Tőled, hogy légy egy kicsit toleránsabb és megértőbb. Azt kérem, hogy a felháborodás helyett hívj fel inkább telefonon, és mondd el személyesen aggályaidat, problémáidat. Közös felelősséggel tartozunk azért, hogy egymás hibáiból is tanulva megmutassuk, a felnövő új politikus-generáció képes az értelmes párbeszédre!
Üdvözöllek:
Marton Zsolt