A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola közreműködésével a Nyugat-Dunántúlt és Burgenlandot átfogó Regionális Felnőttképzési Hálózat jött létre. A projekt kivitelezését a főiskola Műszaki és Informatikai Intézete, és a Természettudományi Kar Informatika Tanszéke végezte a Phare CBC Magyarország-Ausztria Program 2000 Kisproject Alap támogatásával.
A kezdeményezés célja olyan képzések, illetve át- és továbbképzések megvalósítása, mely által a munkavállalók versenyképesek maradhatnak napjaink folyamatosan változó munkaerőpiacán és a rövidesen megnyíló európai úniós piacon is. Ennek feltétele az élethosszig tartó tanulás, amely fogalomként már beivódott a köztudatba, a gyakorlatban azonban csak ritkán tettenérhető.
Jelenleg a magyarországi felnőttképzés rendszere meglehetősen átláthatatlan
Dr. Ipkovich György megnyitóbeszédében üdvözölte a kezdeményezést és köszönetet mondott a főiskola vezetésének azért, hogy a Felnőttképzési Hálózat egyik központja éppen Szombathelyen jöhetett létre. Guttman Miklós, rektorhelyettes szerint ez nem véletlen, hiszen a Berzsenyi Dániel Főiskola 7300 hallgatója közül 4500 valamilyen felnőttképzésben, levelező, esti, vagy távoktatásban vesz részt.
Dr. Váradi László, a Foglakoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Felnőttképzési Főosztályának főtanácsosa a 21. század és a küszöbön álló európai uniós csatlakozás kihívásainak való megfelelés szükségességét hangsúlyozta. Elmondta, a csatlakozási szerződés oktatással kapcsolatos fejezetei semmiféle harmonizációs követelményeket nem támasztanak a csatlakozásra váró országokkal szemben. Az oktatás minden ország számára magánügy, ám ha egységes normatíva nem is, a piac szabályai annál erősebben befolyásolják.
Jelenleg a magyarországi felnőttképzés rendszere meglehetősen átláthatatlan, ezen kíván változtatni a legkésőbb 2004. január 1-ig megvalósuló törvénymódosítás, mely a képzési lehetőségek nyilvántartását visszahelyezi a munkaügyi központok feladatkörébe, így leegyszerűsítve azt. Megjelenhet egy újfajta bírság is, mellyel az engedély nélküli képzést folytató intézményeket sújtanák.
Fontos motivációs tényező a magasabb bér, jobb beosztás, vagy új munkahely
Az október 14-én tartott zárókonferencián bemutatták annak a kutatásnak az eredményeit is, amely a felnőttképzési igényeket mérte fel a Nyugat-dunántúli Régióban. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében megkérdezett 744 18 és 50 év közötti személy válaszai alapján a jelenlegi helyzetről és az igényekről meglehetősen változatos kép rajzolódik ki.
A felmérés alanyainak többsége biztosnak tartja jelenlegi munkahelyét, azonban több mint harminc százalékuk úgy gondolja, munkáltatója nem támogatná továbbtanulási szándékaikat. Az inaktívak közel fele látja úgy, hogy nehezen fog újra munkát találni, de 75 százalék úgy ítéli meg, hogy egy esetleges tanfolyami részvétel javítaná az esélyüket az álláskeresésben.
A felnőttképzéstől legtöbben idő hiány és anyagi okok miatt maradnak távol, azonban jelentős tényezőként jelenik meg a lehetőség, és az érdeklődés hiánya is.
Összességében a jövőben tanfolyami részvételt tervezők aránya mégis meglepően magas, különösen a 18-29 évesek körében. A legkeresettebbek az informatikai témájú tanfolyamok, azonban a gazdasági és humán témájú képzések iránt is van érdeklődés. A valamilyen tanfolyamon részt vevők körében fontos motivációs tényező a magasabb bér, jobb beosztás, vagy új munkahely reménye, ám az ismeretszerzés vágya minden eddiginél hangsúlyosabban, első helyen jelenik meg. A távoktatástól való idegenkedés továbbra is megfigyelhető, de a hagyományos, jelenléti és távoktatásos képzések népszerűsége növekedni látszik.
