Kilencedik alkalommal rophatták hajnalig a táncot a Halmay bálon sportbarátok. A megnyitót követően Iszak Rajmund hegedűvel, a Salem táncosai a hasukkal, míg Tamásovics Rita musicel slágerekkel szórakoztatta a vacsoráig az egybegyűlteket. A két részletben megtartott tombolasorsoláson értékesebbnél értékesebb nyeremények találtak gazdára.
Külön kiemelnénk a Vörös Ferenc festőművész által festett aktot és a Savaria Tourist nagy értékű utazási utalványait. A talpalávalót ezt követően a Tímár Duó biztosította.
A Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület 1996-ban alakult. Érdemes elolvasni a névadó életrajzát, a modern olimpiákon edződött sportbarátoknak minden bizonnyal elkerekedik a szemük az előző évszázad elejének kaotikus világversenyein.
| A nyugat.hu legutóbb a legendás Aranycsapat két játékosának szombathelyi látogatásán vett részt a Halmay Egyesület rendezvényén. A hangulatos Abbázia Klubban megtartott beszélgetésen Tóth II József (76) és Várhidi Pál (74) mesélt élményeikről, tapasztalataikról és természetesen szó került a mai magyar fociról is. A két focistát Németh Sándor olimpiai helyezett birkózó verssel köszöntötte, majd kezdetét vette a filmbejátszásokkal színesített beszélgetés. A Vas megyei Merseváton született Tóth II. azonnal belopta magát a közönség szívébe, amikor a Haladással kapcsolatban fejből felsorolta az ötvenes évek legjobb vidéki csapatának tartott gárda kezdő tizenegyét és sikereit. Tóth II. gyerekként napszámosként töltötte a nyarakat és a vasárnapi litánia után rendszeresen elszaladt a szomszédos településre, ahová rendszerint a második félidőre ért oda, de azt már végigjátszotta. Mezítláb, rongylabdával. A Csepel játékosa 1953. és 1957. között 12 alkalommal játszott a válogatottban és öt gólt lőtt. Tagja volt az 1954-es VB-n ezüstérmet szerzett gárdának. Három utcányira születtem az újpesti stadiontól. Szegény családból származom, mint a jó játékosok többsége. Az utcán tanultunk meg játszani, ez volt az alapja mindennek - tudtuk meg Várhidi Páltól, aki 1954 és 1957 között tízszer öltötte magára a címeres mezt. Egy kérdésre válaszolva a focisták kifejtették, úgy látják, a mai labdarúgók nem szeretnek focizni, inkább pénzkereseti lehetőségnek tartják a focit. A pénzeket pedig inkább utánpótlás nevelésére kellene fordítani. A két és fél órás beszélgetésen szóba került az ötvenes évek politikája is, ami sikerágazatként kezelte, ezért támogatta a labdarúgást. Magyarország labdarúgó sikereivel is igazolta magát a nemzetközi porondon. |
