Rettegés helyett: tények a madárinfluenzáról...

Két hazai természetvédelmi szervezet is igyekszik eloszlatni a madárinfluenza körüli félreértéseket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország felhívja a figyelmet, hogy a madárinfluenza-járvány terjedésének a vadon élő vízimadarak is csak áldozatai, nem tekinthetők tehát bűnbaknak. Egyes, nem túl nagy világállományú, egy helyen nagy tömegben telelő vízimadarak, mint a vörösnyakú lúd vagy az indiai lúd akár a kipusztulás szélére is kerülhetnek a betegség miatt. Eddig még soha nem fordult elő, hogy emberek vadmadaraktól fertőződtek volna, erre a zsúfoltan, rossz higiéniai körülmények között tartott házibaromfival való érintkezés során van esély.

A fokozott megbetegítő képességű influenzatörzs (H5N1) okozta járvány vadmadarakban 2005-ig nem fordult elő. Az utóbbi néhány hétben azonban a közép-európai országokban sorra izolálták a vírust, főleg elhullott hattyúkból, de például Görögországban a világszerte veszélyeztetett vörösnyakú lúd egy példánya is elpusztult a fertőzéstől. Fenruár 15-én hazánkban is bizonyítottá vált a H5 vírustörzs megjelenése, bár az N-antigén tipizálására még egy hetet várni kell.

A madárinfluenza elsősorban a madarak betegsége, főleg a vadon élő vízimadarakat -hattyúk, ludak, récék, sirályok- és a háziszárnyasokat veszélyezteti. A H5N1 vírustörzs az utóbbi két évben számos változáson ment keresztül. Míg korábban a megfertőzött vadmadarak 2-3 napon belül elhullottak a vírustól, mára feltételezhető, hogy egyes fajok hosszabb ideig tünetmentesen hordozhatják a vírust, és terjeszthetik a betegséget. Hasonlót tapasztaltak házikacsákban is a tudósok, aminek következtében a baromfiállományok és a vízimadarak kölcsönösen megfertőzhetik egymást. A vírus ellenállóképessége is változott az évek során, ezért a különféle baromfitrágyával szennyezett szállítóeszközökkel könnyen terjedhet a vírus, akár kontinenseken át.

-Az elhullásokban érintett bütykös hattyúk Közép-Európa nagyobb tavain, folyóin töltik a telet, míg a hazánkon átvonuló vízimadarak nagy része jelenleg a Földközi-tenger medencéjében telel. Néhány hét múlva megkezdődik az észak felé tartó vonulás, amikor a szabadban tartott baromfiállományokkal kapcsolatba kerülhetnek. Az Afrikában telelő és március-áprilisban hazaérkező gólyák, fecskék, más énekesmadarak viszont ismereteink szerint nem hordozzák a vírust és ezért veszélytelenek mind az állatokra, mind az emberre - mondta Halmos Gergő, a Madártani Egyesület természetvédelmi igazgatója.

A madárinfluenza néhány éves története során még soha nem fordult elő, hogy emberek vadmadaraktól fertőződtek volna. Az esetek száma is egyértelműen azt mutatja, hogy a madárról emberre történő tömeges terjedés nem fordul elő. Így miközben több mint 140 millió baromfi hullott el a legutóbbi járványban, "mindössze" 169 emberi megbetegedés és 91 haláleset történt.

-Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a vadon élő madarak esetlegesen felmerülő kilövése vagy fészkelőhelyeik elpusztítása értelmetlen, sokkal inkább hozzájárulhat a betegség terjedéséhez, mint megelőzéséhez. Az intenzív vadászat a gyülekező vagy telelő madarak nagyobb területen történő szétszóródáshoz vezethet, illetve nagyobb lehetőséget ad a fertőzött madarakkal kapcsolatba kerülésre - nyilatkozta Dr. Steiner Attila, a WWF Magyarország fajvédelmi programvezetője.

Végezetül fontos megnyugtatni minden madárbarátot, hogy a téli madáretetés, az odúk kihelyezése, tisztítása, az eresz alatt lévő fecskefészek semmilyen veszéllyel nem jár, hiszen az énekesmadarak nem terjesztik a madárinfluenzát.

A Magyar Madártani Egyesület összegyűjtötte a madárinfluenza vírussal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és válaszokat. Ezek áttanulmányozása szintén sok tévhitet oszlat el.