Jámbor András országgyűlési képviselő megbízásából kutatta a 21 Kutatóközpont a Szőlő utcai intézetben történtek és általában a gyermekvédelem társadalmi megítélését.
Az ügy kiemelkedően sokat szerepelt a sajtóban, és a kutatási adatok szerint olyan emberek érdeklődését is felkeltette, akik a politikát nem követik napi szinten: : a pártnélküliek kétharmada, a politikai iránt nem érdeklődők fele is hallott róla. A válaszadók jelentős többsége magától is említette, ami azt jelenti, hogy tényleg sokan gondolkodtak a témán. Míg 2025. október elején, az ügy első felmerülése után spontán módon minden negyedik megkérdezett említette a gyermekvédelmet és a Szőlő utcai ügyet a hónap legfontosabb eseményeként, decemberben már minden harmadik megkérdezett. Ez az arány kiemelkedő, a 21 Kutatóközpont még sosem kutatott olyan ügyet, amit a teljes minta egyharmada magától megemlített volna. Elsősorban az ellenzékiek említették, de például a pártnélküliek között is ez volt a leggyakoribb asszociáció, egytizedük említette, ami nem kevés, ahhoz képest, hogy kétharmaduk semmilyen konkrét ügyet sem nevezett meg (és általában nem is szokott).
A kormány gyermekvédelmi – gyermekekkel szembeni erőszak ellen tett – intézkedéseivel mindössze 22 százalék elégedett, 52 százalék viszont elégedetlen, tehát társadalmi megítélés szempontjából nem számít sikeresnek a kormány ezen a területen. Még a saját támogatóinak is mindössze 64 százaléka elégedett, 7 százaléka pedig elégedetlen. Az nem meglepő, hogy az ellenzékiek elsöprő többsége elégedetlen, ám az már jelzésértékű, hogy a pártnélküliek 39 százaléka is az, miközben csak 13 százalékuk elégedett.
Azoktól, akik hallottak az ügyről, azt is megkérdezték, hogy a kormány milyen mértékben hibáztatható azért, hogy Juhász Péter Pál és Kovács-Buna Károly volt intézményigazgatók hosszú éveken át vezethették az intézményt, erőszakos és abuzív fellépéseik ellenére. A válaszadók 23 százaléka gondolta, hogy ebben a kormány nem hibás, 49 százalékuk viszont felelősnek tartja a kormányt (szinte pontosan ugyanez az arány volt tetten érhető az október eleji adatokban is). A szavazótáborok szerint bontás hasonló mintázatot mutat ebben a kérdésben is: az ellenzékiek szinte egy emberként hibáztatják a kormányt, de a fideszesek 12 százaléka is ezzel értett egyet, miközben 65 százalékuk nem látott kormányzati felelősséget. A pártnélküliek 29 százaléka hibáztatta a kormányt, 14 százaléka pedig nem. Összességében tehát ebben a kérdésben is a szokásos pártos arányokhoz képest rosszabb megítéléssel kénytelen szembenézni a kormány.
A videófelvételek nyilvánosságra hozatala utáni napokban a kormányzati kommunikáció azzal érvelt, hogy büntetett előéletűek vannak az intézményben, ami valójában „börtön”, ily módon próbálták más megvilágításba helyezni az intézményvezetők erőszakos fellépését. A kutatás szerint ez a megközelítés mindössze 9 százalék véleményével találkozhatott, 66 százalék viszont minden körülmények között elfogadhatatlannak tartja az erőszakot (a kormánypártiak 50 százaléka is így nyilatkozott). Ebben persze szerepe lehetett annak is, hogy az adatfelvétel elején maga Orbán Viktor is kijelentette ezt.
Az ügyről értesült kormánypártiak 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez az eseménysorozat elbizonytalanította a pártpreferenciájában (ez az összes kormánypárti szavazó 6 százaléka), a többi fideszes változatlan – vagy akár növekvő – szimpátiával tekint ezután is a pártjára. A Tisza-szavazók közül senki sem bizonytalanodott el, a többi ellenzéki párt hívei közül pedig mindössze 3 százalék. Persze az is elképzelhető, hogy azok a kormánypártiak, akiket tényleg megbotránkoztatott az ügy, azok a felmérésben már nem is választottak pártot.
A Szőlő utcai ügyről értesülő 84 százaléknyi válaszadótól azt is megkérdezték, hogy a kormányból érzésük szerint le kell-e mondani valakinek a történtek miatt. Fülöp Attila gyermekvédelemért felelős államtitkár lemondását 53, Pintér Sándor Belügyminiszterét 49, Tuzson Bence igazságügyminiszterét 48, Orbán Viktorét pedig 40 százalék tartotta szükségesnek. A kormánypárti válaszadók 16 százaléka szerint le kellene mondania Fülöp Attilának, 13 százaléka szerint Pintérnek, 9 százaléka szerint Tuzson Bencének (Orbán Viktor lemondását 1 százalékuk szorgalmazta). Látható, hogy az ügy körüli felháborodás széles körű, és nem kizárólag ellenzéki szavazókra korlátozódik.
Összességében tehát az ügy egyértelműen ártalmas volt a Fidesz számára, még ha a károkozás mértékét nehéz is meghatározni pontosan.
Módszertan: A hibrid adatfelvétel 2025. december 12. és 15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez és a cikkben említett korábbi kutatásaihoz is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
