Szabó és Magyar kilépett
Mert ugyanis nem egyéb felszólalás adatott elő, miszerint dr. Szabó Gábor, Szombathely Fidesz-színű polgármestere kilép az ő frakciójából, független lesz, mivelhogy nem tetszik néki pártja szövetségi politikája. Részletesebben ugyan nem fejtette ki a szövetségi politika mibenlétét, de valami bibi lehet csakugyan, hiszen utána másodjára Magyar József is szintén a Fidesz-frakció színeiből - jelentette be átigazolását a függetlenek közé. Minderről már részletsesen is beszámoltunk.
A szokásos körök
Persze ez nem is a szombathelyi közgyűlés lett volna, ha nem kerülnek elő az örökzöldek, mindjárt Molnár Miklós előadásában a sportcsarnok ügye, aki szerint a város vezetése hiteltelen információkat ad a valóban elég sok vihart kavart beruházás ügyében. Viszont hiába beszélt, s tett fel kérdéseket, sokkal többet nem tudott meg, mint amit annak előtte is bizonyosan tudhatott, s persze nem tudott meg a földi halandó sem többet, csak amit lát, hogy a sportcsarnok áll.
S az is mindennaposnak, illetve minden hónaposnak tűnik, hogy szóba kerül a regionalitás kérdése, azon morfondírozva minduntalan, hogy mért Győr. Már Molnár Miklós is, de későbben Rettegi Attila is ezt szerette volna megtudni.
Csermelyi András alpolgármester ugyanis részt vett egy tanácskozáson, ahol az derült ki, amit már egy éve tudunk nevezetesen, hogy Győr lesz a régió fejlesztési központja, az úgynevezett póluscenter, ahol a fejlesztések kilencven százaléka valósul majd meg, nekünk meg marad a morzsa. A szombathelyi ellenzékiek ettől félnek, valljuk be némileg jogosan, de nem kaptak megnyugtató magyarázatot.
Csak később, a rendőrség beszámolója közben úgy szőrmentén, hogy itt létesülne egy rendészeti központ mert ebben jók vagyunk , de erről majd a maga helyén.
Viszont ez a fejlesztési pólusnak nevezett újdonság csak nem akart kimenni a képviselői fejekből, s időközben az is kiderült, hogy a szombathelyi vágyak és elképzelések még csak levél formájában sem érkeztek el oda, ahová szánták őket, ennek ellenére arról nyugtatták meg a kívülállót, hogy városunk semmiről sem marad le.
Börtön és szennyvíz
Miközben dr. Ipkovich György polgármester arról értekezett, hogy a nyugat-dunántúli régió számára ebben a titokzatos pólus dologban az autóipar jelenti a kiugrási pontot, Molnár Miklós a kis- és középvállalkozókért kezdett aggódni, mondván, kaphatnának ők is valamit, ha már a multinacionális cégek vezetői kapnak Savariában ingyen építési telket.
Persze, a polgármesteri válaszban megfogalmazódott, hogy le kell telepíteni a városban a műszaki értelmiséget, de emellett vagy ennek ellenére sem feledkeznek meg a helyi vállalkozókról, s itt a tízmilliárdos börtön-, és az ötbe kerülő szennyvízberuházást említette, ahol sokasodhatnak és gazdagodhatnak a kis cégek és vállalkozók. És ebben igaza van.
Szóba került még a napirend előtt az is, hogy korántsem lenne mindegy, ha nem ide kerülne a regionális onkológiai központ. Ezért dr. Prugberger Emil aggódott joggal , és az amúgy parlamenti képviselő polgármester politikai támogatását kérte, mondván az amúgy a laikusnak semmit sem jelentő PET CT kellene, s akkor világszínvonalú lenne ez a központ. S ebben igaza van a képviselő úrnak.
Persze Prugberger Emil nem lenne ő maga, ha a Haladásról nem esnék szó előadásában, s lám, lőn ezúttal is így. Befektetők után érdeklődött a képviselő, s választ is kapott, amikor a polgármester tárgyalási felhatalmazást kért közgyűlési meghatalmazással, s megkapta.
Eck Varga Zsuzsa a Vas Megyei Diákszövetség sorsa miatt aggódott annak tartozása miatt, s szavazás nélkül kapott polgármesteri ígéretet a rendezésre, így hát ez az ügy is nyugvópontra jutott még a délelőtt folyamán.
Gyors csata a rendőrség előtt
Még a húsleves előtt el kellett intézni néhány dolgot. Az egyik egy rendelettervezet volt, amely a képviselők gazdasági tevékenységét hangolná össze a köz érdekében végzett munkájával. Végül megszületett a döntés, miszerint ez így lesz, ám felhangokkal: ez elsősorban erkölcsi kérdés. S persze azt magunk tehetjük fel ha az, akkor mi a baj?
De mindegy, ebben a kérdésben mindenki egyet értett, csupán a tudósító mosolygott jót, amikor meghallotta a gyönyörű képzavart, de nem mondjuk el, kinek a szájából. Viszont így szólt: ...ne lengjen körül a gyanú árnyéka...
S miközben a gyanú árnyéka ott ingott a térben, jött a rendőrségi beszámoló. Ennek első felét Hollósy Gábor szombathelyi rendőrkapitány perezentálta, kellemes képet festve a város állapotáról, s ebben meggyőződésünk igaza is van.
Aztán lépet színre dr. Orbán Péter altábornagy, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, aki itt fejtette ki a regionális közrendi irányítás helyi létezésének létjogosultságát, mondván, ha már a határőröké, a mentőké e helyütt van, mért ne lenne itt az övéké is, ráadásul éppen azért, mert ez a régió földrajzi központja, és igaza van a kapitánynak. Ám, miután ebben mindenki egyetértett, ugyanebben a nexusban ebédszünet következett be.
Később gyors ütemben folytatódtak az események
Az első volt az, hogy az összes bizottság összes beszámolóját elfogadta mindenki. Ilyenről eddig még nem esett szó. Az elnökök beszámoltak négyéves eredményeikről, és mosolyogva indulhattak haza. Ilyen eddig még nem volt, de mondom, ez egy ilyen nyári ülés volt.
A pedagógiai intézet ismert sorsa a megszűnés veszélye váltotta ki a legnagyobb vitát. Aztán senki nem szavazott. A három módosító indítvány egyike sem nyert, a VPI egyelőre lóg a levegőben, viszont a közgyűlés véget ért. Azt viszont tudom, hogy folytatódik. Ez biztos.
