Miért lett a Történelmi Témapark erődfala olyan, amilyen? – Ókori kütyükkel játszhatunk a volt Ferences-kertben

Kevesen tudhatják, hogy a mozgalmas témapark ötlete nem újkeletű, épp ellenkezőleg: a Savaria Karnevál újjáélesztésének gondolatával egyidőben, 2000-ben pattant ki. Történelemittas civilek gondolatébresztésének hatására nagyjából ekkor merült fel először a közgyűlésben, hogy a Ferences-kertet, mint optimális karneválhelyszínt oly módon volna érdemes kialakítani, hogy az ne egyetlen rendezvényre, de egész évben hasznosítható legyen.

„Félreértés ne essék: nem a karnevál kedvéért lett a témapark kiépítve. A Karnevál csak egy rendezvény – igaz, a legnagyobb –, ami kihasználja az adottságait. De pusztán csak miatta túl nagy luxus lett volna beépíteni a területet” – meséli Szabolcsi Gábor, a Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány elnöke. Mivel a tapasztalatok alapján a pusztán nézegethető, klasszikus romterületekhez képest szívesebben mennek az emberek egy funkcióval megtöltött, interaktív kiállítóhelyre, hamar eldöntötték, ők is ez utóbbit valósítják meg.

Ókori tudományok interaktív játszóparkja – mindent a szemnek, de a kéznek is
„A történelmi témapark témájaként az antik természettudományokat jelöltük meg. Ez így egy kicsit furcsa megfogalmazás, de ha a természettudományokból a korai időszak gyakorlatában ismert elveket nézzük, akkor ezek egyik része a hővel kapcsolatos dolgok, ami a különböző kövek és fémek nyerését és megmunkálását jelenti” – kezdi tisztába rakni előttünk a témapark mibenlétét a kuratóriumi elnök. Megidéződik a csiszolt kőkorszak, a kelta fémművesség, beüzemelnek ókori csigasorokat, egy- és kétkarú emelőket, ékpályákat, mechanikai és optikai játékokat. "Lesz ostromtorony is, amivel lehet majd kísérletezni, hogy meg tudja-e mozdítani hat-hét ember vagy sem.”

Ha jövőre is hőmérőroppantó rekordokat produkál a kánikula, úgy az addigra már beüzemelt vízgépek nagy népszerűségre tarthatnak számot, és egyiken-másikon ráadásul nem csak szemünket legeltethetjük majd. „A római fürdő és melegvízrendszer működő makettjét fogjuk bemutatni, ahol a látogató be is üzemelheti, és akár egyet loccsanhat is benne, ha belefér."

 Aktuális mumus: piros csíkozás a fehér városfal-részleten
Minderre szunyhatunk még néhányat, addig azonban nem hagyhattuk válasz nélkül a szombathelyiek lelkét nyomasztó látványt, amit a Ferences kertet szegélyező fal nyújt. „A római korban nem minden esetben építkeztek fehér mészkőből – legtöbbször abból építkeztek, ami volt: míg a porolissumi nagyerődöt például bazaltból építették, Savaria színe-javát csatári kőből. Ezt általában szépen levakolták, lefestették fehérre, és az egységes megjelenés érdekében – erre sokat adtak – visszarajzolták a kvádermintát, döntő többségében pompei vörös színnel.”

„Hogy ez szép vagy nem szép, mindenkinek egyéni ízléskörébe tartozik, de amikor messziről jött utazó Savariába, Aquincumba vagy Brigetioba, ott ezt látta messziről” – halljuk az ókori történelemben jártas Szabolcsitól. A külső megjelenés tehát mindennemű fanyalgás ellenére lényegében nem hibázik, a méret annál inkább: a mai előírásoknál fogva sajnos nem lehetett az eredeti keresztmetszetet megépíteni.

Minimális belépő fejében eregethetjük szabadjára gondolatainkat
A kert ősszel, majd a további munkálatok elvégézése után tavasszal zárt közparkként fog üzemelni: találkozó-, pihenő- és az antikvitásra is jellemző elmélkedőhelynek szánják az üzemeltetők. A díszmedencével, égetett téglákkal kirakott sétánnyal, növényekkel felfuttatott pergolasorral övezett antik kert a tervek szerint délelőtt 9 és este 6 óra között belépődíj fejében lesz látogatható, szolgáltatásainak igénybevétele esetén külön kell majd pengetnünk. Szabolcsi Gábor szerint „nem a zsebmetszés a fő cél, de a működőképességhez a pénzt elő kell teremteni.”