Számító osztrákok
Ha a munkaerő-piaci helyzetet akarjuk megvizsgálni, az első, és mindenki számára könnyen érthető adat a munkanélküliek, illetve a legújabb megfogalmazás szerint, az álláskeresők számának alakulása.
Az elmúlt évek adatai alapján a legrosszabb év 2005 volt, amikor 9300 és 8500 között ingadozott ez a mutató. Egy évvel később viszont határozott javulás jelentkezett, míg 2006 januárjában 9300 főről indult az álláskeresők száma, novemberre 6600-ra csökkent. Az idei év elején ennél magasabb adatot regisztráltak, januárban 8270-en szerepeltek a nyilvántartásban, ami április végére 7570-re csökkent.
A gyors változásnak Kovács Péter szerint két oka van. Egyrészt télen szünetelnek az ún. idénymunkák, másrészt az ausztriai munkáltatók is felismerték a magyar ellátásban rejlő lehetőségeket. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a téli holtszezonban papíron elküldik a magyar munkavállalókat, majd két-három hónap múlva visszaveszik őket. Persze, ez főként a vendéglátásban, szolgáltatásokban, építőiparban dolgozókra érvényes. A téli hónapokban így a magyar vendégmunkások nem a munkaadójuk pénztárcáját, hanem a magyar állam kasszáját terhelik meg.
Kritikus helyzetű térségek
Kovács Péter szerint egyértelműen javulást mutatnak az adatok, főként, ha összehasonlítjuk az országos tendenciákkal. A megye úgynevezett aktivitása, tehát a munkaképes korúak és a foglalkoztatottak aránya az országban a főváros után a második legjobb, viszont első helyen vagyunk annak tekintetében, hogy az aktív korúak milyen arányban jelennek meg a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában.
A megyén belül azonban nagyon eltérő tendenciák tapasztalhatóak. Jelenleg is a legjobb helyzetben Szombathely és Sárvár térsége van, itt 5 százalék körül van a munkanélküliségi ráta. Szentgotthárdon viszont 9,6, Vasváron pedig 12 százalék. Az igazgatóhelyettes úgy vélte, ezeken a területeken állami segítségre van szükség.
Még tart az átalakulás
Az év elején komolyan borzolta a kedélyeket a szombathelyi Jabil létszámleépítése. Ez azonban nem rendítette meg a munkaerőpiacot, főként ha azt nézzük, hogy 2004-ben 24 csoportos létszámleépítés történt, amely több mint 2400 főt érintett. 2005-ben 16 munkáltató jelezte, hogy 1186 munkahelyet épít le, 2006-ban pedig 15 cégtől 1018 alkalmazottat küldtek el. Tehát fokozatosan csökken a csoportos létszámleépítések száma, igaz, Kovács Péter szerint a gazdaság szerkezetének nagyon várt átalakulása még nem fejeződött be.
Tulajdonképpen a betanított munkaerőt igénylő, alacsony fizetéssel kecsegtető munkahelyek megszűnéséről van szó, a multik ugyanis az olcsóbb területek felé veszik az irányt. Habár az egyik városi közgyűlésen elhangzott, hogy Szombathelyen a szolgáltatásból származó adóbevételek meghaladták az ipar befizetéseit, a megyében még mindig az ipari foglalkoztatás dominál. Kovács Péter úgy vélte, most fizetjük meg annak az árát, hogy 8-9 évvel ezelőtt kedvezményeket adtunk az olcsó munkaerőt foglalkoztató multiknak. Az igazgatóhelyettes úgy vélte, további leépítések is elképzelhetőek lesznek, ezekre azonban fel kell készülnie a gazdaságnak.
Túl a krízisen
Nézzük először a rossz helyzetben lévő térségeket. Vasvár térségében, azaz a Hegyháton egyelőre nem sikerült megoldást találni a magas munkanélküliségre. Komoly gondot jelent, hogy magas a tartós munkanélküliek aránya, akik között sok a szakképzetlen, számukra az új cégek esetleges letelepedése sem jelent igazi lehetőséget. A munkaügyi központ több projektet dolgozott ki a helyzet javítása érdekében, ezekről egy kicsit később.
Szentgotthárd, úgy tűnik, túl van a krízisen. Nagyon jól prosperál az Opel-gyár, amely a megye többi területéről is foglalkoztat munkaerőt. A Jabil-leépítés következtében utcára kerülők közül például mintegy 40 embert akarnak foglalkoztatni. A hármashatár városában újabb javulás várható a termálfürdőtől, illetve az ahhoz kapcsolódó beruházásoktól.
Mindkét térséget, és a megyeszékhelyt is érinti a minisztérium által indított közmunkaprogram, amely igaz, hogy csak átmeneti megoldást jelent, de tűzoltásra mindenképpen alkalmas. Az idén összesen 250 milliós keret áll rendelkezésre erre a célra, a közmunka főként az erdőgazdálkodást és az útépítéseket érinti.
Lépj egyet előre
Ezen túl természetesen több programot is indít a munkaügyi hivatal. Júliusban írják ki az uniós projekteket, ezek egyike az ún. Társadalmi Megújulás Operatív Programja lesz, ami régiós szinten 1,7 milliárdos kerettel rendelkezik. Négy hátrányos helyzetű célcsoport támogatását tervezik, így a 25 év alattiak, az 50 éven felüliek, az alacsony iskolázottságúak, és a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők csoportjait.
Természetesen minden csoport eltérő problémákkal küzd. A fiataloknak nincs munkahelyi tapasztalatuk, az idősebbek szakképzettsége elavult, az alacsony vézettségűeknek nincs ilyen, a gyes-ről, gyed-ről visszatérő nők mellett pedig elmegy a szakma.
Ezeket a rétegeket támogatja egyébként a Lépj egyet előre program rövidesen induló második szakasza, az év elején lezárt első szakasz meggyőző sikert hozott.
Komoly kihívás lesz
A munkaügyi és szociális szerveknek ugyanakkor fel kell készülniük több jelentős változásra is. Ősszel például átalakul a rokkantellátási rendszer. Megszűnik a részleges rokkantság fogalma, ehelyett a rászorulók ún. rehabilitációs járadékot kapnak, maximum 3 éves időtartamban. A változás célja, hogy erősítsék a rehabilitációt, és a csökkent munkaképességűeket visszavezessék a munkaerőpiacra. Ehhez, persze, rehabilitációs programokat indítanak, amely országos szinten 750-800 ezer embert érint majd. Komoly kihívás lesz. mondta Kovács Péter.
Ennél korábban, július 1-ével pedig megszűnik a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató, ún, védett munkahelyek támogatása. Az uniós norma szerinti átalakítás után a jövőben nem a munkáltatókat támogatják, hanem a munkavállalók jutnak bérjellegű támogatáshoz.
Gyógyturizmus, banki szektor
És hogy mit hoz a jövő? Kovács Péter szerint át kellene gondolni a tervezett fejlesztéseket. Úgy látja, hogy komolyabban kellene venni a konferenciaturizmusból adódó lehetőségeket, ehhez pedig szállodai kapacitás kell. A megyében ugyanis maximum 100-120 fős konferenciát lehet megrendezni, márpedig a többszáz fős rendezvényekre is komoly igény mutatkozik.
Az egészségügyben pedig a gyógyturizmusra kellene koncentrálni. Kovács Péter szerint Szombathelynek ehhez jobb adottságai vannak, mint mondjuk Burgenlandnak. Igaz, a jelenlegi helyzet nem alkalmas arra, hogy Szombathely egészségügyi központ legyen.
A szolgáltatások közül a banki szektor tűnik a legígéretesebbnek. Az igazgatóhelyettes megemlítette, hogy például Luxemburg a banki fejlesztéseknek köszönhetően a németek, franciák, belgák pénzügyi központjává vált, a példát érdemes lenne követni.
Orvosi egyetem?
Az oktatás kapcsán érdekes kijelentést tett Kovács Péter. Miközben a főiskola a műszaki szakok felé próbál fordulni, az igazgatóhelyettes szerint műszaki főiskolákkal tele van a környék. Szombathelynek valóban egyetemre van szüksége. Kovács Péter kijelentette, az egészségügyi főiskola fejlesztésével orvosi egyetemet kellene létrehozni. Ez az a terület, ahol nem a huszonharmadikak lennénk mondta. A Dunántúlon ugyanis csak Pécsett van orvosképzés, Burgenland közelsége miatt pedig komolyan lehetne számítani a külföldi hallgatókra is. Sajnos, nincs ilyen elképzelése sem a városnak, sem a megyének hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Ezzel a lépéssel pedig megoldható lenne az egészségügyi ellátás és a gyógyturizmus fejlesztése is.
Úgy tűnik tehát, hogy javulóban van a megye és a város munkaerő-piaci helyzete, de a szakember szerint komoly kihívásokra kell még megtalálni a megfelelő válaszokat. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a politikának fel kellene ismernie saját felelősségét, és időnként hallgatni a szakemberekre, vagy akár néha egymásra is.
