Reptér vagy ipari park? – Vitával kezdődött, szavazógéppé vált a szombathelyi közgyűlés

„Függesszék fel a lakbéremelést!”
Pontban reggel 9 órakor köszöntötte a néhány hiányzóval felálló képviselő-testületet Ipkovich György polgármester (MSZP), aki aztán gyorsan köszönetet mondott az október 23-i ünnepség szervezőinek, szereplőinek és résztvevőinek azért, hogy a zord időjárás ellenére emelkedett hangulatúra sikeredett a rendezvény.
Aztán büszkén mutatta fel azt a festményt, amelyet a Virágos Magyarországért verseny különdíjaként kapott a város.

A kissé ünnepélyes hangulat itt véget is ért, Marton Zsolt frakcióvezető (Fidesz-KDNP) bejelentette: „Elementáris a felháborodás a lakbérek drasztikus emelése ellen.” Emlékeztetett arra, hogy a szeptemberi ülésen az ellenzék a döntés előtt hatástanulmányok készítését javasolta, valamint azt, hogy az emelést fokozatosan hajtsák végre.
A képviselő ismét javaslattal élt, mégpedig azzal, hogy a közgyűlés tárgyalja meg az ügyet, és függesszék fel a rendelet módosítását, azaz, állítsák vissza az eredeti állapotot.

„Átlagosan 70 százalékkal fizetnek többet”
A javaslathoz Molnár Miklós (Pro Savaria) is csatlakozott, aki ismét elmondta, hogy ha nettó 300 millió többletbevételt hoz a díjemelés, akkor átlagosan 70 százalékkal kell többet fizetniük a lakóknak. Hozzátette, információk szerint a támogatásokat kikalkuláló számítógépes program sincs még kész.
„Megértem a javaslatot” – reagált a polgármester, aki kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg. A munkaterv szerint a rendeletet a novemberi ülésen a tapasztalatok alapján módosítani fogják, addig az ellenzék türelmét kérte, mivel a lakbéremelés úgyis csak január 1-vel lép életbe. Ráadásul nincs írásos előkészítés, így nincs miről tárgyalni.

Marton Zsolt szerint viszont a régi és a tervezett lakbér-tábla rendelkezésre áll, így van alap a tárgyalásra. A közgyűlés többsége szerint viszont nincs, legalábbis a szavazás eredménye szerint, annak ellenére, hogy nem érvényesültek a pártreferenciák, mindkét oldalról érkezett igen és nem szavazat is, a többség pedig tartózkodott.
Így a közgyűlés nem vette napirendre a lakbérek ügyét, ez viszont nem zavarta abban az ellenzéket, hogy a következő közel egy órát a témával töltse ki.

Vadkapitalista módszer?
Takátsné Tenki Mária (Fidesz) tért vissza a témára, aki egy fórumot hiányolt, ahol a polgármesternek ki kellett volna állnia az emberek elé, és elmondani az emelések okát, és ismertetni a támogatási rendszert. A képviselő rövid történelmi eszmefuttatásából megtudtuk, hogy a 30-as években az „eszik vagy lakik” lehetőségek közül kellett választani, a baloldal 1945. után azzal támadta a Horthy-rendszert, hogy ellehetetlenítette a bérlakásokban élőket.
Takátsné Tenki Mária szerint nem a baloldaliságra vall a drasztikus emelés, kijelentette, egy 82 éves bérlő azt mondta neki, inkább öngyilkos lesz, de ezt a bérleti díjat nem tudja kifizetni. Úgy vélte, a szociális támogatás alanyi jog, így azt nem kell külön kérelmezni. A képviselő szerint a módszer „vadkapitalista”, nem tükrözi a baloldali szemléletet.

„A liberálisokat még megértem” – mondta, hiszen ők mindent piaci alapon akarnak működtetni. A mondat felvidította a képviselőket, Sági József (Fidesz) és Lazáry Viktor (Fidesz) „ilyenek vagytok” kijelentéssel fordult az SZDSZ-frakció felé.

Kiterjeszteni a támogatást
Ipkovich György megismételte az előző napi sajtótájékoztatón elhangzottakat, hozzátéve, hogy nem kell válsághelyzetről beszélni, hiszen az emelt lakbéreket először jövő februárban kell fizetni.
Czeglédy Csaba alpolgármester (MSZP) szintén a városvezetés álláspontját részletezte, kijelentette, hogy rövid távú politikai érdekek nem szabad válságot említeni, a támogatási rendszert pedig ki akarják terjeszteni azokra is, akik nem önkormányzati bérlakásban élnek, viszont gondot jelent számukra a piaci lakbérek kifizetése. Marton Zsolt frakcióvezetőt hozta fel példának, aki 15 ezer forintot fizet az önkormányztai bérlakásért, amiben lakik, jövőre ez az összeg 30 ezerre fog emelkedni. Hozzátette, reméli képvielőtársa nem kér majd szociális alapon járó lakbérkompenzációt.

Németh Kálmán alpolgármester (SZDSZ) szerint hangulatkeltésről van szó, mivel „szó sincs arról, hogy a bérlők lehetetlen helyzetbe kerülnek”. Megemlítette, hogy egy jobboldali kormány hozta 1993-ban azt a döntést, hogy kötelező eladni a bérlakást a bérlő számára. Ennek következtében az önkormányzat tulajdonában nagyon rossz állapotú lakások maradtak, amelyeket az alacsony lakbérek miatt nem tudtak felújítani.

Az alpolgármester szerint a támogatást ki lehet terjeszteni, ennek egyik módja lehet, ha a tulajdonos a városnak adja bérbe az ingatlant, ami így önkormányzati bérlakásként működik. Hozzátette, a városvezetésnek is van olyan szociális érzéke, mint az ellenzéknek. Ipkovich György megjegyezte, bár nem vették napirendre az ügyet, mégis tárgyalják.

Leírjuk az adósságot?
Molnár Miklós szerint nem lehet azt mondani, hogy a lakbéremeléssel mindenki jól fog járni. Közel 300 millióval több bevétel keletkezik a lakbérekből, a városvezetés azt mondja, hogy a pénzt a lakásokba forgatják vissza. A képviselő viszont úgy vélte, ez csak ígéret, mivel a pénz felhasználásáról nincs közgyűlési döntés. Megemlítette, hogy a zárt ülésen mintegy 50 milliós adósságot fognak leírni, amit nem tudnak kifizetni a bérlők. Úgy vélte, két év múlva 100 milliót kell leírni, így kérdéses, mekkora összeg marad a felújításokra.

Horváth Csaba (Fidesz) kijelentette, a hangulatot nem kell kelteni, nagyon nagy az elkeseredettség. Lazáry Viktor úgy vélte, hogy a lakosság körében uralkodó hangulatról pontos benyomásokat szereztek a népszavazási aláírásgyűjtés közben. „Önök is menjenek ki, hogy tapasztalják a hangulatot.” – javasolta.

A kínai kapcsolat
Marton Zsolt a kínai látogatás tapasztalatai, és várható előnyei iránt tudakozódott. A polgármester szinte lelkesen mesélte el kedvező benyomásait, hangsúlyozva, hogy egy dinamikusan fejlődő, modern városban jártak. Kijelentette, a kínai gazdaságot nem a hazánkban lévő kínai boltok alapján kell megítélni. Yantai a 65. legnagyobb város Kínában, GDP-jét tekintve viszont a 7. helyet foglalja el, ipari parkjában 220 ezren dolgoznak.

Hozzátette, az ottani viszonyok közt egy évbe került, mire a város megkapta a hozzájárulást, hogy kapcsolatot építsen ki Szombathellyel, ettől kezdve viszont önállóan alakíthatja az oktatási, gazdasági, kereskedelmi együttműködést.
Ipkovich György szerint a leggyorsabban az oktatás és a kultúra területén lehet kialakítani a kapcsolatot, a kínaik örömmel vették a diákcseréről szóló elképzelést.
Jövő év elején gazdasági küldöttség érkezik Yantai-ból, szóba kerülhet akár közös vállalat alapítás, kínai beruházás, vagy szombathelyi cégalapítás is. „Ez viszont legyen a szakemberek dolga” – jelentette ki.

A titkos házasság
Prugberger Emil (Pro Savaria) a Czeglédy Csaba és az Aréna Savaria működtetője közti megbeszélés részleteit tudakolta. Az alpolgármester elmondta, elkezdődött a felülvizsgálat, amely azt deríti ki, milyen munkálatokat kell elvégezni az épületben. Másrészt az együttműködési szerződés részleteit próbálták „összecsiszolni”.
Molnár Miklós szerint viszont a szükséges munkákat már egy évvel ezelőtt fel kellett volna mérni, akkor kellett volna foglalkozni a garanciális munkákkal. Kijelentette, a polgármester „titkos házasságot kötött” az üzemeltetővel, így neki kell viselnie a felelősséget.
Ipkovich György emlékeztetett arra, hogy a közgyűlés nem fogadta el az üzemeltető beszámolóját.

Zuschlag csápjai
A következő, indulatokat is kiváltó ügy az a vizsgálat volt, amelyet a polgármesteri hivatal egyik volt munkatársa ellen indítottak. Lazáry Viktor feltette a kérdést, a polgármester elindította-e a beígért vizsgálatot?
Ipkovich György bejelentette, bekérette az ügy iratait, amelyeket az APEH rendben lévőnek talált, és nem hiányzik a gyanúsítás szerint eltűnt pénz sem. Az említett munkatársnak egyébként azért kellett távoznia a hivatalból, mert nem vált be a munkakörében.
Szakály Gábor szerint „Zushlag csápjai elértek Szombathelyre”, mivel egy egyesület támogatásáról van szó.
A polgármester megismételte, hogy az APEH nem talált olyan okot, ami miatt lépni kellett volna, ha bűncselekményre utaló nyomra bukkannak, akkor feljelentést tesznek. „Én nem vagyok bűnüldöző” – jelentette ki.

Marton Zsolt pontosított, 1,2 millióba kerülő egyesületi rendezvényről van szó, melyet juniális szervezésére kaptak, az illető viszont azóta sem számolt el ebből egy bizonyos összeggel (mint megtudtuk, a tombola pénzzel . szerk.), a polgármester pedig nem hajlandó intézkedni. Ipkovich György ismét hangsúlyozta, akinek tudomása van bűncselekmény gyanújáról, tegyen feljelentést.

Vizsgálni a szerződésbontás lehetőségét
Marton Zsolt a Savaria Fórum ügyét hozta elő. Mint mondta, a tárgyalt beszámolóban az szerepelt, hogy a SaFó kiadóját a közgyűlés nyilvánította nyertesnek a közbeszerzési pályázaton, erre viszont csak a polgármester jogosult. A képviselő szerint nem mindegy hogyan fogalmaznak, mivel előre tisztázni kell a felelősséget. Kérte, hogy az aláírt szerződést juttassák el a frakcióhoz, a Fidesz ugyanis már most meg akarja vizsgálni a szerződésbontás lehetőségét.

A képviselő megemlítette, hogy a hivatal közbeszerzési eljárásait egy olyan vállalkozás ellenőrzi, amely egy off-shore cég tulajdonában van. A döntés előtt feloszlatták a hivatal közbeszerzési csoportját. Marton Zsolt feltette a kérdést, milyen jogszabályi háttér alapján lehet privatizálni az ellenőrzést?
Takátsné Tenki Mária szerint az off-shore tulajdonos miatt a céginformációs adatbázisban semmi sem szerepel a vállalkozásról, a feladatot inkább a városban működő, átlátható szervezettel kellene elvégeztetni.

A polgármester hangsúlyozta, jelenleg is folyik a hivatal átszervezése, a céget 2008. januárjáig bízták meg a munkával. Utána közbeszerzési eljárást indítanak, viszont, ha ismét egy off-shore cég adja a legjobb ajánlatot, akkor ő kapja a megbízást.

265 milliós apport
Délelőtt 11 óra körül kezdték el a tényleges napirendet tárgyalni a képviselők. Rögtön az elején döntöttek arról, hogy a volt HEMO épületét a Vagyonhasznosító Zrt-be apportálják, az önkormányzati cég fogja elvégezni a színház működtetéséhez szükséges átalakításokat, felújításokat. Az apport összege 256 millió forint, a felújítás után a színházat működtető kft. bérleti díjat fizet a használatért.
Marton Zsolt szerint a lépés támogatható, viszont szerették volna látni, a bérleti díj mekkora kötelezettséget ró majd a városra. Kovács Előd, a zrt. vezérigazgatója elmondta, a felújítás teljes költségének ismeretében tesznek javaslatot a díj mértékére.

Néhány napirendi pontot vita nélkül szavaztak meg, már abban bíztunk, hogy az ülés nyilvános része előtt nem tartanak ebédszünetet, a 8. pont után viszont a polgármester félbeszakította a munkát.

Közlekedési lámpák, körforgalom, behajtási engedély
Délután két órakor szinte üres volt a terem, a koalíciós sorokban is voltak üres helyek, a Fidesz-frakciót egyedül Marton Zsolt képviselte. Néhány percet várni kellett, hogy meglegyen a határozatképesség, aztán lassan megteltek a képviselői székek.
Az első napirend, amelyet nem egy perc alatt fogadtak el, a város forgalmi rendszerének átalakítása volt. A képviselők sokáig elvitatkoztak azon, melyik zebrához szereljenek fel közlekedési lámpákat, és hol legyen körforgalom. Gyimesi József (ESZE) javaslatára végül úgy döntöttek, a Thököly utca Aréna utcai csatlakozásánál és a Külsikátornál lesznek lámpák, az Iseumnál pedig körforgalom. A végső döntés előtt azonban háromnapos forgalomszámlását tartanak.

A közgyűlés novemberben tárgyalja Szakály Gábor módosító javaslatait, amelyek az Aréna Savaria körüli anomáliák megszüntetését célozzák. A képviselő szerint a csarnok előtti Eperjes utcát 10 kilométer per órás sebességkorlátozás mellett meg kell nyitni a forgalom előtt, így a mentők is áthaladhatnak, ezzel gyorsabban hagyhatják el a mentőállomás környékét. A javaslattal egyetértettek a képviselők, a novemberi döntés előtt a szakemberek megvizsgálják a módosítás hatásait.

A közgyűlés elfogadta azt is, hogy a 7,5 tonnánál nehezebb teherautóknak behajtási engedélyt kell kérniük a belvárosba, azt viszont csak az áruszállítók kapják meg.

„Létezik a kivetítő nevű berendezés”
A kerékpárutak létesítésének céljára benyújtandó pályázat tárgyalásakor kicsit tanácstalanok voltak a képviselők, a polgármester meg is jegyezte, „létezik a kivetítő nevű berendezés”. Térkép nélkül valóban nehéz volt dönteni, tűzoltásként a hivatal egyik munkatársa a falra ragasztotta az érintett területek térképét. Kiderült, a pályázat az oladi lakótelep, a Dolgozók útja, és az oladi városrész megközelítését célozza. Szabó Gábor alpolgármester (MDF) elmondta, a pályázati kiírásnak ez a terület felel meg, a tenderen ugyanis nem turisztikai jellegű beruházáshoz, hanem a mindennapi kerékpáros közlekedés fejlesztéséhez lehet támogatást elnyerni. Az alpolgármester hozzátette, valóban sokfelé kellene bicikliút a városban, a távlati tervekben szerepel az észak-déli áthaladási lehetőség kiépítése, ehhez azonban forrásokat kell találni.

Reptér vagy ipari park?
A közgyűlés utolsó vitáját a repülőtér egyik részének sorsa hozta. Az előterjesztés szerint a reptér egyik részén, 45 hektárnyi területen hozzák létre a 2. számú ipari parkot, a terület nagy része viszont Gencsapáti tulajdonában van. A település rendezési terve most van módosítás alatt, ezért arra kérik a gencsapáti önkormányzatot, hogy a területet minősítsék ipari célúvá.
Szabó Gábor elmondta, kompromisszumos megoldásról van szó, hiszen egyrészt lehetőség nyílik az ipartelepítésre, másrészt a fennmaradó területen kialakítható a tervekben szereplő repülőtér is.

A terv aktivizálta a képviselőket, Sági József szerint ezzel a város tulajdonképpen lemond a repülőtér kialakításának lehetőségéről, viszont munkahelyeket teremt, a képviselő szerint ez utóbbi fontosabb feladat.
Csermelyi András tanácsnok (MSZP) szerint viszont el kell dönteni, mit akar a város, hol lesz a második ipari park, milyen realitása van a repülőtérnek?

A tanácsnok úgy vélte, ha a reptér nem valósul meg, a területen „komoly dolgokat” lehetne csinálni, majd kijelentette: „így nem lehet hosszú-távú városfejlesztési ügyeket eldönteni”.

Balhé a koalícióban?
Prugberger Emil csatlakozott a véleményhez, hangsúlyozta, „ezek csak ötletelések”, miközben a város legértékesebb ingatlanjáról van szó.
Ipkovich György erre, némiképp váratlanul kijelentette, a bizottsági viták után a novemberi ülésre visszahozzák az ügyet. „Meggyőztek” – mondta.
Szabó Gábor viszont hangsúlyozta, ezzel nem oldották meg a problémát, Gencsapáti önkormányzata ugyanis addig lezárja a rendezési terv módosítását.
„Ne zárja le” – jelentette ki a polgármester, aki szerint ennyi belefér a jószomszédi viszonyba.
Szabó Gábor ekkor elhagyta az üléstermet.

Néhány perc múlva mi is, ugyanis véget ért a nyilvános ülés. A folyosón megdöbbenve szembesültünk azzal, hogy még csak délután fél négy van. Alig öt órát tartott a közgyűlés. Pedig mennyi minden történt és hangzott el.