A kínai állami televízió szerint a május elején útnak indított Csang'o-6 űrszonda kedden, Kína északi részén, Belső-Mongólia Autonóm Területén ért Földet, a fedélzetén a történelmi rakománnyal, vagyis a Hold sötét oldaláról gyűjtött kőzetmintákkal.
Nem ez volt az első kínai siker, hiszen 2020 decemberében már hoztak kőzetmintákat a Holdról, igaz, akkor a Földről is látható oldalon landoltak. Az viszont tény, hogy Kína az egyetlen ország, amelyiknek sikerült a kísérő égitestünk távoli oldalán landolnia.
A tudósoknak komoly elvárásaik vannak, hiszen a minták elemzése sok mindenre magyarázatot adhat. Jó eséllyel 2,5 milliárd éves vulkanikus kőzetet, korai meteorit-becsapódások nyomait rejtő mintákat is hozhatott magával a kínai Hold istennőről elnevezett szerkezet.
A mostani már a hatodik küldetésük volt, és a második, amikor a Hold sötét oldalán landoltak. 5 évvel ezelőtt, a nagy előd, a Csang'o-4 volt az első ember alkotta űrszonda, ami landolni tudott a kísérőbolygónk túloldalán.
Korábban már Oroszország (akkor még Szovjetunió), az USA és Kína is hozott már vissza kőzet- és pormintákat a Földre, de mindhárom nagyhatalom csak a látható oldalról tudott mintákat gyűjteni eddig. A Hold sötét oldalára tervezett missziók nehézsége, hogy kell egy kommunikációs műhold, hogy a Földről kapcsolatot lehessen teremteni az amúgy a földi személyzet számára takarásban lévő űreszközökkel - írja a hvg.hu.
