„Nincs jobboldali és baloldali néző, csak jó és rossz színház van” – beszélgetés Jordán Tamással

– A jobboldal szerint nincs szükség Szombathelyen ideiglenes színházra, valamint színházügyben pazarlással vádolják a városvezetést.
– Amikor a szombathelyi közgyűlés 29 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a Weöres Sándor Színház alapítását, akkor ezt az egyhangúságot még könnyes szemmel ünnepeltük, hiszen úgy gondoltuk, a város egy emberként akarja ezt a színházat. Azóta viszont sok minden történt. A színházat el kellene, hogy kerülje a politika világa. Ez egy szolgáltatás, amely a városért lesz. Nincs jobboldali és baloldali néző, csak jó és rossz színház van. Nem az a baj, hogy a színház a politikai közbeszéd tárgya lett, hanem az, hogy téves állítások hangoznak el.

– Milyen tévedésekre utal?
– Idézném a Fidesz és a Pro Savaria sajtótájékoztatásáról, amelyre az alon.hu oldalán bukkantam rá: „Molnár Miklós, a Pro Savaria frakcióvezetője kiemelte, hogy a pályázathoz a pályázónak per- és igénymentesnek kell lennie és ennek a SZOVA nem felel meg, mivel a STRABAG beperelte a sportcsarnoképítés miatt.”
Csodálkozom, hogy az egyébként hibátlan tájékozottsággal rendelkező képviselő figyelmét elkerülte az a tény, hogy az AGORA pályázat kiírásában az szerepel, hogy csak az önkormányzatok lehetnek a pályázók: „Pályázatot nyújthatnak be Magyarország hat konvergencia régiójában található megyei jogú városok önkormányzatai…” Tehát szó sincs a perben álló SZOVÁ-ról, mint pályázóról.

„Jordán Tamás ne szóljon bele…”

– Molnár Miklós – olvasható az SZTV honlapján – így nyilatkozott: „az ideiglenes és az állandó színház Ipkovich György vágyálma, és jó lenne, ha lemondana róla. Jordán Tamás pedig ne szóljon bele a város pénzügyeit érintő kérdésekbe – tette hozzá a politikus annak kapcsán, hogy a színidirektor a napokban úgy nyilatkozott egy országos napilapnak: kitapossa a szombathelyi színház létrehozását.”
– A politikus egy a Magyar Hírlapban nemrégiben megjelent interjúra céloz, amelyben valóban olvasható a „kitaposom” szó. Eszem ágában sincs a város pénzügyeibe beleszólni, a város már megtette a magáét. A Közgyűlés áldását adta a HEMO átalakítására és megszavazta az 500 milliós nettó átépítési költséget. Ennél többet a várostól nem várhatunk. Most következnek a tervezés, építés időt igénylő szakaszai. Itt kell résen lenni és „kitaposni” a vállalt határidők teljesítését.

„Nyilván azt a helyet szeretném, ami a lehető legjobb…”

– A helyi jobboldal az ideiglenes színház helyszíneként kezdettől fogva az MMIK-t szeretné látni, Ön és a baloldal politikusai viszont a HEMO épületét favorizálják.
– A baloldal politikusai, Ipkovich György polgármester úr és Czeglédy Csaba alpolgármester úr nem foglaltak állást, hogy hol legyen az ideiglenes színház. Rám bízták a döntést. A vita akkor tört ki, amikor én a lehetséges helyek közül a HEMO-t választottam. A döntés érdekessége, hogy a HEMO-t addig nem ismertem, míg a Sportházban és az MMIK-ban még játszottam is.

És most engedje meg, hogy egy kicsit „sarkosabban” fogalmazzak. Az én személyes jövőm és a velem tartó művészek elkövetkező egzisztenciája attól függ, hogy milyen színháza lesz Szombathelynek. Nagy a tét, nekünk is és a városnak is. Hatalmas felelősség a hely eldöntése. A legjobb tudásom, tehetségem, 45 év nem akármilyen színházi tapasztalata alapján döntöttem a HEMO mellett. (Kész vagyok bárkivel vitát folytatni a kérdésről) Most következik a két „sarkos” mondat: kinek van annyi tudása, tapasztalata ezen a téren, hogy feljogosítva érezze magát a kijelentésre, hogy nem jó a döntés. Honnan tudja azt bárki a közgyűlésben, vagy akár a polgárok között, aki nem szakmabeli, hogy melyik hely alkalmasabb színháznak?! Vannak kijelentések, melyek egész szakmai pályafutásomat és a hitelességemet kérdőjelezik meg.

– A kérdésben nem egyeztetett az ellenzékkel, nem keresték meg Önt a javaslatukkal?
– Kétszer is leültem velük tárgyalni, nagyon fontosnak tartom ugyanis, hogy megbeszéljük azt, ami nekik nem tetszik. Én szeretnék velük együttműködni, nem csak szavakban, hanem tettekben is.

– Az MMIK kontra HEMO vita az Agóra-pályázat kapcsán lángolt fel újra. Az ellenzék ugyanis azt szeretné, hogy a város ne a Hemo-val, hanem az MMIK-val vegyen részt a pályázaton, és itt jöjjön létre az ideiglenes színház.
– Ez azért is fordulhatott elő, mert az Agóra pályázati kiírása némely ponton – ezt maga az egyik kiíró, Németh János is elismeri – nem volt egyértelmű. Azt lehetett hinni, hogy olyan kulturális intézménnyel is lehet pályázni, amely nincs a város tulajdonában. Így jöhetett szóba az MMIK, amely megyei tulajdonú intézmény. Kaptunk azonban egy állásfoglalást (Keretes írásunkban a cikk végén olvasható), amely tisztázta ezt a kérdést. Kimondja, csak városi tulajdonú ingatlan jöhet szóba.
A város a megyének tett ugyan egy ajánlatot: adja át az MMIK-t, azonban a fenntartók erre nem voltak hajlandók. A megye inkább tizenkét évre bérbe kívánná adni, de ez sem lehetne járható út, hiszen a pályázat kiírása szerint erre nincs mód. Tehát az Agora kapcsán az MMIK nem jöhet szóba, csak a HEMO. És ezt az ellenzék is tudja.

– Az ellenzék szerint a város össze-vissza kapkod, mivel a korábban a vagyonhasznosítónak átadott HEMO-épület tulajdonjogát most a pályázat miatt újra vissza kell venni. Ez azonban súlyos tízmilliókba kerül, hiszen az ingatlancsere illeték- és ÁFA-terhét a városnak kell állnia.
– Eltúlzott összeget mondanak, a pontos számot én sem tudom, de tízmillió alatt van. Ha félretesszük a politikát, és józanul átgondoljuk, könnyen beláthatjuk: ha Szombathely az Agóra pályázattal másfél milliárdot nyer, és ennek révén felújítjuk a Hemot, akkor a város megtakarítja azt a nettó ötszázmillió forintot, amit az ideiglenes színház felújítására már megszavazott, és elkülönített.
Ha nincsen politika, akkor azt mondom, a városnak nem lesz hatszáz millió kiadása, amiért áldozatul esik tízmillió. És még átgondolatlanságról sem lehet szó, hiszen a pályázat feltételeiről előzetesen nem lehetett tudni.

– Mi a garancia arra, hogy megnyeri a város a pályázatot? Ha nem, akkor viszont, ez kiderült, hatszáz millióból nem lehet újjáépíteni a Hemot.
– Az Agóra-pályázatnak olyannak kell lennie, hogy minden egyes pontjában megfeleljen a kiíró elvárásainak, most ezen dolgozunk. Itt valóban egy szellemi központ jön majd létre, melynek csak egy része lesz a színházterem és a kamaraterem, amit egy időre bérbe vesz majd a Weöres Sándor Színház.

Nem arról van tehát szó, hogy orvul színházat építünk. Én eredendően is egy Agóra-koncepcióval jöttem Szombathelyre, ezért is hagyom ott a Nemzetit. Az „agora” szó is talán az én számból hangzott el először, még a Merlin Színház idején. Azóta hangoztatom: be akarom bizonyítani, hogy a színház nem csupán az előadások színtere, hanem a találkozásoké és a tanításoké is. Mindaz, ami az Agóra-pályázatban is szerepel.

Mint egy profi bokszoló…