„Krisz egy görögteknős, már négyéves, de korához képest kicsi, puha a páncélja, ezért UVB lámpát alkalmazunk, és változatosabbá kell tenni az étrendjét, hogy fejlődésnek induljon, most kétnaponta jön hozzánk kezelésre” – magyarázza dr. Bencze Dávid, a Szombathelyi Állatkórház állatorvosa, miközben vizsgálja a kis állatot.
A legtöbbször ő látja el a hüllőpácienseket, nagyon sok ismeretet szerzett róluk az utóbbi években. A szakembertől megtudjuk, hogy a görögteknős tartása engedélyhez kötött, be kell jelenteni a kormányhivatalnál és rendszeresen lefotózni, adatot szolgáltatni, mert a görögteknős CITES-faj, vagyis veszélyeztetett. Krisz a terápiának köszönhetően egyre aktívabb, fejlődésnek indult.
„Ami a hüllőket illeti, hozzánk általában ékszer-, király- és görögteknősöket hoznak, de megfordul nálunk sisakos és párduckaméleon, szakállas agáma, leopárdgekkó. Amióta két éve itt vagyok, egyszer hoztak gabonasiklót, kígyót pedig még nem” – mondja az állatorvos, aki székesfehérvári születésű. Miután végzett az Állatorvosi Egyetemen, rögtön Szombathelyen kezdett el dolgozni.
Azért szereti a Szombathelyi Állatkórházat, mert itt nagyon színes a munkája, nemcsak kutyák és macskák oltásából, ivartalanításból áll egy ügyelet, hanem változatos kórképekkel találkozik. Vannak belgyógyászati esetek, bonyolultabb műtétek, hoznak nyulakat, teknősöket is egyetlen munkanap alatt. Ő hétfőtől péntekig dolgozik, de hétvégenként is vállal ügyeletet.
Bencze Dávid azt mondja, a hüllőknél a leggyakoribbak a tartástechnológiai hibák. A többség azért vesz mondjuk teknőst, mert azt hiszi, könnyebb a tartása, mint egy kutyáé vagy macskáé, pedig ez nem igaz. A kisállatkereskedésben kapnak hozzájuk néhány információt, megveszik ugyanitt a táplálásukhoz a heti menüt, de abban annyira kevés a tápanyag, ha csak ezt kapja az állat, akkor nem fejlődik rendesen, páncélpuhulása lesz, nem jut elég vitaminhoz. Fontos kiegészítésként édesvízi halat, csigát, növényeket és kalciumot is adni nekik. „Ne legyen egysíkú az étkezésük” – tanácsolja Bencze doktor.
Megtudjuk, a kicsiket kétnaponta, a felnőtt példányokat hetente kell etetni, de nem a terráriumban, nehogy szennyezett legyen a víz. Ahhoz, hogy kemény legyen a páncéljuk nem elég az ablakon beszűrődő fény. Szükségük van UV-B fényre, amihez kétféleképpen tudnak hozzájutni, vagy direkt napfénnyel a szabadban, vagy UV-B lámpa segítségével.
„Rögtön gyanakodjunk, amikor nem esznek. Van, hogy heteket, hónapokat várnak a gazdik, mire orvoshoz viszik kedvencüket. Sokszor későn kerülnek hozzánk, annyit veszítenek a súlyukból, hogy már nagyon nehéz őket megmenteni” – magyarázza Bencze Dávid, aki először a tartáskörülményekről kérdezi ki a gazdikat. Ezektől függően étrendváltoztatást, hőmérséklet- és páratartalom-változtatást, különböző tartási javaslatokat tesz.
Azt mondja, aki először vesz hüllőt csakis teknősben, leopárdgekkóban vagy agámában gondolkodjon. Kaméleon felé véletlenül se kacsintgasson, mert azok rendkívül kényesek, érzékenyek. Ha nem megfelelő a hőmérséklet vagy a páratartalom, akkor a kaméleonnak nagyon gyorsan romlik az állapota, napok alatt elpusztulhat.
Bencze Dávid is találkozott olyan példánnyal, amely már elfeküdt, és szinte fekete volt a színe, alig vett levegőt. Rájuk különösen oda kell figyelni. Megtudjuk tőle, hogy a legtöbb hüllő territoriális lény, szeretnek egyedül lenni. Tévhit, hogy az emberekhez hasonlóan társas lények. Ennek ellenére sokan párban tartják őket. Ahhoz, hogy a párban tartás ideális legyen, nagy helyre lenne szükségük. Ha kis területen vannak együtt, gyakori, hogy összeverekednek, az egyik leuralja a másikat.
Nem mindenki van tisztában azzal sem, hogy a hüllője nőstény vagy hím. Nem egyszer előfordult már, hogy a hímnek gondolt állatról kiderült, valójában nőstény, és azért nem eszik és azért kapar folyamatosan, mert tojást akar rakni, csak éppen nem tud.
Ideális esetben ilyenkor étrendváltoztatással sikerül orvosolni a problémát, és akkor vagy felszívódnak a tüszők, vagy sikerül lerakni a tojásokat. Ha ez nem elég, akkor műtéttel el lehet távolítani a tüszőket, vagy a már fejlett tojásokat.
Ha ez nem történik meg időben, akkor a tojások megrepedhetnek a hasüregben, és szepszisben elpusztul az állat. Sokan azt is hiszik, ha nincs hím, nem is lehet tojás, és meglepődnek, amikor kiderül, hogy ez nem igaz.
„Nemrég volt egy kaméleonunk, aki három hete nem evett, folyamatosan kapart, hiába a táplálékváltoztatás, kapott kiegészítőket, infúziót, de így sem tudta lerakni a tojásokat. Megműtöttük, már rendben van” – idézi fel az állatorvos. Egyébként van olyan hüllő, amelyik egész életében nem rak tojást, és van olyan, amelyik évente akár kétszer is. Ez inkább genetikától függ, nem a tartáskörülményektől.
Bencze Dávid egyébként már 4-5 éves korában eldöntötte, hogy állatorvos szeretne lenni. Szülei mindig arra tanították, hogy minden élőlényre vigyázni kell. „Emlékszem, amikor kicsi voltam, találtam egy siklót, azt hittem, hogy megakadt egy hal a szájában, aztán kiderült, hogy csak meg akarta enni” – meséli a szakember, aki felnőtt fejjel már jót mosolyog gyermekkori buzgóságán.
Jótanácsként azt mondja, a hüllőket érdemes évente egyszer elvinni ellenőrzésre, mert sokáig nem mutatják ki, ha betegek, akárcsak a nyulak, tengerimalacok.
Velük is sokat foglalkozik mostanában Bencze Dávid. Elárulja, főleg a nyulaknál sok a daganatos elváltozás, a gazdik pedig meg is műttetik kedvenceiket. Szövettant, akár még kemoterápiát is kérnek.
Ezeknél az állatoknál is rögtön gyanakodni kell, ha nem esznek és csökken a súlyuk. Sokszor fogprobléma, gyomorprobléma áll a háttérben. Mivel a nyulak vakbélemésztők, sok bélbaktériumuk van, egy kis változás, egy front rögtön fel tudja borítani a bélműködésüket: leállhat az emésztésük.
Ha valóban egy front a ludas, bélmozgatóval és fájdalomcsillapítóval orvosolják a problémát a Szombathelyi Állatkórházban Bencze doktorék és hamar rendbe is jön az állat.