Új-Kaledóniában új korszak kezdődhet: a függetlenségpárti és a Franciaországhoz hű politikai erők kompromisszumot kötöttek, amely egy újfajta autonómiát biztosító állammodell létrehozását irányozza elő. Az elképzelés szerint a csendes-óceáni sziget önálló állampolgárságot vezethet be, nemzetközi kapcsolatokat alakíthat ki saját hatáskörben, miközben megmaradna a francia állampolgárság és gazdasági háttértámogatás is – írja a telex.hu.
A történelmi megállapodás Párizs külvárosában született meg, François Bayrou francia politikus pedig „történelmi jelentőségűnek” nevezte a megoldást. A tervezet szerint a hibrid állami státuszt népszavazáson és parlamenti döntéssel is meg kell erősíteni.
Új-Kaledónia hosszú ideje megosztott: a gyarmatosító franciák utódai inkább a status quo-t támogatják, míg az őslakos kanak közösség a függetlenségért küzd. A feszültségek tavaly májusban robbantak ki újra, amikor egy francia törvényjavaslat bővítette volna a szavazásra jogosultak körét – ezzel gyengítve a függetlenségpártiak erejét. A tiltakozások hat halálos áldozattal és 600 csendőr bevetésével jártak, végül a kormány visszavonta a vitatott tervezetet.
A sziget stratégiai jelentősége sem elhanyagolható: Új-Kaledónia a világ harmadik legnagyobb nikkeltermelője, a globális készletek 10 százaléka itt található. Nem csoda, hogy Párizs nem akarja elveszíteni a befolyását.
A mostani kompromisszumos modell egyfajta „közös ország” lehet – egy olyan állam, amely nem teljesen független, de már nem is kizárólag francia. A kérdés már csak az, hogy a szigetlakók és a politikai döntéshozók is elfogadják-e ezt a különleges kettős identitást.
