Az Eurostat idei jelentése valóban azt mutatja, hogy a magyar háztartási áramárak papíron a legalacsonyabbak az Európai Unióban – de ez csak a történet egyik fele. A kedvezményes ár ugyanis nem a termelés vagy szolgáltatás olcsóságából fakad, hanem abból, hogy a különbözetet az állam fizeti ki közpénzből. 2025 első felében ez közel 500 milliárd forintba került – írja a telex.hu.
A „legolcsóbb rezsi” állítás másik problémája, hogy nem mindenkinél ugyanaz az ár: 2022 óta csak átlagfogyasztás alatt jár a kedvezmény, felette piaci ár jön. A vállalkozásoknak különösen magas a számlájuk – az uniós rangsorban a hatodik legmagasabb –, a hálózati díj pedig Magyarországon a legdrágább az EU-ban.
Még fontosabb, hogy a rezsiköltség mekkora terhet jelent a jövedelemhez képest. Az alacsony jövedelmű magyar háztartások a kiadásuk közel 15 százalékát energiára költik – ez az EU-ban a negyedik legmagasabb arány. A középosztályban sem jobb a helyzet. A magyar mediánjövedelem vásárlóerő-paritáson pedig a legalacsonyabb az EU-ban.
Közben olyan tételek drágultak jelentősen, mint a tűzifa: 2021 óta majdnem duplájára nőtt az ára, 100 kilóért már 8100 forintot kell fizetni. Egy átlagos szezon 2,4 tonna fával számolva közel 200 ezer forintba kerül.
A magyar ingatlanállomány energetikai állapota is súlyosbítja a gondokat: a házak kétharmada G vagy annál rosszabb energiaosztályú, a családi házak 82 százaléka pedig a három legrosszabb kategóriába tartozik. A rezsicsökkentés sokakat épp az energiahatékonysági beruházásoktól vett el, mert nem érte meg korszerűsíteni.
Összességében tehát az alacsony számla mögött magas állami kiadás, gyenge jövedelmi helyzet és rosszul szigetelt lakásállomány áll – így nehéz azt mondani, hogy Magyarországon lenne a valóban legolcsóbb rezsi. November végén emiatt rezsitüntetést is tartottak a Budapesti Elektromos Művek épülete előtt.
