Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán elemezte a jelenlegi latin-amerikai helyzetet, különös tekintettel Kubára. Bejegyzésében leszögezte: „Kuba nem katonai célpont. Nem azért, mert az USA ne lenne képes fellépni – hanem mert nem érdeke.”
Az elemző hangsúlyozta, hogy egy katonai akció az ország ellen „azonnali migrációs hullámot indítana Florida felé, humanitárius válságot okozna, és Kínát, Oroszországot azonnal bevonná.” Washington számára ez stratégiai öngól lenne, ezért Kubával szemben a nyomás eszközei mások: „Szorítanak. Energián, pénzen, szállításon, mozgástéren keresztül.”
Tarjányi felhívta a figyelmet a venezuelai precedens kockázatára is. Szerinte „a legnagyobb kockázat nem önmagában az USA, hanem az, hogy ez precedenst teremt. Mert ha egyszer ’magyarázható’, akkor legközelebb már máshol is megpróbálható.”
A szakértő kitért Latin-Amerika aggályaira is: Kolumbiát a venezuelai instabilitás, migráció és fegyveres csoportok veszélyeztetik, míg Mexikó attól tart, hogy a „be nem avatkozás elve fellazul, és a ’belső ügy’ többé nem jelent valódi védelmet.” Tarjányi szerint ezért „ideges most Latin- és Közép-Amerika. Nem Venezuela és Kuba kapcsán félnek. Hanem attól, hogy elmozdultak a szabályok.”
Ami Kubát illeti, Tarjányi világosan fogalmaz: „Kuba nem a következő célpont, hanem a következő figyelmeztetés. Ha nem változik az energiahelyzete, ha nem jön feltételekhez kötött külső segítség, akkor Kuba marad ebben az állapotban: gyengébben, szegényebben, feszült állapotban, de nem összeomolva.”
A poszt végén a szakértő hangsúlyozta: „A világ nem lett szabályok nélküli. De ahol az erő magyaráz, ott mindenki figyel. Kuba is. Latin-Amerika is. Európa is.”
